Jeles napok

Jeles napok

Szent Ambrus

Az Ambrus (Ambrosias) név az ámbrából ered, ami erősen illatozó és igen értékes fűszer. Ambrus igen értékes az Egyház számára, s mind szavaiban, mind tetteiben erősen illatozott. Vagy az ámbra és a syos, azaz ‚Isten’ szavakból ered, mintegy ‚Isten ámbrája’. Isten ugyanis őáltala, mint valami ámbra által, mindenütt illatozik, hiszen Ambrus mindenütt Krisztusnak jó illata (2 Kor 2,15) volt, s ma is az. Vagy az ambor, azaz a ‚fény atyja és a sior, azaz ‚kicsi’ szavakból ered, mivel atya volt sok fiú lelki nemzésével, fényes a Szentírás kifejtésével és kicsiny, alázatos életvitelével. Vagy, miként a Glosszáriumban olvasható: ambrosius: ‚mennyei illat’, vagy ‚Krisztus jó íze’; ambrózia: ‚az angyalok étke’; ambrosium: ‚mennyei lépesméz’. Mennyei illat volt illatozó híre által, jó íz szemlélődésének titkaival, mennyei lépesméz az Írások édes kifejtésével, angyali étek a dicsőség élvezésével. Életét, Ágostonnak címezve, Pál nolai püspök írta meg.
Ambrus egy római prefektus, Ambrus fia. Mikor palotájuk átriumában a bölcsőben szendergett, hirtelen megtámadta egy méhraj, ellepték arcát, és szájába, akár a kaptárba, ki-be jártak. Majd felröppenvén oly magasra szálltak, hogy a levegőégben szinte elvesztek a szem elől. A dolog láttán megrémült atyja, és így szólt: „Ha ezt túlélte ez a kisded, majd még sokra viszi!”

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea (részlet)

A nemzetközi polgári repülés napja

Az ICACO, a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet Közgyűlése 1992-ben december 7-ét A POLGÁRI REPÜLÉS NAPJÁvá nyilvánította. Célja, hogy felhívják a figyelmet a nemzetközi polgári repülés fontosságára az országok társadalmi és gazdasági fejlődésében.

Schwarz Dávid születésnapja – 1850

A merev rendszerű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajó feltalálója, SCHWARZ DÁVID (Keszthely, 1850. december 7. – Bécs, 1897. január 13.) fafeldolgozó üzem tulajdonosa volt és csak 40 éves korában kezdett a repüléssel foglalkozni. Léghajóját nem az addigi próbálkozásoknak megfelelően, impregnált ballonszövetből, hanem ellenállóbb anyagból, fémből akarta felépíteni. Mivel a bécsi Hadügyminisztériumtól nem kapott támogatást, Oroszországba ment és két évig Pétervárott dolgozott tervein. Amikor azonban a felszállásra kitűzött határidő eredmény nélkül telt le, az orosz kincstár is megvonta támogatását és Schwarz Berlinbe ment. Itt egy alumínium-feldolgozó üzem tulajdonosa, Berg Károly nyújtott támogatást a további kísérletekhez.
Schwarz 1895-től dolgozott az alumíniumból készült, rácsszerkezetű léghajó megvalósításán. Üzemeit eladva, egész vagyonát feláldozta célja elérése érdekében. Az 1896. október 9-én tartott első próbarepülés sikertelen volt a rossz minőségű hidrogéntöltet miatt. A feltaláló a megfeszített munka és a sorozatos balsikerek következtében testileg-lelkileg összeomlott és 1897 januárjában meghalt; a sikeres felszállásra 1897. november 3-án került sor. Özvegye a léghajó terveit eladta Zeppelin Ferdinándnak, aki Schwarz elgondolásait figyelembe véve alkotta meg a róla elnevezett léghajótípust.
A Schwarz-féle léghajó 47,5 méter hosszú, 13,5 méter átmérőjű, két végén kúpos, henger alakú test volt, amelyet 0,2 mm vastag alumínium lapokkal borított rácsszerkezetű váz alkotott. Térfogata 3605 köbméter volt, a legnagyobb az addig építettek közül. A gondolát alumínium rudakkal mereven hozzáerősítették a léghajó testéhez. A 2 méter átmérőjű légcsavarokat négyhengeres Daimler motor hajtotta.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók. Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000)

