1. Padláson született

Sztevanovity Dusán egy álmatlan éjszakán, a padláson lévő dolgozószobájában vetette papírra a négyoldalas szinopszist. Nem sokkal később a zsennyei alkotótóházban, ahova Presser Gáborral egy lemez munkálatai miatt utaztak le, egy esős napon letette a zeneszerző elé a darab szinopszisát. Presser elolvasta, majd zongorához ült, és – ha az emlékek nem csalnak – megszületett a Fényév távolság című dal és egy sor, melyet azóta is generációk énekelnek:

„Lehet számtalan hely, ami szebb és jobb a mi Földünknél.”

A 750. előadás ünneplése
Fotó: Szkárossy Zsuzsa

2. Fillérekből kellett összerakni

A próbafolyamat során a körülmények nem voltak éppen ideálisak. A nagyszínpad helyett sokáig a Házi Színpadon próbáltak, pénzhiány miatt a díszletet – Robinson kivételével – korábbi előadások színpadi kellékeiből kellett összeállítania Fehér Miklósnak és csapatának, Jánoskuti Mártának a jelmezekre szintén csak fillérek jutottak, sőt Presser Gábor a zenét is egyedül játszotta fel, mert zenészekre sem tudtak költeni.

Fotó: Vígszínház archívum

3. Palacsinta helyett gombóc

Palacsinta helyett azért született dal a szilvás gombócról, mert Radnóti Zsuzsa édesanyja többször azzal vendégelte meg az alkotókat. Gombócból előadásonként kb. 20 darab szerepel. Elkészítésük nem kis feladatot rótt egykor alkotóira, hiszen valódinak kell kinézniük, és mivel az egyik jelenetben egymásnak dobálják a színészek, ehhez megfelelő súllyal kell rendelkezniük, strapabírónak kell lenniük, és nem koppanhatnak földet érés esetén. A gombócállományt időről időre fel kellett újítani: előadásszámtól függően egy évben átlagosan 30-50 új szilvás gombócot kellett legyártatni.

Fotó: Dömölky Dániel

4. A díszlet még mindig az eredeti

Az előadás díszlete az eltelt 33 évben nem változott, Robinson, a szuperintelligens számítógép is csak kisebb javításokon esett át.

Fotó: Gordon Eszter

5. Egy színész, több szerep

Egyes színészek több szerepben is feltűntek az évek folyamán.

A padlás premierje Kaszás Attila, Igó Éva, Tábori Nóra, Hegedűs D. Géza, Méhes László, Rudolf Péter, Pápai Erika, Rácz Géza, Balázs Péter, Vallai Péter, Seress Zoltán és Sipos András szereplésével hosszú percekig tartó vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások. Rádiós szerepét kifejezetten Kaszás Attila számára írták a szerzők. Igó Éva kezdetben Süniként lépett színpadra, ma pedig már Mamókaként főzi a szilvás gombócot és járja a tarantellát. Az előadásban legtöbbször Pápai Erika lépett színpadra, aki az 530 éves Kölyök szellemként debütált, majd egy ideig Süni volt, később pedig újra Kölyök karakterét játszotta.

Kaszás Attila és Igó Éva
Fotó: Vígszínház

6. A Varázskönyvet Rubik Ernő készítette

A padlásnak több ikonikus kelléke is van. A Varázskönyvet Rubik Ernő készítette, 12 lapból áll, különleges hajtogatási technikával rendelkezik, amit minden Hercegnek és a jelenetet előkészítő kellékeseknek is meg kell tanulnia. Legnagyobb mágusa mind a mai napig az első Herceg, Méhes László volt, aki számtalan hajtogatási trükkel lepte meg a közönséget és kollégáit is. És vannak olyan kellékek is, amelyek november 20-án ezredik alkalommal kerülnek fel a színpadra: ilyen a hintaló, a Shakespeare-kép, az óra és a bilincs.

Bár a Vígszínház már tavaly is készült az ezredik előadásra, a pandémiás helyzettel járó színházbezárás miatt akkor végül a 999. előadást ünnepelték meg világszerte stream közvetítésen. November 20-án azonban újra nézők előtt nyílik ki a Varázskönyv, röpül a szilvás gombóc, és végre élőben szurkolhatunk Rádiósnak, Süninek és a szellemeknek.

„Mert kell egy hely, hol minden szellem látható. Mert kell egy hely, hol minden szólam hallható.”

Nyitókép: A Padlás című musical 600. előadása 2005. október 16-án a Vígszínházban. Fotó: MTI/Kovács Attila