A 457 méter hosszú alagút- és csatornahálózatot három szakaszban építették a Kr.e. 3. század végén, 2. század elején az esővíz tengerbe vezetésére az ókori szamniták, akik a rómaiak előtt éltek ott. Majd a Kr.e. első században a rómaiak híres mérnöki tudásukkal korszerűsítették a rendszert, amely még ma is tökéletes állapotban van. Az alagútrendszerben talált leletek szerint a csatornahálózat utolsó szakaszát évekkel a Vezúv 79-ben történt végzetes kitörése előtt építették. A vulkánkitörés okozta a város pusztulását. Több tudóscsoport mérte fel 2018 óta az állapotát, hogy megállapítsák, képes-e még az esővíz elvezetésére és helyreállításának tervét azóta elfogadták. Az alagutak feltárásának programja része a régészeti parkban folyó munkálatoknak, amelyek célja, hogy szélesítsük a lelőhely alapos megismerését, ami létfontosságú a megőrzés érdekében tett mindenféle beavatkozáshoz.