Serkenj fel
Ébresztő! Vagy köszöntő?
Serkenj fel – vagyis kelj fel –, mindjárt hasadra süt a nap (mosolyog a hajnal). És hogy miért kell ma korán felkelni? Köszönteni kell az ünnepeltet! Volt már, hogy megvártad az éjfélt, hogy elsőként írhass a barátodnak a szülinapján? Régen a névnapokat ünnepelték. Ez a dal sok változatban maradt fenn. Első versszakát és dallamát Nagyszalontán (Partium, Bihar megye, ma Románia) Kodály gyűjtötte 1916-ban, a további versszakokat Kálmány Lajos, Arany László és Gyulai Pál találta meg az Alföld déli részén. A dalt Kodály kórusműként is feldolgozta. A köszöntőknek volt egy különleges csoportjuk is: voltak tájak, ahol egy-egy keresztnév divatos lett, és így sok azonos nevű embernek már kijárt egy közös köszöntő népdal – mindig ugyanazzal a névvel. Széken (Kolozs megye, Erdély, Mezőség) az egyik legelterjedtebb köszöntő a „Sok Zsuzsanna napokat vígan megélhess” kezdetű – melyet a táncházmozgalom mára annyira magáénak érez, hogy a benne szereplő nevet mindig az aktuális köszöntött nevével helyettesíti. Ti tartjátok még a névnapokat? És hogyan köszöntitek fel az ünnepeltet?
A népdalok néha festőket is megihletnek. Nemrég a Szentendrei Régi Művésztelepen nyílt kiállítás olyan művekből, melyek a népdalokból merítettek, a tárlatról itt írtunk.
