Zalaegerszeg polgármesteri székéből érkezett a Várba, és lett a Várgondnokság ügyvezető igazgatója. Nagyon különbözik egymástól a két terület?
Egyáltalán nem más a kettő, tulajdonképpen itt is egy komplett város irányítása a feladat. Beletartozik a teljes Palotanegyed kiszolgálása, a virágosítástól kezdve a közterületek felügyeletén át a várfalak gondozásáig, valamint a teljes Várkert Bazár épület üzemeltetése és az építési project lezárása, amihez most megkaptuk bónuszként a Citadellát is. Ezen kívül a Hauszmann Terv előkészítésében is sok munkánk akad. Ezt a szerteágazó feladatkört, sokszínűséget és sokrétűséget korábban is megszoktam, ezért ilyen értelemben nem jelentett újdonságot. Nyolc éven át kulturális alpolgármester voltam, szívügyem a kultúra, így egyáltalán nem idegen számomra ez a terület, örülök, hogy ilyen izgalmas és megtisztelő feladatot kaptam.
A Várkert Bazár a tavaly áprilisi átadó óta számos kiállításnak adott már helyet. Miket láthat jelenleg az idelátogató közönség?
A Várkertben van egy ezerfős multifunkcionális nagytermünk, amely elsősorban kulturális célokat szolgál, többek között a Nemzeti Táncszínház is használja, de helyszínt adott például az Ybl Emlékév záró konferenciájának, és olyan fontos állami protokoll eseményeknek is méltó helyéül szolgált, mint a Diaszpóra Tanács ülése. Ezen túl 2500 négyzetméternyi kiállítóteret üzemeltetünk itt, Ybl talán legcsodálatosabb remekművében, amely úgy épült meg, hogy két palota ? az Északi és a Déli ? fogja közre a Neoreneszánsz kertet. Az Északi, az úgynevezett Testőr Palota szinte teljes egészében kiállításoknak ad helyet: a megnyitást követően Kárpáti Tamás magángyűjteményéből nyílt rendkívül izgalmas, több ezer látogatót vonzó tárlat, a Hungarikonok. Ennek jelenleg a lebontása folyik, ugyanis február 13-án felváltja egy Csók István életmű kiállítás, ami szintén különlegesnek ígérkezik. A művész születésének 150. évfordulóját ünnepeljük az idén egy Csók István Emlékév keretében, és már maga a név is csodálatos, hiszen kiváló asszociációkra ad lehetőséget, amit a program népszerűsítése során igyekszünk is kihasználni. A Déli Palota földszintjén egy régészeti kiállítás látható, ahol azokat a dokumentumokat és tárgyi emlékeket mutatjuk be, amelyek a Várkert beruházás során, a régészeti feltáráskor a felszínre kerültek. Az épület további részein jelenleg az NKA által támogatott művészek kiállítása látható, ezt váltja majd föl egy első világháborút bemutató, a Terror Háza Múzeummal közösen szervezendő tárlat. A nyitásnak még nincs meg a pontos dátuma, egyelőre az előkészületek zajlanak, várhatóan márciusban vagy április elején láthatja majd a közönség. A Déli Palotához közeli bazársoron hamarosan egy gourmet üzlet fog nyílni, az Északi Palota alsó szintjén pedig étterem, valamint egy cukrászda-kávézó, míg az Öntőház udvarban, modern környezetben egy másik bisztró, úgyhogy a régi bazárhangulat is visszaköszön majd az épületsoron. Keményen dolgozunk, egyre izgalmasabb kulturális brandet próbálunk formálni a Várkert Bazárból.
Az eddigi kiállítások mennyire voltak sikeresek? Milyen látogatószámokat produkáltak?
