Tudomány

„Mindentől messze, a szívhez közel” – Kanyargás a budai hegyekben az úttörő köztársaságtól a gyermekvasútig

A gyereknapon színes programokkal várja a családokat hűvösvölgyi végállomásán a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút. A vonatok sűrített menetrend szerint közlekednek, a vasútvonal alsó szakaszán betétjáratok is indulnak.

Sok foci, sok pénz – A futball útja a játéktól az üzletig

Honnan hova jutott el a futball, hogyan lett a romantikus hőskorból kőkemény üzlet a világ legnépszerűbb játéka. Szabados Gábor sportközgazdász írása.

Szentélyerdő – A vétyemi ősbükkös a Törzsvendég hetedik epizódjában

Dél-Dunántúl dombjai közé, a vétyemi ősbükkösbe kalauzol minket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata hetedik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki a fokozottan védett erdőrezervátumban kifejti, milyen hasonlóságok vannak a családok és az erdők működése között, és miért fontos, hogy ne csupán egyetlen fafajta alkosson egy erdőt.

A pszichoanalízis magyar úttörője szerint azt a szeretetet kell megadni a páciensnek, aminek hiánya megbetegítette

Freud így írt nekrológjában Ferenczi Sándorról: „Nehezen hihető, hogy tudományunk története meg fog feledkezni róla.” Nos, nemcsak a tudomány nem feledkezett meg az 1933. május 22-én elhunyt Ferencziről, de a lélektanra fogékony nyilvánosság sem.

Wettstein Domonkos: A nyaralóépítészet a modern építészet kísérleti terepévé vált

Wettstein Domonkos építész, a Balatoni építészet – Stratégiakeresés a huszadik században című könyve hivatkozási alap, és nem csak a szakmabeliek körében, de élvezettel forgatják azok is, akik egyszerűen csak szeretik a Balatont.

Programok

Erdő a folyó szívében – A Szigetköz a Törzsvendég hatodik epizódjában

Magyarország legnagyobb szigetére, a Duna és a Mosoni-Duna által határolt Szigetközbe hív a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata hatodik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki a folyamatosan változó ártéri erdő bemutatása mellett gyermekkori emlékeit is megosztja a nézőkkel.

Kertek alatt – Virágzás és beporzás

Ma van a méhek világnapja, így az ő tiszteletükre most a létük és munkásságuk kulcsfontosságú témáját járjuk körül.

A mindennapok filozófiája – Buzsáki György

A világhírű agykutató, Buzsáki György tisztázta az agy évezredek óta félreértelmezett működését.

Farkas Berci öröksége – Az űrkultusz hőskora és a szabolcsi űrvidék

Űrhajósaink, Farkas Bertalan és Kapu Tibor mindketten Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nőttek fel, a falujaik közötti távolság tíz kilométer sincs.

A legelőerdő – A csurgónagymartoni öregerdő a Törzsvendég ötödik epizódjában

A Dél-Dunántúl egyik festői tájára, a csurgónagymartoni öregerdőbe invitálja nézőit a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata ötödik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki az évszázados fák bemutatása közben azt is elmondja, milyen párhuzamokat lát az erdőben és a társadalomban zajló folyamatok között.

Kertek alatt – Felkészülés a nyárra

Zsolt elmondja, mire figyeljünk májusban a kiskertünkben, a balkonon, és hogyan készítsük fel a környezetet a nyárra.

Száz dolog, amiért szeretjük a százéves David Attenborough-t

A televíziózás történetének leghitelesebb embere hét évtizede narrálja Föld bolygónkat, és tanít minket arra, hogy tiszteljük és óvjuk, hiszen csak egy van belőle. Filmjein generációk nőttek fel, és valahogy minden szebb egy kicsit, amíg még köztünk van: bárki másról pokoli nehéz lett volna összeszedni száz dolgot, Sir David Attenborough esetében azonban ez a lista szinte megírta önmagát.

Egy táj, amelyet generációk munkája formált – A Szarvasi Arborétum a Törzsvendég negyedik epizódjában

A Törzsvendég című sorozat negyedik részében Mészáros Zsolt ezúttal a Szarvasi Arborétum fái között mesél a természet tavaszi ébredéséről, az egyéniségekről és az elfogadásról.

Prágában született, Bécsben tanult, de Budapesten lett híres építész Láng Adolf

113 éve, 1913. május 2-án hunyt el Láng Adolf, a magyar historizmus egyik legnagyobb építésze. Prágában született, Bécsben hunyt el, de a Budapesten töltött negyedszázad bőven elég volt számára, hogy beírja magát a magyar építészet történelemkönyvébe.

Budapest legutáltabb háza nagy történelmi túlélő, de legalább a világ egyik legszebb mozija is a miénk

A Kortárs Építészeti Központ szervezésében idén is megnyílnak Budapest neves vagy épp a köztudatból méltatlanul kikopott épületei. Május 9–10. között a százéves házaké a főszerep a Nyitott házak hétvégéjén, mi pedig mutatunk öt olyan helyszínt, amelyeket nem érdemes kihagyni a programból!

Minden átkelés hídavatás – 150 éves a Margit híd

1876. április 30-án avatták fel a főváros második állandó hídját, a Margit hidat. Különleges építmény ez a maga szigeti leágazásával. Kissé ferde és elágazó, mint a történelem.