Félig remete, félig főpapnő − Antonia Vai új klipjéről mesél

Bár a koronavírus miatt az ő koncertjei is törlődtek, úgy érzi, a bezártság és a stresszhelyzet a legkreatívabb énjét hozta elő. Erre remek példa új klipje, ami a Ghost című dalhoz készült: egy valódi misztikus, törzsi kaland ez, amely belső utazásra hívja a hallgatót.

Az elmúlt hónapokban egy kicsit visszavonultál. Mi történt ez idő alatt?  

Azt éreztem tavaly nyáron, hogy nem szeretnék régi dalokkal színpadra állni, és vágytam arra, hogy elvonulhassak dalokat írni, és egy teljesen új műsorral koncertezhessek a zenekarommal 2020 tavaszán. Így volt egy kreatív szünetem. Egész télen Berlinben laktam, új dalokat írtam. Most áprilisban lett volna a visszatérő koncertem otthon, Budapesten. Alig vártam, hogy újra zenéljek a zenekarommal, hogy összerakjuk és bemutassuk az új koncertanyagot, de persze most a járvány miatt ezt el kellett halasztanunk.

Az új dalod egy igencsak személyes, de ismerős témát jár körül. Mesélnél erről egy kicsit? Mi ihlette a Ghostot?

A dal egy éjszakán született meg, mikor egyedül voltam egy kis házban egy portugál erdőben. A dal szinte csak úgy kitört belőlem. Első ránézésre azt mondanám, hogy halálról, szerelemről és csalódásról szól. De ahogy befelé fordítottam a tükröt, már inkább azt mondanám, hogy túlélésről, önszembesülésről és önelfogadásról szól.

A számhoz egy nagyon különleges klip is készült. Te álmodtad meg a vizuális világát? Hogy találtatok egymásra a táncosokkal?

A rendezővel, Noémivel álmodtuk meg együtt. Olyan képi világot képzeltem el, amiben a saját univerzumomba utazom. Ami inkább minimál és sok benne a metafora. Egy olyan sztori, ahol a tudatalatti énem találkozik a tudatos énemmel. Ahogy nekiláttunk a munkának, a klip világa egyre inkább elkezdett kiteljesedni. Nagyon izgalmas folyamat volt ez, megtalálni a megfelelő szimbólumokat a világítótoronytól kezdve a karakterekig, akiket én alakítok. Utóbbit két Tarot kártya, a remete és a főpapnő inspirált.

A videóban szereplő két táncos (Clairisa S. Patton és Beni Gottesman) a világhírű NYU Tisch Dance iskolában tanul. Fantasztikus élmény volt velük dolgozni. Noémi New Yorkban tartott castingot, a jelentkezőket felvette és elküldte nekem. Ők ketten azonnal megragadták mindkettőnk fantáziáját. Személyesen csak akkor találkoztunk, mikor megérkeztem New Yorkba. A forgatást egy hét intenzív próba előzte meg, és csak utána utaztunk át együtt Cape Codra.

Az elmúlt hetekben videósorozatot indítottál Quarantine Songs címmel, és a videók alatt azt írtad, minden nap új dalokat írsz. Mi segít kreatívnak maradni a bezártság idején?

Igazából ez a járvány tökéletes alkalom alkotni. Kissé ironikus, hogy mi, dalszerzők a legrosszabb állapotunkban vagyunk a legkreatívabbak. Szorongás, bizonytalanság, izoláltság, magány és sok szabad éjszaka... Nevetek, amikor ezt mondom, mert annyira klisé, de nem tudnék tökéletesebb alkalmat dalírásra, mint a jelenlegi.

Hogy éled meg a vírus okozta veszélyhelyzetet, mivel töltöd az időd?

Most, amikor erre válaszolok, éppen megjött a tavasz és ezt nagyon értékelem. Sokat vagyok a természetben, edzek, jógázom, kávézok a teraszomon. Mindemellett most talán még jobban hálás vagyok a szeretteimnek, és értékelem, hogy vannak nekem. Nagyon hiányoznak is, de sokszor keressük egymást, és ha távolról is, de igyekszem mindenkivel tartani a kapcsolatot.

A fotókat Sinco készítette.