Csütörtökön kerül országszerte a mozikba Clive Owen és Tim Roth főszereplésével A nevek dala, amely Norman Lebrecht zenetudós első regénye alapján készült és két földrészen, fél évszázadon átívelve a zenén keresztül mesél a holokausztról és a barátságról. A nevek dala történetében Martint (Tim Roth) évtizedeken át gyötri gyerekkori barátja, a lengyel-zsidó csodagyerek hegedűs, Dovidl (Clive Owen) eltűnése. A fiúnak röviddel londoni bemutatkozása előtt, 1951-ben veszett nyoma, de harmincöt évvel később úgy tűnik, a nyomára akadhatnak. A kanadai-angol-német-magyar koprodukcióban készült alkotás producere a magyar származású kanadai Robert Lantos, aki olyan filmekről ismert, mint a Szabó István rendezte Csodálatos Júlia vagy A napfény íze, az Eastern Promises – Gyilkos ítéletek vagy a Barney és a nők. A nevek dala a holokauszton túl a barátságról, a csalódásról és a megbocsátásáról is szól. A film mentes a borzalmas jelenetektől, a legnagyobb része 1986-ban játszódik. Azért esett a választás Francois Girard rendezőre, mert ugyanúgy ismeri a klasszikus zene nyelvét, mint a filmnyelvet. Kevés az olyan alkotó, aki híres az opera világában, és a filmjei is legtöbbször a zenéről szólnak. Zeneszerzőnek Howard Leslie Shore Oscar-, Golden Globe- és Grammy-díjas kanadai alkotót kérték fel, akinek legismertebb munkái A Gyűrűk Ura-sorozat, a Hobbit-sorozat és a Bárányok hallgatnak filmzenéje. A nevek dala február 6-tól látható a magyar mozikban, de premier előtt már több budapesti artmozi is játssza.