Időtöltés a családdal, online pizzabajnokság és az alapfilmek újranézése − a jazzdíva naptárja kiürült a járványveszély miatt, de ő próbálja produktívan tölteni a napjait.

Hogyan éled meg a jelenlegi helyzetet?

Egy stúdiófelvétel küszöbén köszöntött ránk a vészhelyzet. Debussy- dalokat vettünk volna fel Razvaljaeva Anasztázia hárfással és Fenyvesi Márton jazzgitárossal, aki élő elektronikus effekteken is játszik, amikor a hangmérnökünk felhívott, hogy influenzás tünetei vannak. Nem mertük megkockáztatni, hogy mini gócot képezzünk a stúdióban, így elhalasztottuk a projektet határozatlan időre. Egy lemezfelvétel különleges felkészülést és ráhangolódást igényel, nagyon vártam, és minden szempontból készen álltam, így nagyon nehéz volt elengedni. A lavinaszerű koncertlemondások nem értek ennyire váratlanul, sejtettem, hogy ez csak idő kérdése, és kicsit meg is könnyebbültem tőle. A vészhelyzet kihirdetése előtti hetekben volt bennem egy ambivalens érzés, amikor a koncertjeinket töltöttük fel az internetre. Ekkor már éreztem, hogy egyre sürgetőbb lenne bevezetni a távolságtartást.

Mivel foglalod el magad a négy fal között?

Elvállaltam a Hősök Tere Kezdeményezés kihívását, ami arról szól, hogy minden nap kell posztolnom valami pozitívat, valami szerethetőt ebben a kényszerűen elszigetelt helyzetben. Eddig egész könnyen ment, olyan dolgokról írtam, mint a férjemmel töltött idő, a családomnak nyújtott segítő gesztusok, vagy a konyhatündérség. Csupa olyan dolog, amire a karanténnak „hála” most jut energiám, nem úgy, mint az intenzív turnék alatt. Őszintén mondom, hogy ez a #pozitívkarantén nevű kihívás ment meg, és segít aktívnak, energikusnak maradni. Mielőtt elkezdtem, nehéz volt motivációt találni jövőbeni célesemények híján, amikor az összes közelgő koncert, stúdiófelvétel a levegőben lóg, és nem tudom, hogy amit most gyakorolok, azt mikor adhatom majd elő. Aztán felhívott Lackfi János, hogy írt egy karanténos szöveget Leonard Cohen Hallelujah-jából. Kinyomtattam, a férjem lekísérte gitáron, felvettük telefonnal, és ez lett az aznapi pozitív posztom. Több százezren megnézték, és rengeteg személyes visszajelzést kaptam, ami megerősített abban, hogy ne hagyjam el magam, maradjak aktív. Remélem, hamarosan élő koncertekkel ünnepeljük majd a járvány végét, mert a zene mégiscsak élőben az igazi.

Milyen filmet, könyvet, online megnézhető előadást ajánlanál az elkövetkező időszakra?

A Magyar Filmarchívum elérhetővé tett száz alapfilmet, elsőként az Ötödik pecsétet és a Psyché első részét néztem meg. Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című kortárs regényét olvasom, de ez egy jó pillanat olyan pótolandó könyvekre, amiket már régóta le akartam venni a polcról, például Emil Ajar: Előttem az élet.

Kiemelt fotó: Galántai János

A sorozat többi része itt olvasható.