fbpx

Személyesen − Marosi Panni festőművész

Marosi Panni festőművész csupán 27. életévét töltötte be, de nevével már egyre több kortárs galériában találkozhatunk, egyedi ábrázolásmódja pedig összetéveszthetetlenné teszi stílusát. Ezúttal őt kértük meg, hogy gyűjtse össze kedvenc alkotásait, és meséljen róluk.

Indoor Holiday (2020)

80×100 cm, olaj, vászon

Ez a festmény az Indoor Holiday című sorozatom első darabja. Ebben a sorozatban a múltbeli élmények visszaidézése által megélt érzelmeket szerettem volna megjeleníteni. Az elmúlt években viszonylag sokat utaztam, és a különböző kultúrák hatása alatt ért benyomásokat időről időre újraélem a festészeten keresztül. Amikor ezt a képet festettem, nem volt lehetőség utazni, és egyre inkább kezdett eluralkodni rajtam az elvágyódás érzése. Ezen a képen keresztül tudtam megélni azokat vágyakat, amelyek messzi városok és távoli emberek felé húztak.

Ilyesformán a könyveken keresztül, a vizualitással kommunikáló tárgyakkal vagy személyes emlékeket hordozó talizmánok segítségével képesek lehetünk helyváltoztatás nélkül is utazni.

The Thinker (2020)

40×50 cm, olaj, kasírozott vászon

Egy kép létrejöttekor sokszor használok kiindulópontként már létező műalkotásokat. A The Thinker esetében egy barátom, Erdély Janka első szobrát dolgoztam fel. Ebben az időszakban olyan tárgyakat gyűjtöttem össze, amiket egyszerűen csak „talizmánnak” hívnék. Létezésük nem feltétel a mindennapi életben való boldoguláshoz, de valamiféle egyedi jelentést, mágikus erőt hordoznak. Érdekelt, hogy ezek a személyes tárgyak esetleg mások számára is hordozhatnak-e olyan – vagy épp másfajta – belső jelentéseket, mint az eredeti tulajdonosuknak.

Én Janka szobrában a női gondolkodót láttam meg. Ezt a figurát később sok más festményemen is megjelenítettem. Idővel az én talizmánom is lett.

The Lemon Eater (2020)

28×50 cm, olaj, farost

Ezt a festményt Matisse Les Coucous, Tapis Bleu Et Rose című csendéletből kiindulva hoztam létre. A matisse-i környezetbe egy aukciós katalógusból származó kínai porcelántigrist emeltem be. Nagyon megragadott az állat riadt arckifejezése. Értetlen dermedtségét indokolja, hogy méltatlan módon csupán egy citromot kapott táplálékul.

A későbbiekben több képem is hasonló metaforákra épít. A citrom is visszatérő elem lesz.

Transience (2020)

50×50 cm, olaj, vászon

A Transience című kép gyermekkori emlékeket idéz fel. Nyaranta heteket töltöttem nagyszüleim Szent György-hegyi birtokán. A természeti környezet rengeteg felfedeznivalót rejtett egy gyerek számára. Segítettem az állatok gondozásában, és rengeteget sakkoztunk nagyapámmal. Ezt a képet az ő halála után festettem. Szerettem volna derűvel visszaemlékezni az együtt töltött időre.

Inner Spaces: Studio Fragment (2021)

80×100 cm, akril, vászon

2020 októberében költöztem be a Nyolcésfélbe, ahol jelenleg is alkotok. Elképesztő érzés volt, hogy van egy saját, 0–24 órában használható helyem, ami csak a festészetről szól. A Marketplace-en találtam is két fotelt, 4000 forintért. Csodálatosnak láttam őket ebben a műtermi környezetben. Az izgalmas mintázatuk új perspektívákat hozott a térbe, ahogy a szöveten futó vonalak torzultak a forma által. Ezeket a valóságban létező tárgyakat emeltem be egy belső, fiktív térbe. Itt kezdett el igazán érdekelni a perspektíva torzulása és az elemek különböző nézőpontokból való láttatása.

