A különleges személyes sorsokat bemutató és számos műfajt felölelő idei ATAFF-lineup lebilincselő történeteket kínál, amelyek – a teljesség igénye nélkül – a háború, a társadalmi elismerés, a faji és vallási kérdések témáit kutatják. A szolnoki fesztiválon a legjobb látványtervezés díjáért induló tíz európai nagyjátékfilmet mély történeteik mellett a grandiózus helyszínek és a különleges, kortárs technikai beállítások teszik egyedivé. A díjat idén is rangos, nemzetközi szakemberekből álló zsűri ítéli oda, a tagok között szerepel a Dűne első és második részének egyik művészeti rendezője, Portik Adorján; Jette Lehmann dán látványtervező, aki olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Lars von Trier vagy Thomas Vinterberg; továbbá Pater Sparrow, a Semmelweis és a Toxikoma látványtervezője. A díjátadó ünnepséget október 20-án tartják.
A filmfesztivál nyitófilmje és egyben magyar premier lesz a portugál mester, Miguel Gomes filmje, a Grand Tour, amely egy álomszerű, korszakokon és kontinenseken átívelő utazási napló. A cannes-i fesztivál versenyprogramjában debütált film első felében a házasság elől megfutamodó Edwardot láthatjuk, majd fordulatot vesz a történet, és az őt üldöző Mollyt követhetjük. A Variety szerint a film „felébreszti az élet iránti vágyat”. A film brazil látványtervezői Thales Junqueira és Marcos Pedroso.
A fesztiválon két osztrák film is versenyben van idén, ráadásul első alkalommal láthatja őket a hazai közönség. Az egyik az osztrák–német koprodukcióban készült Egy egész élet, amely a 20. század fordulóján árván maradt Andreas életét mutatja be, akit kegyetlen nagybátyja fogad be és kezel munkásként, aki megözvegyül, átél egy háborút a Kaukázusban, megjárja a szovjet fogolytábort, majd visszatér az alpesi völgybe. A film alapjául szolgáló irodalmi mű 2014-ben jelent meg, több mint negyven nyelvre fordították le, és több millió példányban adták el. A film rendezője Hans Steinbichler, látványtervezői Jurek Kuttner és Marcel Beranek.
Szintén osztrák produkció a Dieter Berner rendezte Alma és Oscar, amely a bécsi kulturális élet nagyasszonya, Alma Mahler életét követi. A filmben nem csupán a világhírű zeneszerző, Gustav Mahler özvegyének a híres berlini építésszel, Walter Gropiusszal és az expresszionista művésszel, Oskar Kokoschkával való viszonyát ismerhetjük meg, hanem a főhősök társadalmi elismerésért tett küzdelmeit is láthatjuk. A film látványtervezője Su Erdt, akinek nem először versenyez munkája az Alexandre Trauner-díjért.
Egy finn alkotás is versenyben van idén: a Maja egy hagyományos értékek között felnőtt nő epikus története egy olyan korban, amikor a szebbik nem egyenlősége és függetlensége még nem volt magától értetődő. A film rendezője Tiina Lymi, látványtervezője Otso Linnalaakso, aki több alkalommal elnyerte a finn kritikusok által életre hívott Jussi-díjat.
A Diagnózis: Másként gondolkodó című ukrán film az előző évszázadba repíti vissza a nézőt, főszereplője egy fiatal férfi, aki szabadon szeretne élni, rockzenét hallgatni és hosszú hajat viselni. Azonban a szabadság utáni vágya összeütközik a rendszer kegyetlenségével. Denis Tarasov első nagyjátékfilmjének látványtervezője Ivan Tyshchenko.
Az idei cannes-i hivatalos versenyszekció egyik legmegrázóbb filmje a Lány a tűvel Magnus von Horntól, aki a várandós nők sebezhetőségére összpontosít az első világháború utolsó hónapjaiban, amikor az abortusz illegális volt, és más lehetőségek is alig akadtak a nők számára, hogy terhességüket megszakítsák. A sötét hangulatú, fekete-fehér dán dráma látványtervezője a lengyel–svéd Jagna Dobesz, akinek nem ez az első munkája a rendezővel.
A görög rendező, Yannis Veslemes pszichedelikus és hallucinogén utazásra invitál minket az Anyánk virágaival. A film három testvért követ nyomon, akik úgy döntenek, egy szokatlan időgépet építenek annak érdekében, hogy visszahozzák elhunyt édesanyjukat. Amikor belép a képbe zavart apjuk, áltudományos kísérleteik egyre rosszabbra fordulnak, és végül két testvér csapdába esik egy pszichedelikus tájban, a múlt és a jelen összemosódik, amelynek eredményeként egy nyugtalanító alternatív valóság jön létre. Veslemes filmje szürreális sci-fi-vígjáték, amelyben önálló karakterré válik a drog. A bizarr látványvilág megtervezéséért Elena Vardava felelt.
Az özönvíz figyelemfelkeltően egyedi nézőpontot tár fel XVI. Lajos és Marie Antoinette utolsó óráiról; a kosztümös kordrámákra jellemző fényűzéstől megfosztva inkább egy disztópikus víziót mutatva be az uralkodócsaládról. Gianluca Jodice Locarnóban debütáló filmjének látványtervezője az olasz Tonino Zera.
A norvég Halfdan Ullmann Tøndel (Ingmar Bergman és Liv Ullmann unokája) első nagyjátékfilmje, az Armand feszült és klausztrofób társadalmi dráma. A film az idei cannes-i versenyprogramban debütált, és egy fiatal fiú elleni iskolai vád utóhatásait tárja fel. Az általános iskolai vádaskodás szövevényes drámájában A világ legrosszabb embere sztárja, a BAFTA-díjra jelölt Renate Reinsve alakítja a védelmező anyát, a látványtervező pedig Mirjam Veske, aki szintén dolgozott az említett sikerfilmen.
Isabel Coixet rendező Sara Mesa bestseller regényének sötét adaptációjából készített filmet Laia Costa főszereplésével, amely a San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál Feroz Zinemaldia díját nyerte el. A spanyol rendezőnő gyakran vizsgál filmjeiben szokatlan, szélsőséges kapcsolatokat, hogy feltárja a rejtett igazságokat, és ebben a tekintetben az új film sem fog csalódást okozni. Az Egy szerelem egy fiatal nőt mutat be, aki a vidéki élet patriarchális korlátai között navigál. A látványtervező Uxua Castelló.
