A neologizmusoknak, azaz az új, egyedi, egyszeri szavaknak megkülönböztethetjük az úgynevezett spontán fajtáját is. Ezek a megfogalmazási nehézség pillanatnyi áthidalására születnek, kifejezésbeli kényszer eredményei, önkéntelen elszólások, elírások. Elsősorban a diákok feleletében, dolgozataiban találkozhatunk velük. Az utóbbiaknak kitűnő forrása Sebestyénné Varjú Anna: Irodalomtörténet – diákszájon című könyve. Az elkövetkezőkben ebből válogatok megmosolyogtató mondatokat.

Voltaire Candide című művét elemezte az egyik tanuló, amelyben így csúszott félre néhány szó: „Kunigunda – egy félfenekű, strázsátos vénasszonnyal együtt – sok megterhelésen, sok férfin esik keresztül.”A humoros megfogalmazásbeli bizonytalanságoktól most eltekintve, a strázsátos szóra vetve vigyázó szemünket és figyelmünket elmondhatjuk, hogy a házsártos szóval vegyült a strázsa ebben a sajátos neologizmusban. Csak a hangzásuk miatt történhetett a keveredés, hiszen a két szó jelentése teljesen eltérő.

Mikszáth Kálmán Hová lett Gál Magda? című novellájának értelmezéséből egy mondat: „Nem tudjuk, de gyanús, hogy Magda akkor tűnik el, mikor a faluba megjönnek a lókupacok.” Természetesen a lókupec mellett a lókupac is létezik, de nem mindegy…

„Majakovszkij futurista műveit polgárdurrantónak szánta: a hagyományos művészeteket messze elkergeti magától.” Vajon van-e különbség a polgárpukkasztó és a polgárdurrantó között? Ha igen, akkor mi?

Jó program lehet banketteken, érettségi találkozókon felemlegetni ezeket az elírásokat, és belátni, hogy ilyen mondatok megalkotására talán a legnagyobb paródiaírók sem képesek, csak az élet, illetve azok a diákok, akik tudják, hogy most, ha törik, ha szakad, nekik az érettségi követelményeinek megfelelő mennyiségű mondatot kell produkálniuk.

„Janus Pannonius Egy dunántúli mandulafáról akkor írt, mikor szeme fennakadt egy fán, mely februárban virágzott. Hasonlóan a költő is hiába rügyezik, megértő fülek hiányában rügyeit zúzmara fogja be majd.” Mi a konklúzió? Ha valakinek fennakad a szeme egy fán és rügyezik, az költő.

„Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művében a törökvívás sokáig sikerült a szigetieknek. De a végén a törökök elfogták Zrínyi postagalambját, melyben az állt, hogy a védők nem tudják tovább tartani magukat. A törökök felgyújtották a várat, Zrínyi nagy szorultságban volt, és ki kellett rohannia. A csatában Zrínyi megölte Szolimánt, aki a valóságban már halott volt.  A szigetiek hiába harcoltak hősiesen, mind elestek, olyan nagy emberhátrányban voltak a török csapattal szemben.” Ebből a részből azt is megtudhattuk, hogy a legnagyobb vitézeknek is, ha menniük kell, hát menniük kell: szorultságban vagy csatában – mindegy. A törökökkel szemben emberhátrányban lévő seregek gondolat leírójának a fejében lehet, egy futballviadal is lejátszódott.

 „Az Ódában József Attila egy ismeretlen nőt dolgoz fel, akivel a lillafüredi igekongresszuson ismerkedett meg. A vers elején a költő egy sziklán ül, fejét, kezét stb. lelógatja, s egy lányon gondolkozik, és sok hasonlatot ír rá. A gondolatok úgy feszítik a mellét, hogy úgy érzi, oda kell adni valakinek. A vizespoháron még ott a nő ujjlenyomata. Szinte látja, hogy a lány szoknyáját a szél megfújta, majd az emlők lágy mozgása fejez ki mozgalmasságot. A patak kövein megjelenik a lány fogsora.” Csak egyetlen kommentáló mondat: nyilván nem lehet szerelmi vallomás része a kivehető fogsor.

„Odüsszeusz tarkaeszű volt, ez abból látszik, hogy sok nőt szeretett. Ilyen volt Kirké, akinek hatására a férfiak mind disznóvá változtak, csak a főhős volt képes felülkerekedni rajta. Kalüpszó szigetéről csak egy nimfából ácsolt hajóval tudott megszökni.” Mindezek alapján egyet bizton állíthatunk: a nimfából ácsolt hajó nőies.

„Petőfi a Beszél a fákkal a bús őszi szél című versében is láthatjuk a szabadság és a szerelem párosulását. Megláttatja velünk, hogy mi számára a legfontosabb, mert azt tartja a kezében: a Júlia hullámzó kebele.” A lényeget megragadta a műelemző diák.

„Ady magát hol Esze Tamás unokájának, hunn új legendának nevezi. A föl-földobott kő alatt is ő rejtőzik. Góg és demagóg fia is Ady.” Mielőtt folytatnánk, következzék egy részösszefoglalás: Ady nagyapja tehát Esze Tamás, és egy repülő kő alatt tartózkodik. Két apja van: Góg és demagóg. „A magyar Ugaron, amely elmaradottságunkat jelképezi, egyelőre csak a gazok gázolnak: »E szűzi földön valami rag« – ez a valami az elnyomók csoportja. Van ott valami kártevő is: a giz-gaz ikerszó. Az ország kietlen, pedig a mélyén ott húzódnak a tehetségek. A gazok végül teljesen lehúzzák az embert, aki korábban gázolt.” Megtudtuk, hogy a nyelvtani kategóriák, a szóelemek igen rossz fényben vannak feltüntetve: a ragok az elnyomók, az ikerszók pedig kártevők.

„Vörösmarty 1800-ban született a puszta gyékényen, apja kisiparos volt. Szerelmes lett főnöke lányába, Etelkába, aki olyan vonzó teremtés volt, mintha mágnesből lett volna. Szép Ilonkát is Etelkáról mintázza.” Ez a delejes szerelem.

„Jókai már fiatalon kezd írni, amikor még Kecskemét határát járja: mint ügyvédbojtár terelgeti a nyáját.” Tehát az ügyvédbojtár nem ügyvédeket, hanem nyájat terelget.

„Arany Jánost akkor fedezték fel, amikor megnyerte a Kisfaludy Társaság főnyereményét Toldi című művével. A mű főbb szereplői: Toldi, a családja, Bence és a bika.  A Toldi estéje arról szól, hogy a főhős, bár már öreg, mégis haláli botrányt csinál a királyi udvarban.” Ne feledjük, Arany János korában a bika családtagnak számító háziállat volt! És azt se, hogy Toldi idős korában is haláli!

Nyitókép: Shutterstock/Gorodenkoff

#nyelvműhely