Idealized Interior With Greyhound (2021)

80×80 cm, akril, farost

Ezt a képet azután festettem, hogy Pál Fannival létrehoztuk a KIMONO × Marosi Panni kollekciót. Az ő kutyája, Frakk látható a képen, kompozícióimba vissza-vissza térő, kultusztárggyá emelkedett elemek kíséretében. Az enteriőr klasszikus műfaján keresztül egy idealizált, a képzeletben keletkező, fiktív teret szerettem volna megjeleníteni.

Still Life With Shreds of Memories (2021)

60×60 cm, akril, vászon

2021-ben részt vettem az Echo II. Artist Residency-n. Másfél hónapot töltöttem Észak-Macedóniában, és ott készült el ez a kép is. A program a tradíciók változásának témája köré épült fel. Erre igyekeztem reflektálni a saját művészi eszközeimmel.

A Prespa régió egy abszolút felfedezetlen, hihetetlen természeti és kulturális értékeket őrző vidékként tárult elém. Hegyei több tucat kis kápolnát és templomot rejtenek magukban. Ezeken a szakrális helyeken található kincseket gyűjtöttem össze egy kompozícióba. Ott-tartózkodásom alatt ünnepelték a pravoszláv húsvétot is, ennek szerettem volna tiszteletet adni a kompozíció közepén szereplő lapos kis piros tojással. A csendéletben szereplő tárgyaknak a bitolai St. Demetrius-templom freskóját idéző minták szolgálnak talapzatul, az amorf formájú ikon pedig a slivnicai monostorból származik.

Double Still Life (2021)

Ez volt az első kétoldalú festményem. A brit pubok cégéreihez hasonlóan képzeltem el: lehetetlen legyen anélkül falra akasztani, hogy a festmény valamely részének befogadásáról lemaradjon a néző. Arra kényszerít, hogy testközelből vizsgáljuk, körbejárjuk, és érzékeljük az anyag tömegét.

Nagyon szeretem a fát mint anyagot. Számomra a fa a tökéletes alapja egy festménynek. A kép két oldala között egy modellezőgyurma-alapú keret biztosít átjárhatóságot.

Abandoned Memories (2022)

120×140 cm, akril, vászon

Az Abandoned Memories című képem személyes emlékeket hordozó tárgyakat dolgoz fel. Különböző helyszínekről és korszakokból származó elemek kerültek egymás mellé, rendeződtek új kontextusba. Ennél a képnél egy olyan látványt igyekeztem megteremteni, ahol a különböző elemek eltérő síkokon helyezkednek el. Ahol az egészen sík megfogalmazású elemek találkoznak a plasztikusakkal.

Marosi Panni 1994 szeptemberében született Budapesten. 2009-től a Kisképző festő szakos diákja volt Sinkó István osztályában. 2013-ban elnyerte a Domanovszky-nívódíjat.
Később felvételt nyert a Pécsi Tudományegyetem festőművész szakára, ahol Somody Péter volt a mestere. Közben számos csoportos kiállításon vett részt, többek között Budapesten, Pécsen és Székesfehérváron is kiállított. Tagja a Lift Szakkollégium csoportnak, és rendszeresen vesz részt közösségi projektekben.
A 2018–2019-es őszi szemesztert Portugáliában töltötte Erasmus-ösztöndíjjal. A portói egyetem művészeti karos hallgatójaként Domingos Loureiro osztályában dolgozott. 2016 óta minden évben részt vesz művésztelepeken az ország különböző pontjain. 2018-ban Unilever művészeti díjjal ismerték el munkásságát, 2020-ban mesterdiplomát szerzett, majd a következő évben elnyerte a Godot Galéria Art Colony Díját, valamint márciusban a hónap művészének választották. Azóta aktívan alkot és műtermet tart fenn a Nyolcésfél inspirációs övezetben. 2021-ben az EMA-gála egyik óriás MTV-logóját festette.

Kiemelt kép: Hermkens Anna

A rovat további cikkei