Egyre több helyről halljuk: néhány évtized alatt túlfogyasztásunkkal és nemtörődömségünkkel tönkretettük a klímát. Nem maradt sok időnk, hogy megelőzzünk egy végzetes katasztrófahelyzetet. De hol van ebben a művészek felelőssége? A WasteRevolution konferencia L’art pour l’art? című kerekasztal-beszélgetésén erre keresték a választ.

Kell-e egy alkotónak példát mutatnia a művein keresztül? Vagy kivonhatja magát, és elefántcsonttornyába zárkózva tétlenül nézheti, ahogy évezredek óta építgetett civilizációnk romba dől? A résztvevő alkotók egyértelműen a kiállás mellett érveltek. 

Rezes Judit színész, Hoffmann Petra designteoretikus, Sinkovics Ede képzőművész és a moderátor, Ott Anna

Závada Péter hangsúlyozta: mindenkinek a saját területén kell tennie az ügy érdekében. Míg a politikusainktól elvárjuk, hogy rendszerszinten, különféle szabályozásokkal érjék el például a műanyagszennyezés drasztikus csökkentését és a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálását, addig a művészek feladata az érzékenyítés. Az, hogy alkotásaikon keresztül felhívják a figyelmet a problémára, és cselekvésre ösztönözzenek.

Ezt a feladatot tölti be többek között a Závada Péter és Áfra János által elindított Művészek a klímatudatosságért összművészeti kezdeményezés is. A mozgalomhoz csatlakozott magyar írók, költők, képzőművészek, filmesek, táncosok, zenészek, slammerek és színészek minél szélesebb körben hívják fel a figyelmet a közelgő ökológiai katasztrófa és az ezzel kapcsolatos egyéni és közösségi felelősségvállalás fontosságára. Reflexív és reaktív platform ez a közös problémák és a megoldási lehetőségek megvitatására.

Závada Péter költő és Havas Dóra gasztroblogger

Sinkovics Ede hulladékból készült műveivel hívja fel a figyelmet a fogyasztási szokásaink árnyoldalaira. Műalkotásokat készít üres tusfürdős flakonokból, elhasznált kávékapszulákból, zenei fesztivál után elárvult sátrakból és az óceánokban felhalmozódott szemétből. A hulladékot nyersanyagnak tekinti, amelyet mindig úgy használ, hogy a különféle márkajelzések felismerhetőek maradjanak. Ezáltal a gyártóknak is üzen, hogy cselekedniük kell.

Hoffmann Petra kiemelte a design szerepét a környezetvédelemre való nevelésben. A formatervezők felelőssége a kérdések felvetésében és az azokra adott költői válaszok megfogalmazásában rejlik. Az általuk létrehozott tárgyak ugyancsak ráirányítják az emberek figyelmét a problémákra, és arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy legyenek tudatosabbak.

Érdekes módon még a gasztronómia is tud felelősebb fogyasztásra nevelni. Havas Dóra gasztroblogger elmondta: ő könyveiben és a közösségi médiában is próbálja arra ösztönözni az olvasóit, hogy mellőzzék az iparilag feldolgozott élelmiszereket és részesítsék előnyben a kistermelői, szezonális alapanyagokat. Így nagymértékben csökkenthető az ökológiai lábnyomunk.

A beszélgetés résztvevői megosztották azt is, hogy ők hogyan jutottak el egy tudatosabb szemlélethez. Sinkovics Ede a szüleitől leste e: édesapja sok játékot készített neki újrahasznosított tárgyakból. Hoffmann Petrának is meghatározó volt a szülői példa: egyszerű tárgyakkal, természetes dolgokkal vették magukat körül. Inkább a minőségi együtt töltött időre helyezték a hangsúlyt az anyagi javakkal szemben. Závada Péter azonban a művészeten keresztül jutott el odáig, hogy jobban figyeljen. Olyan versekkel találkozott, amelyek tematizálták a klímaválságot, és ezek igen erősen hatottak rá. 

Rezes Judit számára az első gyermeke születése után vált fontossá a környezetvédelem. Havas Dórának inkább egy érési folyamat volt ez: a szerepek próbálgatása után befelé figyelve jött rá, hogy melyek a fontos dolgok az életben. 

A művészek részéről fontos a példamutatás, de nem elhanyagolható a média szerepe sem. Minél több felületen találkozunk a problémával, annál nagyobb az esélye annak, hogy észbe kapunk. 

A művészek sem csak a saját műveiken keresztül szólnak az emberekhez, hanem a közösségi média felületeiken is. Rezes Judit megállapította: ugyan a színházban is hatással lehet a nézőire, azonban ez alkalmanként csak jóval szűkebb kör annál, mint amennyi embert elér a Facebookon keresztül. Ezért ő tudatosan kommunikálja a környezetvédelem fontosságát ezen a platformon is.

Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond