Gyakran játszott műfajhoz nyúlt vendégrendezőként Göttinger Pál, amikor kevesebb, mint egy éve elfogadta a felkérést, hogy rendezze meg az A hülyéje című bohózatot. A darab nem újdonság itthon, és új fordítása is látható volt már Kaposváron, Egerben, Budapesten több helyen, Szegeden és Szombathelyen, illetve egy másik, Mohácsi-féle változatban Kecskeméten is. Göttinger Pál azonban nem kívánt egyik elődjéhez sem igazodni. A darab rendezését azért vállalta el, mert nagyon szereti a bohózatot, bár kimondottan a műfajban még nem rendezett, ezért ez egyúttal kihívást is jelentett a számára. Csupán színészként találkozott a műfajjal: a Telefondoktor című, hasonló lüktetésű monodrámában játszik a Thália Színházban.
?Sok meglepetés szakmai szemmel nincs a darabban, de ez nem jelenti azt, hogy könnyű lenne ? pont hogy ettől sokkal nehezebb. A bohózatban tulajdonképpen kevesebb a színészi-rendezői kapaszkodó, mint a vígjátékban, hiszen a szereplők nem mennek át jellemfejlődésen, és valódi, nagy változások a történetben sem köveznek be, valamint olyan tapasztalatokat sem gyűjtenek a figurák, amelyek a jövőben segíthetik döntéseiket, a bonyodalmak egymást követő gyors megoldásainál nem tekint messzebbre a történet, nem tudhatjuk, mi történik majd a szereplőkkel a következő napon. A füllentések miatt azonban sokkal több figyelem irányul a színészi játékra, a közönség empátiával kezd közeledni a szereplők felé, drukkol nekik, hogy megszégyenülés nélkül jussanak ki a színpadról. A mi előadásunk legmeghatározóbb tulajdonsága az, hogy Magyarország egyik legfiatalabb társulata adja elő. Ez egy új társulat ugyanis Tatabányán, most alakulnak ki az egymás közti szabályaik? ? mondta Göttinger Pál. ?A tempó mellett gyors egyéni döntéseket is igénylő műfajról van szó, ami valami teljesen újat jelentett a számomra, ezért is volt kedvem ahhoz, hogy elvállaljam a feladatot. A darab legfőbb érdekessége a ritmusa, irdatlan szövegmennyiséget kell magukévá tenniük a színészeknek, és a humorérzékük szégyenlősebb tartományait mozgásba hozni, olyan ez, mintha valakinek a fürdőszobai éneklést kellene színpadra cserélnie? ? árulta el a rendező. Ráadásul fontos, hogy a színészek egymással is összhangba kerüljenek, hiába jó egy poén, a magas labdát nem csak le kell ütni, ahhoz valakinek jól fel is kell adnia. És ha ez még nem lenne elég, a teljes darab alatt pánikot kell játszani, ezt pedig ügyesen kell eltalálni. Meg kell tanulni ezt a felfokozott érzelmi állapotot elegánsan kezelni, könnyedén kell venni, hogy mindig történik komplikáció. ?Régi közhely, hogy a bohózatban a poénok valódi helyét a közönség találja meg? ? jellemezte röviden a rendező, mennyire fontos a színészek és a közönség összhangja is.
Tíz-tizenegy előadást érhet meg ebben az évadban az előadás, a bérletek száma miatt ugyanis ennyi jut egy fél évadra, a színház kínálatába ezen felül két-három bérletszünetes előadás fér bele. Tervezik azonban, hogy a nyáron Tatabánya után máshol is bemutatják a darabot, a díszletet eleve könnyen szállíthatóvá tervezték.
Tatabányán az A hülyéje mellett számos további bemutatóval kedveskedtek a közönségnek ebben a színházi évadban: színre került a Jászai Mari Színházban A padlás, az egy színpadi próba történetét bemutató A tribádok éjszakája, a Vízkereszt, vagy amit akartok, és hamarosan jön Csehov Sirálya és a Mikve című darab, melyet a színház oldalán a humánum és a szabadságvágy drámájaként aposztrofálnak.