Az 1938-as hármas szentév eseményeit bemutató kiállítás mától látogatható a Szegedi Dóm Látogatóközpontban.

Szent István a halála előtt, 1038-ban, Nagyboldogasszony napján Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot, erre és az államalapító király halálának 900. évfordulójára emlékeztek 1938-ban. Ebben az évben tartották a 34. Eucharisztikus Kongresszust is Budapesten, s bár a rendezés jogát a főváros nyerte el, az eseményekből minden egyházmegye, így a szeged-csanádi is kivette a részét.

Kiss-Rigó László megyéspüspök szerint a tárlat segít szembesülni azzal, mit jelent Szent István öröksége a jövő építése szempontjából, és az a hagyomány, hogy a király Mária pártfogásába ajánlotta az országot. Egyben felhívja a figyelmet azokra a szellemi és lelki értékekre, melyeket az eucharisztika nyújt.

Serfőző Levente oktatási helynök elmondta, több évvel ezelőtt, az 52. Eucharisztikus Kongresszusra felkészülve kezdték el kutatni az 1938-as év történéseit az egyházmegyében. Ez a munka nem várt gazdag eredménnyel járt, ezeket gyűjtötték össze a tárlaton.

A hármas szentév 1937 májusában szabadtéri szentmisével kezdődött, melyet egyházi, művészeti, közéleti, kulturális események követtek nemcsak Szegeden, hanem az egyházmegye más városaiban és a legkisebb településeken is. Az ünnepségek hatalmas tömegeket vonzottak, a Szent Jobb Szegedre érkezését 1938. június 26-án 30 ezer ember várta a Boldogasszony sugárúton és a Dóm téren.

A szakember a július 20-ig látogatható tárlat húsz témája közül kiemelte az újszegedi ligetben állított lourdes-i barlangoltár 1938-as felszentelését bemutató fotókat és dokumentumokat. A szabadtéri Mária-oltár a szegediek zarándokhelyévé vált egészen 1967-es lerombolásáig.

Szintén szinte teljesen feledésbe merült a szegedi Szent István Ifjúsági Templom építése, amelyet helyi diákok és szüleik kezdeményeztek. A belvárosi templom alapozása megtörtént, a kivitelezés is elindult, a háború miatt azonban félbeszakadt, és soha sem fejeződött be.

A Szegedi Katolikus Kör fontos kezdeményezése volt a Szent Gellért Serleg életre hívása is. Ez egy-egy közéleti szereplőre irányította rá a figyelmet, aki a serlegnél mondott beszédében a legaktuálisabb katolikus problémára hívta föl a figyelmet.

Kiemelt kép: szeged365