A filmklub a filmterjesztés egyik csatornája, rendszeres vetítéssorozat, ahol a klubtagok a filmművészet jeles értékeit tekinthetik meg ? gyakran olyan filmeket is, amelyeket moziban már nem lehet látni. ?A filmklubok vezetői többnyire valamilyen tematika mentén szerkesztik programjaikat, illetve gyakran egy-egy filmtörténetileg jelentős életművet, stílusirányzatot mutatnak be, retrospektív vetítéssorozatokat szerveznek.? Ahogy már mi is tapasztaltuk, a filmklubos esték menete teljesen eltérő is lehet, egyes esetekben a klubvezető vagy a meghívott előadó bevezetőt tart, a vetítést követően pedig a közönség tagjaival együtt vitatják meg, elemzik a látottakat.

Labath_Viktor_-_c_Highlight_of_Hungary
Labáth Viktor

 

A filmklubok hazája Franciaország. Az elsőt A Hetedik Művészet Barátainak Társasága néven a húszas évek elején Riciotto Canudo filmkritikus alapította a film iránt érdeklődő francia értelmiségiek számára. ?Hasonló klubot Louis Delluc, a francia avantgárd film jelese is szervezett ez idő tájt Cinéclub néven. Míg a némafilm korában a filmklubokat elsősorban a társművészetek alkotói látogatták, a ?30-as években már a nagyközönség is bekapcsolódott? a dologba. Sajátos vállalkozás volt például az 1933-ban Párizsban alapított nagy sikerű gyermekfilmklub, a Club Cedrillon. A filmklubok szinte az első pillanattól hatalmas népszerűségnek örvendtek, amit az is jól mutat, hogy 1946-ban megalapították a Filmklubok Nemzetközi Szövetségét. A filmklub a hatvanas, hetvenes években élte virágkorát, ?szoros összefüggésben azzal a ténnyel, hogy ez az időszak egyben a művészfilmek jelentős térnyerésének, a különböző filmiskolák alakulásának, a filmkészítés demokratizálódásának kora.?

 

Azt, hogy miképpen hódították meg Magyarországot a filmklubok, remekül bemutatja Nagy Ernő Ínyencek mozija című 2016-os filmje, mely a magyarországi filmklub mozgalom történetét tekinti át 1957-től, a Balázs Béla filmklub megalapításától egészen napjainkig. Ahogy a dokumentumfilmből is kiderül, a magyarországi filmklubok megalapítását ? akárcsak a franciákét ? filmrendező, Szőts István indítványozta 1945-ben, Röpirat a magyar filmművészet ügyében című tanulmányában. Ennek hatására Balázs Béla és Kertész Pál 1948-ban megalapították az első hazai filmklubot, mely végül a politikai helyzet miatt csak 1956 után kezdte meg működését. Itthon a filmklubok a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, valamint a Magyar Színház- és Filmtudományi Intézet felügyelete alatt működtek, mígnem 1986-ban megalakult a Filmklub Szövetség nevű civil szervezet, melynek feladata a mozgalom működtetése. A szervezet élén 2016 óta Labáth Viktor áll, aki a Kultúra.hu-nak mesélt a Szövetség jelenlegi működéséről és terveiről.

Kultfilmklub_Budakeszi
Kultfilmklub, Budakeszi
Fotó: Dalos Flóra

 

?A 2016-os évben generációváltás történt a Szövetségben, mi pedig rögtön egy hároméves programmal készültünk. Az első év fókuszában a filmklub mozgalom jelenének feltérképezése állt: utánajártunk, hány klub működik, illetve kik azok a szereplők ? forgalmazók, üzemeltetők, szervezők, nézők, kulturális kormányzat ?, akik érintettek a filmklubozásban és őket milyen igények mozgatják. A második évben, tehát idén, arra törekszünk, hogy a Szövetség működését a megszerzett tapasztalatokhoz igazítsuk, a harmadik évtől így ? a külső és belső feltételek egyeztetése után ? már a hatékony és közvetlen tanácsadásra, a klubos identitás erősítésére koncentrálhatunk.?

 

De miért is van szükség tanácsadásra? Egyáltalán mi kell ahhoz, hogy valaki filmklubot üzemeltessen?