Ahogy említettem, a Hungarikonok igazán népszerű kiállítás volt, több ezer látogatóval. Eddig nem nagyon voltak meg a lehetőségeink, hogy a népszerűsítésre koncentráljunk, hiszen többek között a Várgondnokság és a Várkert Bazár szervezetének is lefoglalta az energiáját az, hogy lezárjuk a beruházást. Még pénzügyi és műszaki folyamatokat kell menedzselnünk, meg kell felelnünk a beruházás indításakor vállalt pályázati kiírásnak, hogy a fejlesztés száz százalékosan uniós támogatottságú legyen. Sajnos azt látom, hogy nagyon méltatlanul bánt a sajtó az egész fejlesztéssel. A Várkert Bazár a világörökség része, és 1986-tól lezárt, romos, elázott hajléktalan tanya volt. A sajtó bizonyos elemeinek évtizedekig nem szúrta a szemét ez a méltatlan állapot. Most gyönyörűen megújult a Neoreneszánsz kert, restaurálták a Than Mór freskókat, felújították a Zsolnay kerámiákat, amelyek az épületegyüttest díszítik. Meggyőződésem, hogy Budapest egyik legszebb, legértékesebb és legnagyszerűbb panorámájával rendelkező épületkomplexuma jött itt létre. Ahogy a Miniszterelnök Úr fogalmazott, ez az első lépcső ahhoz, hogy a Palotanegyed felújításához is hozzáfogjon a kormányzat. A kommunizmus ott talán a második világháborúnál is nagyobb károkat okozott, és most már itt az ideje, hogy ezeket a károkat helyreállítsuk, és az épületek visszakapják eredeti szépségüket.
Ezek szerint most, hogy lassan lezárják a gyakorlati teendőket, elindulhat a brandépítés?
Így van. Rengeteg a tervünk, és óriási az érdeklődés a helyszín iránt, a különböző céges és egyéb kulturális rendezvényekre már hónapokra előre nem tudunk helyet biztosítani, végig foglalt a rendezvénytermünk. Ez azt mutatja, hogy a rendezvényszervezők és a látogatók az érdeklődésükkel szavaztak, kitüntetnek bennünket a bizalmukkal.
Hogy akarnak hozzáfogni a brandépítéshez a gyakorlatban?
A Várkert Bazár saját internetes és Facebook oldalát folyamatosan frissítjük, a beruházást megelőző pályázati folyamatban pedig azt is vállaltuk, hogy egy komplex turisztikai csomagot állítunk össze, jelenleg ennek is a lezárási periódusában vagyunk. Nem csak kulturális kínálatot szeretnénk biztosítani: ez az épület a magyar örökség, de a világörökség része is, amit be kell mutatni a turistáknak. Még a téliesebb időben is sokan sétálnak a Neoreneszánsz kertben, ha pedig süt a nap, egymást érik az emberek a sétányon, őket pedig ki kell szolgálni turisztikai információval is. Az épület alatt elkészült egy nagy, 300 férőhelyes mélygarázs is, ami egyrészt ki tudja szolgálni a rendezvénytermet, másrészt megkönnyíti a parkolást a Várban. Ennek az épületegységnek a létrehozása az első kerület beruházásában zajlott, most azon dolgozunk, hogy ennek is átvegyük az üzemeltetését, hogy az egész Várkert Bazár egy kézbe kerüljön. Amikor az épület tervezése elkezdődött, arra is gondoltak, hogy a Neoreneszánsz kerten végigsétálva, az idősebbek is gyorsan és kényelmesen feljuthassanak a Várba. Ezért kiépült egy belső útrendszer: a kertet elhagyva mozgólépcsőn föl lehet jutni a középső szintre, onnan pedig lifttel gyakorlatilag a Királyi Palotába. Ezeknek a közlekedési eszközöknek az üzemeltetését is mi fogjuk végezni.
Mi kap helyet a turisztikai csomagban, amit említett?
Az a tervünk, hogy a turisták többnyelvű leporellót, prospektust kaphassanak. Már a Csók-kiállításra megnyílik a múzeum shop, ahol többek között Ybl-ről és a beruházásról szóló kiadványokat, illetve a kiállításhoz kapcsolódó, Csók művészetét megidéző albumot és kisebb ajándéktárgyakat lehet majd venni. Most készült el egy kiadványunk, amely az épület történetét, az építés és az átépítés folyamatát írja le, több nyelven is megjelenik, amit szintén megvásárolhatnak az érdeklődők. Ybl Miklós 1875-ben kapta a megbízást, hogy megépítse a Várkert Bazárt, 1883-ban végzett a munkával. Az volt a király kérése, hogy a Királyi Palota és a Duna között esztétikus összeköttetést biztosítson vele. Megépült a két palota, mellette a bazár, illetve a reneszánsz kert. A megépítés után nem volt komolyabb funkciója az épületkomplexumnak, hiszen akkoriban az volt a terv, hogy kialakítsanak egy budai korzót. A város viszont elsősorban Pest felé terjeszkedett, az Andrássy út és a körút környéke töltötte be ezt a szerepet. A két palotában a Királyi Palotát kiszolgáló testőrök és mesteremberek laktak, később művészek műtermeinek adtak helyet, a hetvenes években pedig itt volt a Budai Ifjúsági Park, ahova én is számos rock koncertre ellátogattam. Ez a korszak is érdekes téma lehetne, hogy egyszer megörökítsük egy kiállításon.
