02-barokaldi-cirkusz-s-kznsge5700
A Barokaldi Cirkusz deszkából és ponyvából épített sátra 1906-ban, a vurstliban

Giuseppe Baroccaldi porondját először még csupán egy kötél választotta el a többi mutatványostól, de 1871-ben felépítette azt a sátrat, ahol még halála után is, egészen 1938-ig működött a Barokaldi Cirkusz.

A Vasárnapi Újság is elismerően nyilatkozott: ?Az öreg Barokaldi cirkusza valóságos elpusztíthatatlan képeskönyve lett Budapest gyermekvilágának, és minden új generáció új közönséget hoz neki.? A cirkuszba egészen olcsó volt a belépő, de még így sem mindenki engedhette meg magának: sok utcagyerek a kerítésre felkapaszkodva potyázott.

04-cirkuszi-kp-vu-1868-324fd
A 19. századi a cirkusz fő attrakcióit a lovasszámok jelentették. Balról lovas produkció 1868-ból,
jobbra a lóidomárból lett cirkuszigazgató, Beketow bécsi társulatának plakátja

A felnőttek érdeklődését is magával ragadó, világvárosi színvonalú ligeti cirkuszi előadásokra az 1880-as évek végéig kellett várni.

Az állandó cirkusz pénzügyi megfontolásból került az Állatkertbe: a csökkenő bevételek ellensúlyozására különleges artista produkciókat és külföldi társulatokat is fogadtak. Így mutatkozott be a budapesti közönségnek 1888-ban Eduard Wulff és társulata is, akivel 1889-ben a főváros megállapodott egy állandó intézény felépítésére és működésére.

Wullf egy korszerűnek számító, szétszedhető és összerakható acélvázas építményt állított fel, amelynek falai hullámbádogból voltak. A Wulff-féle bádogcirkuszban állóhelyek is voltak, így egyszerre 2290 néző figyelhette az előadást. A tűzveszély pedig ki volt zárva, hiszen az istálló külön épületben volt.

05-wulff-bdogcirkuszae56b
A Wulff-féle bádogcirkuszban állóhelyek is voltak, így egyszerre 2290 néző figyelhette az előadást.
A képen a tűzbiztos bádogépület hátsó frontja

A neves német cirkuszi dinasztiába született lóidomító Wulff Ede 1889. június 27-én nyitotta meg cirkuszát. Innen számítjuk a Fővárosi Nagycirkusz történetét.

Május elejétől szeptember végéig tartottak előadásokat a fűtés nélküli épületben, hétköznapokon egyet, hétvégéken kettőt. A fő attrakciók a lovasszámok voltak: az istállókban 60-80 idomított lovat tartottak.

07-beketow-cirkusz-plete-kpeslap91c5
1908-ban a mobil cirkuszépületet az új igazgató telepítette át, saját költségén a végleges helyére: korábbi otthonának kerítésén kívülre, az Állatkerti út mellé. A képen a Beketow Cirkusz épülete

Az első évek kasszasikerei után a közönség érdeklődése csökkent, ezért Wulff Ede 1895-ben felhagyott a pesti vállalkozással. Az épületet eladta egy konzorciumnak, ez lett a Városi Cirkusz, amit alkalmi társulatok előadásaival próbáltak megtölteni kevés sikerrel. A konzorcium az 1900-as évek elején csődbe ment, ekkor került a főváros tulajdonába a cirkuszépület, és húsz év vergődés után végre sikerült megtalálni a megoldást.

Az 1904-ben meghirdetett pályázat nyerteseként az orosz származású lóidomár, Beketow Mátyás vette át az üzemeltetést, aki ekkor már elismert cirkuszi tekintélynek számított. 1904. április 30-án addig Pesten soha nem látott műsorral nyitotta meg a saját költségén teljesen felújított cirkuszt.

08-beketow-cirkusz-plakttal49fa
A lóidomárból lett cirkuszigazgató bemutatkozása a városligeti cirkuszban (balra),
Beketow bécsi társulatának plakátja (középen), az 1925-ös évad műsorfüzete (jobbra)

A nagyszerű első szezon megalapozta az új igazgató tekintélyét, a pestiek gyakran látogatták előadásait. Beketow igyekezett megőrizni a magas színvonalat. A pesti kiruccanásokat kedvelő uralkodó, Ferenc József két alkalommal is vendége volt a népszerű cirkusz díszpáholyának.

Beketow Mátyás 1904?1919 között jelentősen feljesztette az épületet, a hagyományos cirkuszi előadások mellett birkózóversenyeket rendeztek és görög drámákat is bemutattak. Az igazgató azonban az I. világháborút követően elveszítette bérleti jogát. De nem adta fel, 1923-tól ismét ő lett a ligeti cirkusz bérlője, azonban ekkorra már megváltozott a közönség érdeklődése, a korábbi sikerek elmaradtak, Beketow pedig 1929-ben az elkerülhetetlen anyagi csőd elől az öngyilkosságba menekült, a Dunába vetette magát.

09-beketow-cirkusz-plakttal27b65
A Városligethez és a májusi éjszaka hangulatához okvetlenül hozzátartozik a Beketow-cirkusz is ?
írta Kosztolányi. A baloldali képen az 1912-es évadnyitó előadás plakátja, jobbra az 1906-os cirkuszi évadban fellépő díjbirkózók csoportja

Halála után fia, Beketow Sándor vette át a cirkusz irányítását, így még fél évtizedig tartott a Beketow-korszak, amelynek a beköszöntő gazdasági válság vetett véget. 1934-ben a Beketow-család visszaadta a bérletet a fővárosnak.

A teljes cikk a liget.blogon olvasható.