A pünkösdi rózsa
Szerelem vagy kényszerházasság?
A rózsa a magyar népi kultúrában a virágon túlmutató jelentést hordoz: a női tisztaság és várakozás szimbóluma. Az óvoda óta ismert dalocska, amely azt mondja: „Ki akarok nyílni, mint pünkösdi rózsa, de ki nem nyílhatok, csak úgy illatozok” – ez a fiatal lánynak a szerelem és a társadalmi elvárások közötti ingadozását fejezi ki. A pünkösdi rózsa különösen szentnek számított: a házasság előtti tisztaság jelképének tekintették, amelyhez hasonlóan a lánynak is csak „illatozással” – vagyis bájával és szépségével – volt szabad a férfiakat vonzania, de „kinyílnia” csak a házasságkötés után lehetett. Ez a finom költői kép generációkon át őrizte a hagyományos értékeket. A dalban a leánynak választania kell, mert szeretője ultimátumot ad neki: vállalja fel kapcsolatukat, és éljen vele, vagy menjen férjhez, de azzal elbúcsúzik a közös intimitástól és a szerelemtől, és már csak a férjével hálhat. A dal eleje még párbeszéd, de később monológgá válik. Szerinted hogy dönthetett a lány? És te mit választanál?
Hol a helye a népzenének a mai ember életében? A Góbé zenekar tagjai elárulják.
A szerelem volt a témája a Magyar Kultúra 2023/3. számának is. Lásd itt.
