fortepan_82161.jpg

Zsúfolt utcák helyén született 150 éve a magyar főváros büszkesége

Másfél évszázados fennállását ünnepli idén a 2310 méter hosszú Andrássy út, amely Terézvároson át köti össze a belvárost a Városligettel. A földalattival együtt 2002 óta világörökségi védelmet élvez. Sorozatunkban a sugárút és környéke nevezetességeiről mesélünk.

A fővárosi sugárút születése

A kiegyezést követően szembetűnő gyarapodásnak induló Pest-Buda mindennapjait komolyan megnehezítette, hogy a belváros és a Városliget közötti átjárást szűkös, elhanyagolt utcák biztosították. Ezen a tarthatatlan helyzeten kívánt változtatni id. Andrássy Gyula gróf miniszterelnök, amikor 1870-ben új főút megnyitására tett javaslatot.

Noha a honatyák soraiból többen hevesen ellenezték az elképzelést – hiányolva a közvetlen kapcsolatot a korabeli országutak hálózatával –, a képviselőház 1870 decemberében végül megszavazta az előterjesztést.

A parlament 3,35 millió osztrák értékű forintot (1892-ig az Osztrák Császárság, majd a Monarchia hivatalos fizetőeszköze), mai áron 28 milliárd forintot biztosított a Sugárút kialakítására és a terület megszerzésére, a kisajátításokra pedig további 4,85 milliót, több mint 40 milliárd mai forintot. A munkálatok 1871-ben indultak, a Sugárút és a Nagykörút találkozásán fekvő majdani Oktogon ekkoriban még beépítetlen, mélyedésszerű, lakatlan terület volt.

Bontások és új birtokosok

A területrendezés során rengeteg régi épületet lebontottak, így mintegy tízezer lakos veszítette el átmenetileg az otthonát. Az eredeti ütemterv szerint a főút menti házakat 1872-től számítva öt, a mellékutcák épületeit tíz év alatt tervezték felhúzni.

A kibontakozó lendületet előbb a lakosság soraiban pusztító kolerajárvány akasztotta meg, majd az 1873-as esztendő gazdasági válsága mért rá súlyos csapást.

A bécsi értékpapírpiac összeomlása futótűzként terjedt át Európára és Észak-Amerikára, felszínre hozva a felelőtlen hitelezés rejtett veszélyeit. Pedig 1867 és 1873 között szédítő gyarapodás jellemezte a korszakot: 552 új pénzintézet nyitotta meg kapuit, 170 ipari részvénytársaság kezdte meg működését, a vasúthálózat pedig több mint 4000 kilométernyi sínpárral bővült. A jelzálogkölcsönök által fűtött építkezési hév azonban a telek- és ingatlanárakat a magasba hajtotta, mígnem ez a mesterségesen felfújt ingatlanbuborék 1873-ra menthetetlenül kipukkadt.

Andrássy (Sugár) út a Városliget felé nézve, előtérben a Nagymező utca kereszteződése. A felvétel 1878 körül készült. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei / Klösz György
Az Andrássy (Sugár) út a Városliget felé nézve, előtérben a Nagymező utca kereszteződése. A felvétel 1878 körül készült. Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei/Klösz György

Mindezek miatt 1876-ra mind több vállalkozó visszaadta telkét a fővárosnak a határidők túllépése miatt. Ezért a felső-középosztály tagjai és főurak vették át az építkezések irányítását. Az első telektulajdonosok közt szerepelt gróf Erdődy István, gróf Keglevich Ilona, gróf Dessewffy Aurél, gróf Zichy Jánosné. Ők jellemzően a külső szakaszon, a jelenlegi Bajza utca és a Hősök tere között építkeztek.

A sugárút három eltérő arculatú részre tagolódik, amelyeket az Oktogon és a Kodály körönd választ el. A belső szakasz (Bajcsy-Zsilinszky út – Oktogon) sűrűbben beépített, városias jellegű rész, üzletekkel és kávéházakkal. A középső szakaszt (Oktogon – Kodály körönd) tágasabb paloták és művelődési intézmények sora jellemzi. A külső szakasz (Kodály körönd – Hősök tere) kertes övezet, tágas telkekkel, főúri palotákkal, zöld környezettel.

Az Andrássy út arculatának kivételes egysége abban a ritka összhangban gyökerezik, ahogy az eklektikus neoreneszánsz formavilága végigvonul a teljes sugárúton.

Az épületek tervezésére a legkiválóbb mestereket kérték fel, a megbízottak között találjuk Ybl Miklóst, Czigler Győzőt, Schickedanz Albertet, Láng Adolfot, Lechner Ödönt és Pártos Gyulát.

