Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, a hungarikumok a magyar értékeket, a magyarság kiemelkedő teljesítményét ismerik el. A szentesi paprika hungarikumgyűjteménybe kerülésével kapcsolatban ismertette, hogy az étkezési paprika termelése évtizedek óta meghatározó tevékenység a dél-alföldi régióban. Eredetvédett termékként, szentesi paprika néven 2014 tavasza óta értékesítik, amikor az Európai Bizottság oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé nyilvánította az elnevezést. Az oltalom a fehér tölteni való paprikára, a hegyes erős paprikára, a kápia paprikára, valamint a paradicsomalakú paprikára terjed ki. A miniszter hozzátette: a termelési kultúra kialakulásában jelentős szerepük volt a bolgár kertészeknek is, munkájuk előtti tisztelgés az, hogy a szentesi paprikát beemelték a Hungarikumok Gyűjteményébe.

Az agrárminiszter szerint a magyar cifraszűr olyan kabátféle, amely nemcsak az egyik legszebb magyar népi ruhadarab, de nemzeti szimbólum is. Ismertetése szerint a korábban szürke viselet a XIX. században új életre kelt, díszessé vált, szó szerint „kivirágzott”. A cifraszűr lett a legények kötelező öltözetdarabja esküvőre, sőt egyes helyeken csak cifraszűrben járhattak lányos házakhoz udvarolni. A legény a cifra köpenyt mintegy véletlenül ottfelejtette az udvarlása helyszínén, és akinek reggelre kiakasztották a szűrét a tornácra, annak más lányos ház után kellett néznie.

A hagyományos fejfák a Kárpát-medencében hungarikummal kapcsolatban a miniszter kiemelte, a magyarság hagyományosan fa sírjeleket állított temetőiben. A harcosnak kopjafa járt, ami sírhantjába szúrt lándzsájának díszesen faragott tartója volt. A lándzsák eltűnésével mindenkit fejfával búcsúztattak. A XVIII. században „fejéhez való fa” és „főtől való fa” néven említik az írások ezeket a sírjeleket, amelyek elsősorban a protestáns vidékeken jelölik a sírokat. Ahol erős maradt a magyarság nemzettudata, ott a mai napig őrzik és ápolják a régi fejfákat, de még újak is kerülnek a temetőkbe. A sírkertekben álló faragott fejfák ékes bizonyítékai a magyarság Kárpát-medencei jelenlétének – részletezte Nagy István.

V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos elmondta, a bizottság döntése értelmében három kiemelkedő nemzeti érték került a Magyar Értéktárba. Köztük a magyar kocsizás és fogathajtás, amelynek kultúrája világhírű, és nemcsak nemzeti kulturális érték, de a világon egyedülálló eszközrendszerrel és stíluselemekkel büszkélkedhet. A komáromi vár és erődrendszer történelmi jelentősége mellett olyan építészeti alkotás is, amely a közép-európai erődépítés mára egyetlen megmaradt kiváló eleme. Bekerült a Magyar Értéktárba a komáromi szekeresgazdák hagyománya is, amely a mai napig élő tradíció.

Kiemelt kép: MTI/Soós Lajos