Kepes Gyula születésnapja – 1847

KEPES GYULA, (Vári, 1847. december 7. – Budapest, 1924. október 26.): orvos, utazó, az 1872-ben indult Osztrák-Magyar Északi-sarki expedíció orvosa. Váriban, Bereg megyében egy tiszaháti földbirtokos fiaként látta meg a napvilágot. Apja Ungváron és Budapesten taníttatta. Beiratkozott a bécsi egyetem orvosi karára, ahol 1870. augusztus 3-án orvosdoktorrá avatták. Ezután a bécsi Rudolf-kórházban Drasche és Weinle professzorok mellett dolgozott. Drasche professzor ajánlotta az éppen akkor Bécsben szerveződő Osztrák-Magyar Északi-sarki Expedíció orvosának. Kepesnek köszönhetően a skorbutot elkerülték, és a sok viszontagság ellenére csak egy embert vesztettek, aki tüdőbajban hunyt el. Kepes Gyula sok előadást tartott az expedícióról, cikke is megjelent, de mindezek együttvéve is kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy ez a roppant nagy jelentőségű felfedezőút kiemelkedő eseményként maradjon fenn a köztudatban. 1895-ben elsőosztályú honvéd-főtörzsorvossá nevezték ki. Különböző helyőrségeken szolgált, majd 1904-ben megbízták a Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályának vezetésével.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

December 7-én történt

Ma ünnepli hetvennegyedik születésnapját Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, akinek hitvallása szerint minden elénekelt mű az élet megnyilvánulásának lehetőségeit és annak erejét sugározza. A megszólaltatás ugyanúgy hat a művészre, mint a hallgatóra, és végtelen folyamatban, egymásra hatásban a mindenséget szólítja meg, oda ad hírt az élet minőségéről.

95473bd5-544b-4ff3-a590-80da774e92b2.jpg
Pitti Katalin. Fotó: Czimbal Gyula / MTI

December 7-én történt

1764 Szentpéterváron Nagy Katalin orosz cárnő megalapította a világ egyik legnagyobb és legismertebb múzeumát, az Ermitázst.
1787 Delaware az Amerikai Egyesült Államok 1. tagállama lett.
1890 Budapesten megtartotta első, alakuló kongresszusát a Magyarországi Szociáldemokrata Párt.
1930 Budapesten megnyílt a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda, amelyet Hajós Alfréd építész, az első magyar olimpiai bajnok tervezett.
1941 Budapesten felavatták a Nemzeti Sportcsarnokot, Magyarország első fedett sportcélú létesítményét.
1941 A japánok meglepetésszerű bombatámadással megsemmisítették a Pearl Harborban állomásozó csendes-óceáni amerikai flotta nagy részét. Másnap az Egyesült Államok hadat üzent Japánnak, ezzel belépett a második világháborúba.
1941 A második világháborúban Nagy-Britannia hadat üzent Magyarországnak.
1941 Budapesten felavatták a Nemzeti Sportcsarnokot, Magyarország első fedett sportlétesítményét, amely 2010-ben felvette Gerevich Aladár olimpiai bajnok kardvívó nevét.
1960 Kikiáltotta függetlenségét az addigi francia gyarmat Elefántcsontpart.
1962 Megnyitotta kapuit Sopronban az Erdészeti és Faipari Egyetem, ma Soproni Egyetem.
1965 VI. Pál pápa a Vatikánban és I. Athenagorász konstantinápolyi ortodox pátriárka Isztambulban egyidejűleg feloldotta az 1054-es kölcsönös anatémát (kiátkozást).
1972 Útnak indult az Apollo–17, az amerikai Hold-program utolsó küldetése, amelynek űrhajósai eddig utolsó emberként jártak a Holdon.
1995 Az amerikai Galileo űrszonda légkörkutató egysége belépett a Jupiter légkörébe, ahol először végzett földi eszköz helyszíni méréseket, az anyaszonda pedig Jupiter-műhold lett.
2000 Az Európai Unió állam- és kormányfőinek nizzai találkozóján elfogadták az unió intézményi reformjait rögzítő szerződést.
2016 Megalakult a Nők a Vatikánban elnevezésű szervezet az egyházi városállam világi és szerzetesi, aktív és nyugdíjba vonult női munkatársai számára.
2021 Budapesten, a Fiumei úti sírkertben újratemették az amerikai emigrációban elhunyt Slachta Margit szerzetes nővért, a magyar Országgyűlés első női képviselőjét.
2024 A 2011 óta tartó szíriai polgárháborúban a szunnita iszlamista lázadók bevonultak Damaszkuszba, az országot 24 évig irányító Bassár el-Aszad elnök másnap lemondott és Moszkvába menekült.
2024 Ünnepélyesen megnyitották a 2019. április 15-i tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyházat.

