000_DV1470831.jpg

Hét kulccsal nyíló páncélszekrény őrzi, most újra hatalmas érdeklődés övezi a cseh kincseket

Újra kiállítják a cseh koronázási ékszereket Prágában, többórás sor várható a várban. 2024-ben történelmi jelentőségű határozatot hozott Csehország köztársasági elnöke azzal, hogy engedélyezte az ereklyék nagy közönség előtt való rendszeres bemutatását.

A legféltettebb cseh történelmi kincseket tartósan a Szent Vitus-székesegyház pincéjének páncélszekrényében őrzik, amely hét kulccsal nyílik. A kulcsok hét őrzője – az államfő, a kormányfő, a parlament két házának elnöke, a prágai főpolgármester, a prágai érsek és a székesegyház főpapja – hétfő délután a televíziós kamerák előtt közösen emelte ki a koronázási ékszereket a trezorból, amelyeket azután katonák ünnepélyesen az Ulászló terembe szállítottak.

A kiállítást az első négy napon, keddtől péntekig csak iskolások látogathatják, majd szeptember 19-től kezdve bárki megnézheti a koronázási ékszereket. Tavaly a két hét alatt több mint 51 ezer ember kereste fel a tárlatot. A belépésre mindig több órát kellett várakozni.

A rendkívül értékes történelmi tárgyak – kiemelten a 14. századból származó cseh királyi, az úgynevezett Szent Vencel-korona, a jogar és az aranyalma – legutóbb tavaly ősszel voltak láthatóak.

Tekintettel a hatalmas érdeklődésre, Petr Pavel köztársasági elnök 2024-ben úgy döntött, hogy a koronaékszereket ezentúl évente kiállítják a Hradzsinban, Prága történelmi városnegyedében. A belépés mindig ingyenes a kiállításra a hagyományoknak megfelelően.

Pavel döntésével megváltoztatta IV. Károly német-római császár és cseh király 14. századi rendeletét, melynek alapján korábban a cseh koronázási ékszereket csak rendkívüli, ünnepélyes alkalmakkor lehetett kiállítani. A most látható koronát IV. Károly készíttette, de a cseh állam patrónusának, Szent Vencelnek a nevét viseli.

IV. Károly hozta létre az autonóm cseh egyháztartományt, valamint a Szent Vencel-kultusz felvirágoztatása is hozzá köthető, ezért ajánlotta az általa készíttetett koronázási ékszert Vencelnek.

A kiállításoknak az utóbbi három évben mindig van egy külön témája is. 2024-ben a koronázási ékszerek mellett egy rendkívül értékes ereklyét, Szent Vencel koponyáját is kiállították. 2025-ben a koronaékszerek második világháború alatti történetével ismerkedhettek meg az érdeklődők, míg az idei kiállítás alcíme Hasbsburgok 500. A tárlat I. Habsburg Ferdinánd cseh trónra lépésétől kezdve (1526) a 18. század végéig mutatja be a koronaékszerek sorsát. A mostani tárlaton látható egy 1653-ból származó koronázási palást, amelyet a 17. és a 18. században használtak, valamint több értékes történelmi tárgy is.

A cseh koronázási ékszereket hivatalosan legutóbb 1836. szeptember 7-én használták, amikor V. Ferdinánd osztrák császárt cseh királlyá koronázták Prágában. Ferdinánd utódját, I. Ferenc Józsefet, valamint az utolsó Habsburg uralkodót, I. Károly császárt hivatalosan nem koronázták cseh királlyá.

Címlapfotó: A cseh Szent Vencel-korona a Cseh ékszerek című kiállítás 2013. május 9-i megnyitása előtt, a cseh fővárosban, a prágai várban. Fotó: MICHAL CIZEK/AFP

Ez is érdekelheti

Rettegnek az európai múzeumok a rablásoktól, de a betörési hullám nemigen fog megállni

A múlt heti franciaországi festményrablás miatt újra fókuszba került az európai múzeumok alulbiztosítottsága. Szakértők szerint a bűncselekmények egyre gyakoribbak és egyre erőszakosabbak, ugyanakkor a múlt héten ellopottakhoz hasonló művekre csak balekok csapnak le: a fő célpontok tekintetében egészen más trend bontakozik ki.

Hírmozaik – szeptember 14.

Teljes zenekarral veszi be az arénát az Analog Balaton, friss magyar filmeket szemléznek Erdélyben, új vezetőt kap a nemzeti örökségvédelem.

A Csendes barátot küldjük jövőre az Oscarra

Döntött az Oscar-díjra nevező bizottság: a Csendes barát képviseli Magyarországot a nemzetközi film kategóriában a 99. Oscar-versenyben.

Zsúfolt utcák helyén született 150 éve a magyar főváros büszkesége

Másfél évszázados fennállását ünnepli idén a 2310 méter hosszú Andrássy út, amely Terézvároson át köti össze a belvárost a Városligettel. A földalattival együtt 2002 óta világörökségi védelmet élvez.