Több tízezer évvel a korábban véltnél, már kétszázezer évvel ezelőtt is éltek neandervölgyi és más ősemberek a Földközi-tengeri Nakszosz-szigetén – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A kutatók leletei azt igazolják, hogy az Afrikából elinduló ősemberek képesek voltak alkalmazkodni az európai körülményekhez.

Egészen a legutóbbi időkig a világnak ezt a részét nem tartották relevánsnak az ősemberek kutatásához, de a leletek alapján újra kell gondolni a Földközi-tengeri szigetek történetét.

Kőkorszaki vadászó emberek már több mint egymillió éve megjelentek az európai kontinensen, de korábban úgy gondolták, hogy a Földközi-tengeri szigeteken csak kilencezer éve telepedtek le az első, földművelő emberek. Az elmélet szerint csak a modern ember volt elég felkészült arra, hogy arra alkalmas csónakkal át tudjon kelni a tengeren. Az új felfedezés  szerint az Égei-tenger medencéjét sokkal korábban benépesítették az emberek, mint korábban hitték. A jégkorszak bizonyos periódusaiban a tenger szintje sokkal alacsonyabb volt, a kontinensek között szárazföldi útvonal húzódott, ezért az őskori emberek eljuthattak Stelidába, Nakszosz-szigetére, és alternatív migrációs útvonal kötötte össze Európát Afrikával. A régészek úgy vélik, a Földközi-tengeri térség vonzó lehetett az ősember számára, mivel bővelkedetett a nyersanyagokban, ami ideális a szerszámkészítéshez és friss vizet is találtak.

A kutatók Stelidában csaknem 200 ezer éves leleltekre bukkantak. A kőkorszaki bánya köveiből az ősemberek és a neandervölgyiek készítettek vadászathoz használt eszközöket. Ezekből rengeteg került elő az ásatások során.