December 7-én született

521 Szent Kolumba bencés apát, Skócia és Írország patrónusa
1598 Giovanni Lorenzo Bernini olasz szobrász és festőművész
1847 Kepes Gyula, az 1872-ben indult osztrák–magyar északi-sarki expedíció orvosa
1850 Schwartz Dávid, az első kormányozható léghajó feltalálója
1863 Pietro Mascagni olasz karmester és zeneszerző
1873 Willa Sibert Cather Pulitzer-díjas amerikai írónő
1883 Lajthay Károly színész, filmrendező, aki elsőként vitte filmre Drakula történetét
1892 Kosáryné Réz Lola magyar író, műfordító
1893 Hevesy Iván művészettörténész, kritikus
1893 Fay Bainter Oscar-díjas amerikai színésznő
1913 Szántó Piroska Kossuth-díjas és kétszeres Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus
1915 Eli Wallach tiszteletbeli Oscar-díjas amerikai színész
1928 Noam Chomsky amerikai nyelvész, filozófus, a generatív nyelvtan elméletének megalkotója
1930 Bokor László Balázs Béla-díjas újságíró, filmrendező
1932 Ellen Burstyn Oscar-díjas amerikai színésznő
1937 Szilágyi István színész
1937 Verebély Iván Jászai Mari-díjas magyar színész
1938 Ifj. Latabár Kálmán Jászai Mari-díjas színész
1949 Tom Waits amerikai énekes, zongorista, zeneszerző, filmszínész
1951 Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas operaénekes
1965 Jeffrey Wright Golden Globe-, Emmy- és Tony-díjas amerikai színész
1970 Nagy Natália színésznő
1972 Gyuriska János színész
1990 Marte Olsbu Röiseland olimpiai bajnok norvég sílövő
1994 Juzuru Hanju kétszeres olimpiai és világbajnok japán műkorcsolyázó

December 7-én halt meg

i. e. 43. Cicero római római szónok, államférfi, író, politikus
283 Szent Eutükjianosz, a 27. római pápa
1254 IV. Ince, a 180. római pápa
1698 Andrea Guarneri olasz hegedűkészítő
1723 Giovanni Santin itáliai festő és építész
1887 Posner Károly, a grafikai és papírfeldolgozó ipar magyarországi úttörője
1894 Lesseps Ferdinánd francia diplomata, politikus és mérnök, a Szuezi- és a Panama-csatorna „atyja”
1906 Kovács János tanár, zoológus
1915 Banovits Kajetán mérnök, a Közlekedési Múzeum megalapításának kezdeményezője
1947 Nicolas Murray Butler Nobel-békedíjas amerikai újságíró, pedagógus
1948 Csornoky Viktor ügyvéd, diplomata, kisgazda politikus, a Rákosi-diktatúra mártírja
1975 Thornton Wilder többszörös Pulitzer-díjas amerikai író
1977 Goldmark Péter Károly magyar származású amerikai mérnök, fizikus
1979 Cecilia Payne brit származású amerikai csillagász, az első professzornő a Harvard Egyetem történetében
1983 Molnár Antal Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, brácsaművész
1985 Robert Graves angol író
1993 Wolfgang Paul Nobel-díjas német fizikus
1998 Martin Rodbell Nobel-díjas amerikai biokémikus
2013 Edouard Molinaro francia filmrendező, forgatókönyvíró
2022 Kertész Ákos Kossuth-díjas író, filmdramaturg
2022 Jan Nowicki lengyel színész, Mészáros Márta több filmjének társ-forgatókönyvírója
2023 Rolla János Kossuth-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Kamarazenekar alapító tagja
2023 Molnár Vera magyar születésű francia képzőművész

#eztörténtma

Ez is érdekelheti

Lesseps Ferdinándnak a panamázás fogalmát is köszönhetjük

Százharminc éve, 1894. december 7-én halt meg Lesseps Ferdinánd francia diplomata, politikus és mérnök, a Szuezi- és a Panama-csatorna „atyja”, akinek mindemellett azt is köszönhetjük, hogy a panamázás fogalma a korrupció, a csalás, a megvesztegetés szinonimája lett a magyar nyelvben is.

Hét film, amely legalább olyan hatásosan rettent el a drogoktól, mint az elvonó

A kábítószer-ellenes világnapon hoztunk hét olyan drogfilmet, amelyek után biztosan nem lesz kedvünk drogokhoz nyúlni.

Grafikusként tisztelték, pedig vérbeli festő volt

Huszonöt éve, 1998. augusztus 2-án halt meg Szántó Piroska Kossuth- és kétszeres Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész.

Elhunyt Vera Molnár képzőművész, médiaművész

99 éves korában elhunyt Vera Molnár francia származású magyar képzőművész, a számítógépes művészet úttörője.