A jég rétegei magukba zárva őrzik az évszázadokkal ezelőtti levegő szennyezettségének nyomait. Brit kutatók a svájci-olasz Alpok egy gleccserének jegét vizsgálva találtak értékes adatokat a korabeli brit életmódról és a történelem viharairól. Az ólom nyomait vizsgálták a jégrétegekben. Az 1100-as évek végének ólommal szennyezett levegője a brit bányák felől érkező szelekkel jutott el az Alpokig. A 12. században ugyanis a légszennyezettség éppen olyan súlyos volt, mint évszázadokkal később, az ipari forradalom idején. A tanulmány szerzője szerint a szennyezett levegő jégbe zárt nyomai például Thomas Becket meggyilkolásáról is árulkodnak. Canterbury érsekét, Thomas Becketet 1170-ben gyilkolták meg templomában. A szörnyű gyilkosság híre egész Európát bejárta annak idején. II. Henrik angol király és Becket egykor nagyon közel állt egymáshoz, Becket a király kancellárja volt, mielőtt érsekké nevezte ki, később azonban romlott a viszonyuk.

Ahogy a fák törzsének gyűrűiből kiolvasható a fák élete, a gleccserek is magukba zárva őrzik a történelmet: a levegő kémiai összetételét a buborékokban, amelyek évről évre beágyazódnak a jég egyre hízó rétegeibe. A 800 éves jég elemzéséhez rendkívül érzékeny lézersugarat használtak a kutatók. Ezzel a módszerrel fedezték fel, hogy a 12. századi levegőben nagy mennyiségű ólom és por szállt. A légköri modellek segítségével rekonstruálták, hogy a szennyezett levegőt a szelek északkeletről, Anglia felől fújták, ahol az 1100-as évek végén erősen fellendült a bányászat és a kohászat. Az ezüstöt és az ólmot gyakran együtt bányászták ebben a periódusban, a Peak District és Cumbria bányái Európa legjobban termelő bányái közé tartoztak.

Az 1169-70-es időszakban, amikor II. Henrik és Becket között súlyos nézeteltérések támadtak, az egyház nem volt hajlandó Henrikkel együttműködni, ami abból is látszik, hogy a kitermelés és gyártás visszaesett abban az évben. Amikor Becket meggyilkolása után a pápa kiközösítette Henriket, a király igyekezett helyrehozni az egyházzal való kapcsolatát, ami szintén kiolvasható a jégbe zárt nyomokból.

Henrik ígéretet tett rá, hogy jelentős egyházi építkezésekbe fog. Ehhez természetesen nagy mennyiségű ólomra volt szükség a monostorok tetőinek elkészítéséhez. Az ólomtermelés gyorsan nőtt, mivel Henrik megpróbálta kiengesztelni az egyházat. A kutatók szerint adataik világos kapcsolatot mutatnak a termelés növekedése és csökkenése, valamint a háborúk és az egymást követő királyok uralkodása között az 1170-tól 1220-ig tartó időszakban.