Andrássy út, a Millenniumi földalatti Dózsa György (Aréna) úti állomásának építése, 1895. Fotó: Fortepan / Fortepan
Andrássy út, a Millenniumi földalatti Dózsa György (Aréna) úti állomásának építése, 1895. Fotó: Fortepan/Fortepan

Az első földalatti vasút a kontinensen

Az utat Sugárút néven 1876. augusztus 20-án nyitották meg a forgalom előtt, majd 1885-ben felvette gróf Andrássy Gyula nevét – a hivatalos névhasználati eljárás a rákövetkező esztendőben zárult le. A lovak patáinak védelmére és a zaj mérséklésére faburkolattal látták el az úttestet. Az utolsó telket 1885-ben építették be, így a teljes kivitelezés 14 esztendőt vett igénybe.

Ekkortájt a pesti Duna-part és a Városliget közötti közlekedést szinte kizárólag a Király utca bonyolította le, 1832-től rendszeres omnibuszjáratokkal. A szűkös, túlzsúfolt és meglehetősen elhanyagolt állapotú út mind kevésbé győzte a gyorsan gyarapodó forgalmat. A nagyvárosi átalakulás lázában egymást érték a nagyívű elképzelések. Joseph Toussaint belga szakember már 1868-ban szorgalmazta egy önálló, szellős fasor megnyitását a Liget felé.

Az áttörést végül az 1870-es esztendő hozta el, amikor Reitter Ferenc műszaki leírásában felvázolta a Váci úttól a Lizséig ívelő fősugárút tervét.

A mérnök hajózható belső csatornát tervezett a későbbi Nagykörút vonalán, ám Andrássy és támogatói inkább a párizsi mintájú körutakat és sugárutakat választották.

Andrássy út, a felvétel a Millenniumi Földalatti Vasút Bajza utcai állomásánál készült, távolban a Millenniumi emlékmű sziluettje a későbbi Hősök terén 1907-ben. Fotó: Fortepan / Schoch Frigyes
Az Andrássy út, a felvétel a Millenniumi Földalatti Vasút Bajza utcai állomásánál készült, távolban a Millenniumi emlékmű sziluettje a későbbi Hősök terén 1907-ben. Fotó: Fortepan/Schoch Frigyes

Az 1896-os millenniumi ünnepségek közeledtével a Városliget elérése újfent komoly fejtörést okozott az illetékeseknek. A felmerülő gondok áthidalására a Budapesti Villamos Városi Vasút élén álló Balázs Mór merész elgondolással állt elő, amikor indítványozta, hogy a térszín alá süllyesztve alakítsanak ki földalatti vasutat. A döntéshozók zöld utat adtak a tervnek, így az európai szárazföld legelső ilyen jellegű kötöttpályás vonala páratlan iramban, mindössze 1894 és 1896 között valósággá vált.

Címlapfotó: Andrássy (Sugár) út az Oktogonnál a Városliget felé nézve. A felvétel 1878 körül készült. Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei/Klösz György

Ez is érdekelheti

Kalandozzunk a nagyotmondás mesebeli világában Háry Jánossal!

Száz éve, 1926 őszén mutatta be az Operaház Kodály daljátékát, az öt kalandból álló Háry Jánost, aminek történetét is el lehet mesélni öt kalandban, úgy, hogy olyan izgalmasak legyenek, mint a derék nagyotmondó obsitos elbeszélései.

Százhúsz évig tartott a Szent Péter-bazilika építése, amelyben Raffaello, Michelangelo és Bernini is részt vett

Négyszáz éve szentelték fel a vatikáni Szent Péter-bazilikát, a római katolikus egyház első számú szentélyét, a négy nagy bazilika (basilica maior) egyikét. A világ legnagyobb belső terű, több mint 60 ezer ember befogadására alkalmas keresztény temploma 1984-ben felkerült az UNESCO világörökség listájára.

Hegyet bontottak, elterelték a Szinva medrét, hogy felépülhessen a lillafüredi Palotaszálló

Hegyoldalt bontottak, családi házakat költöztettek át, ráadásul egy hegyi patak útját is elterelték, hogy 1930-ban negyvenhat méteres tornyával a magasba törhessen a lillafüredi Palotaszálló.

Liszt Ferenc akkora sztár volt, hogy rajongói a borbélynál gyűjtögették a haját

215 éve született Liszt Ferenc, és 40 éve nyílt meg a Liszt Ferenc Emlékmúzeum. Cselényi Máté zenetörténésszel, az intézmény igazgatójával beszélgettünk Liszt kultuszáról, a múzeum múltjáról és jövőjéről.