A Várkert Bazárhoz hasonlóan a Honvéd Főparancsnokság is megújult. Ott mivel várják az érdeklődőket?
A Honvéd Főparancsnokság is a mi vagyonkezelésünk alá tartozik. Február 10-ig Egy zseniális család címmel volt látható ott tárlat a Zsolnay kerámiákból, utána pedig elkezdődik a Csontváry életmű kiállítás felépítése. 1963-ban volt utoljára Budapesten nagy Csontváry kiállítás, és most visszatér az egyik legnagyobb festőnk a fővárosi nagyközönség elé. Az életmű legfontosabb darabjait szeretnénk bemutatni, előre láthatóan valamikor március végétől vagy április elejétől. Úgy gondolom, hogy Budapest, sőt, egész Magyarország idei kulturális évadának meghatározó eseménye lesz ez a tárlat.
Említette, hogy a Hauszmann Terv előkészítése is a feladataik közé tartozik. Ez mit jelent pontosan?
A Bizottság feladata a döntéshozók elé tárni azokat az elképzeléseket és terveket, amelyek visszaállíthatják régi pompájába a Budavári Palotát. Mi ehhez a hátteret biztosítjuk, amihez nekünk is megvan a szakapparátusunk és építészeink. Épp itt van az asztalomon a Királyi Lovarda terve, amelyet a Budapesti Történeti Múzeum építészeti tervtárában restauráltattunk, és a tervezők rendelkezésére bocsátunk, de ebben a munkában csak háttérszereplők vagyunk. Amennyiben megbíznak minket, akkor természetesen ? ahogy a Várkert Bazárnál is ? a társaságunk a konkrét építészeti beruházás lebonyolítását is tudja vállalni.
Az eddig említett kiállításokon kívül milyen fontosabb rendezvények kapnak még helyet a Palotanegyedben az idén?
A megszokott nagyrendezvények, mint például a Borfesztivál vagy a Mesterségek Ünnepe természetesen idén sem maradnak el. Hat ilyen nagyobb esemény lesz, jelenleg ezek előkészítése folyik. Érdekes például a Csók-kiállítás után következő nagyszabású tárlat, ami a magyar népművészetet és népi kultúrát mutatja majd be, együttműködve a Magyar Népművészeti Egyesülettel. Ha a nagy projectek lefutnak, akkor lehetőség lesz a kortárs művészet bemutatkozására is, de az biztos, hogy csak igényes kiállítási programokat fogadunk be. Nagyon erősen nyitottunk, és a későbbiekben is ehhez a minőséghez szeretnénk ragaszkodni. A kritikus hangokat és a sajtó képviselőit pedig szeretném megnyugtatni, hogy a Várkert Bazár csodálatos épületegyüttesének a felújítása tökéletesen sikerült. A kormányzat által ráköltött pénz egy része pedig már meg is térült, hiszen az áfát a beruházás kapcsán befizették, munkahelyek jöttek létre és bevétel képződik. A magyar épített örökség egyik legfontosabb helyszínéről van szó, a munkát pedig a Vár többi részén és szerte az országban is folytatni kell, és úgy látom, hogy a kormányzat elkötelezett ebben az irányban. Európában minden kultúrnemzet így tesz, és a szerencsés nemzetek tudnak is örülni annak, hogy a saját épített örökségük visszanyeri régi pompáját. Remélem, hogy mi is ilyen nemzet vagyunk.
(Fotó: Csákvári Zsigmond)