 

?Megkerülhetetlen része a dolognak a film, amelynek beszerzése nem mindig egyszerű feladat. Adott filmnek adott helyszíntípushoz ? mozis, illetve mozin kívüli vetítésre ? létezik vetítési joga. Ha nem magyar filmről beszélünk, akkor elképzelhető, hogy nincs is az adott klubot érintő adott jognak tulajdonosa az országban: ebben az esetben közvetlenül a gyártó céget érdemes felkeresni. Tehát első lépésként meg kell találni a jogtulajdonost, akivel aztán eseti megállapodás köthető az adott vetítésre ? hosszabb távú együttműködésnél szerencsére lehetőség van a filmek csoportos beszerzésére is. És itt még nincs vége, a filmzenék lejátszási jogát szintén meg kell váltani minden alkalomra az Artisjus-nál? ? avatott be minket Viktor a filmklub üzemeltetés rejtelmeibe és azt is elmondta: jelen pillanatban körülbelül száz filmklub működik Magyarországon, ám a szervezők nagy része segítség nélkül sajnos nem képes ellátni ezek adminisztratív kötelezettségeit.

19399247
VOKE Batsányi János Művelődési és Oktatási Központ filmklubja
Fotó: Zámbó Csanád

 

?Helyszín, illetve források tekintetében négy filmklubos kategóriát tudunk elkülöníteni. Az artmozik által működtetett klubok esetén a forrás és a filmes háttér is adott, akárcsak a jogtiszta működés. Az ehhez leginkább hasonlító, úgynevezett intézményi klubok forrásai szintén biztosítottak, csak épp mozin kívüli, alternatív helyszíneken működnek ? úgy, mint könyvtár, iskola, művelődési ház ?, és sokszor nélkülözik a filmes hátteret. Nekik elsősorban azzal tudunk segíteni, hogy kérésre alkotókat és témaszakértőket közvetítünk ki, akik be tudják csempészni a beszélgetésekbe vagy előadásokba a kellő szakmai szemléletet. Aztán ott vannak a lakossági klubok, melyek 2010 után, a fenti kategóriákat támogató Magyar Mozgókép Közalapítvány megszűnését követően váltak dominánssá hazánkban. Ezek alulról szerveződnek: tulajdonképpen a néző vette ez úton kezébe a programszerkesztést, a film pedig jellemzően arra lett apropó, hogy összejöjjenek beszélgetni. Az ő támogatásuk most az elsődleges célunk, mert keretek nélkül gyorsan elfogy a lelkesedésük, miközben az új közösségek itt tudnak leginkább épülni. A negyedik, legújabb kategória a lakásmozik világa, amely abban különbözik az előbbitől, hogy jellemzően zárt körben és egy, már összeszokott társaság köré szerveződik. A jelenség Magyarországon 2016-ban nőtte ki magát, mégpedig Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című filmjének lakásvetítései nyomán, melyek szervezésében Teszler Tamás meghívására volt szerencsém részt venni. Ő azóta nem mellesleg a Filmklub Szövetség alelnöke lett, a lakásvetítés formátum pedig máig tartó népszerűségnek örvend mind a közönség, mind a szakma körében.?

Rakosligeti_Filmkub
Rákosligeti Filmklub

 

Ahogy Viktor is megfogalmazta, egy filmklub jogtiszta működéséhez több írott és íratlan szabályt is be kell tartani, ám a klubok egy része még nincs tisztában ezekkel. Épp ebben szeretne nekik segítséget nyújtani a Filmklub Szövetség ? nemcsak az alapításnál, hanem a napi működés szintjén is. ?A 2010-es év óta nem volt elérhető támogatás a kulturális kormányzat részéről, mígnem 2016-ban a Nemzeti Kulturális Alap működési pályázatot írt ki filmklubok számára. A forráshoz jutásban aktívan tudtuk támogatni a klubokat: személyesen vettük át a feltételeket, segítettünk helyszínt találni vagy épp szervezőtársakat, illetve összeállítani a tematikát, tehát igyekeztünk teljeskörű tanácsadással szolgálni. Sokszor szembesültünk például azzal, hogy adott egy pályázó sorozat tematikája, de kevés hozzá a jogtisztán vetíthető film. Ilyenkor próbálunk forgalmazókon vagy terjesztőkön keresztül elérhető gyűjteményeket ajánlani.? A Filmklub Szövetség július 7-én 16:00-kor tartja következő, nyilvános közgyűlését az ArtBázis Összművészeti Műhelyben, melyre minden jelenlegi és leendő klubvezetőt várnak, hiszen kiemelt céljuk, hogy a klubokat érintő szakmai kérdésekben az ő szavuk legyen a döntő.

