A világzene és a táncházzene szerelmesei is élő koncert nélkül maradtak egy időre. A Kerekes Band bulijai is meghiúsultak a kialakult járványhelyzet miatt. Ám a zenekar énekes-furulyás showmanje nem búslakodik, az önkéntes karantén idejét is produktívan tölti.

Hogyan éled meg a jelenlegi helyzetet?

Örülök, hogy egész nap a családommal lehetek. Mintha minden egyes nap a legédesebb mézes süteményt enném… Zeneileg nagyon termékeny vagyok, alig várom, hogy lehetőségünk is legyen előadni. Mivel elég kettős személyiség vagyok (ikrek), így szerencsére a Tücsök és a hangya meséből nemcsak a tücsök története igaz rám, de ezt élem meg a legnehezebben. Nyárra számtalan külföldi (Kazahsztán, Azerbajdzsán, Grúzia, Németország, Anglia) fesztivál meghívásunk is volt/van, amiben csúcsosodna a Kerekes Band 25 éves fennállása. Ezeket egyelőre őszre halasztották. Bízom benne, hogy a zeneszerető közönség ugyanúgy ki van és ki lesz éhezve az élő zenére, mint mi.

Mivel foglalod el magad a négy fal között?

Szeretnék már unatkozni. Két eleven kisfiam Hunor (5 éves) és Nimród (4 éves) folyamatosan élő, offline műsorban vannak. Épp a Ninjago a kedvenc meséjük, ezért olyan, mintha össze lennék zárva két, mindenre elszánt tininindzsával. Amikor épp nem vagyok Apa, a „Nagymester”, akkor napi 2-3 órát töltök a zeneszobámban a hangszereim és effektjeim közt. Szerencsére a karantén előtt rendelt utolsó effektpedál meghozta a 25 éves zenei kísérletezés eredményét. A találomra rendelt Subdecay Octasynth effekt végre megvalósította azt a vágyam, hogy a furulya olyan markáns, különlegesen egyedi megszólalású, analóg megszülető, de elektronikus erejű hangszer lett, ami azt a Kraftwerk szintijei és Hendrix gitárhangzása közé helyezi. Az új hangélménynek köszönhetően rengeteg zenei ötlet születik nap mint nap.

Milyen filmet, könyvet, online megnézhető előadást ajánlanál az elkövetkező időszakra?

Aki ebben a szorult helyzetben szeretné magát sokkal jobban érezni, annak ajánlom a Netflix Gyilkosfaragás című sorozatát. A főszereplő 28 éve ül ártatlanul a börtönben. Azzal nyugtatom magam, hogy mi legalább önszántunkból vagyunk otthon, és remélem, tizedannyi ideig sem. Ha akad, aki még nyomorultabbul szeretné érezni magát, az válassza a Csernobil sorozatot. Még a karantén előtt láttam az 1917 című filmet, ami nagyon megrendítő volt számomra, ugyanis a dédszüleim történeteihez kötöttem. Ezekből a példákból, megpróbáltatásokból merítek erőt, bízva abban, hogy hamarosan újra szabadok lehetünk. Pár órával ezelőtt csak úgy felraktam egy Hendrix-lemezt, amin a Freedom című számban (szabadfordításban) ezekre a mellbevágó sorokra lettem figyelmes:

„Szabadság, azt adj nekem / Ez az, amit most akarok / Szabadság, amire most szükségem van / Szabadság, hogy éljek / Szabadság, hogy adni tudjak”

Az interjúsorozat többi része itt olvasható.