A_Szov_irodaja_ArtBazis_c_Viktor
A Szövetség irodája, ArtBázis

 

Miként kerül egy fiatal a Filmklub Szövetség élére? És kik azok, akik ? talán nem is tudják, de ? tagjai a jelenleg (is) virágkorát élő filmklub mozgalomnak?

 

Viktor 2016 márciusa óta látja el a Filmklub Szövetség elnöki feladatait, ide pedig a nézők soraiból vezetett az útja. ?Nincs klasszikus filmes hátterem, a nézőtérről érkeztem. Hobbinak indult az egész: kispestiként 2014 nyarán betévedtem Bárdos Csaba Terminál filmklubjába, és annyira megtetszett a dolog, hogy az ?odaszokáson? túl utánajártam, hol vannak még vetítések a városban. Csatlakoztam a Minden budapesti filmklub gyűjtőcsoportja nevű Facebook-közösséghez, és a törzshelyem ezek után a korosztályban jobban illeszkedő, Pethő Zoltán által vezetett Pótkulcs filmklub lett. Tavaly aztán még egy generációval lejjebb váltottam, Budakeszi fiatal filmeseket is tömörítő Kultfilmklubjába, ahonnan egyenes út vezetett a Színház- és Filmművészeti Egyetem saját klubjába, melyet a tavaszi félévtől együtt vezetünk Csizmadia Botonddal és Kungl Zsigmonddal. Addigra több, mint 60 klub közel 300 alkalmán vettem részt, melyek 10%-ának már szervezője is voltam. A Filmklub Szövetség közgyűlésén először 2015 márciusában jártam, ahol bemutattam azt az android applikációt (FilmTalk), amelyben ismerősökkel gyűjteni kezdtük a vetítéseket, hogy segítsünk azoknak, akik programot szeretnének választani. Hamar kiderült, hogy sok a többletinformációm az aktív klubokról, ezért fél év múlva fel is kértek, hogy Pethő Zoltánnal együtt dolgozzuk ki a Szövetség jövőbeni startégiáját és segítsünk a szervezet 30. jubileumi ünnepségének lebonyolításában. Mikor 2016-ban lejárt a mandátumuk, a leköszönő vezetés végül minket jelölt az utódlásra, a tagság pedig szavazás útján a javunkra döntött a programunkkal együtt.?

Premier_KultCafe_c_Dalos_Flora
Premier KultCafe
Fotó: Dalos Flóra

 

A Filmklub Szövetség és természetesen Viktor legfontosabb célja, hogy segítséget nyújtson a budapesti és vidéki kluboknak, hiszen ezek a sorozatok fontosabbak, mint gondolnánk: visszaadják a nézőknek azokat filmeket, melyeket a mozikban (már) nem láthatnak és együtt gondolkodásra, közös beszélgetésre ösztönzik őket, mondhatni konstruktív vitát eredményeznek, melynek köszönhetően nemcsak filmértőkké, de tájékozottabbá és nyíltabbá is válhatnak az emberek. ?A filmklub mozgalom lényege a filmes közösségek építése: szakmai összefogásban, a beszélgetős formátumon keresztül bizalmi kapcsolatok jönnek létre, melyeknek minden egyes szereplő részese lehet, aki aktívan cselekszik a filmklubok érdekében.?

 

Vagyis: mint most kiderült, a cikk írója tagja korunk egyik fontos és példaértékű mozgalmának, melynek középpontjában a mozgókép és az általa teremtett közösség áll, és csatlakozásra bíztat mindenkit, aki szereti a filmeket.

 

Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára