Zsúfolt utcák helyén született 150 éve a magyar főváros büszkesége
Másfél évszázados fennállását ünnepli idén a 2310 méter hosszú Andrássy út, amely Terézvároson át köti össze a belvárost a Városligettel. A földalattival együtt 2002 óta világörökségi védelmet élvez. Sorozatunkban a sugárút és környéke nevezetességeiről mesélünk.
A fővárosi sugárút születése
A kiegyezést követően szembetűnő gyarapodásnak induló Pest-Buda mindennapjait komolyan megnehezítette, hogy a belváros és a Városliget közötti átjárást szűkös, elhanyagolt utcák biztosították. Ezen a tarthatatlan helyzeten kívánt változtatni id. Andrássy Gyula gróf miniszterelnök, amikor 1870-ben új főút megnyitására tett javaslatot.
A parlament 3,35 millió osztrák értékű forintot (1892-ig az Osztrák Császárság, majd a Monarchia hivatalos fizetőeszköze), mai áron 28 milliárd forintot biztosított a Sugárút kialakítására és a terület megszerzésére, a kisajátításokra pedig további 4,85 milliót, több mint 40 milliárd mai forintot. A munkálatok 1871-ben indultak, a Sugárút és a Nagykörút találkozásán fekvő majdani Oktogon ekkoriban még beépítetlen, mélyedésszerű, lakatlan terület volt.
Bontások és új birtokosok
A területrendezés során rengeteg régi épületet lebontottak, így mintegy tízezer lakos veszítette el átmenetileg az otthonát. Az eredeti ütemterv szerint a főút menti házakat 1872-től számítva öt, a mellékutcák épületeit tíz év alatt tervezték felhúzni.
A bécsi értékpapírpiac összeomlása futótűzként terjedt át Európára és Észak-Amerikára, felszínre hozva a felelőtlen hitelezés rejtett veszélyeit. Pedig 1867 és 1873 között szédítő gyarapodás jellemezte a korszakot: 552 új pénzintézet nyitotta meg kapuit, 170 ipari részvénytársaság kezdte meg működését, a vasúthálózat pedig több mint 4000 kilométernyi sínpárral bővült. A jelzálogkölcsönök által fűtött építkezési hév azonban a telek- és ingatlanárakat a magasba hajtotta, mígnem ez a mesterségesen felfújt ingatlanbuborék 1873-ra menthetetlenül kipukkadt.
Mindezek miatt 1876-ra mind több vállalkozó visszaadta telkét a fővárosnak a határidők túllépése miatt. Ezért a felső-középosztály tagjai és főurak vették át az építkezések irányítását. Az első telektulajdonosok közt szerepelt gróf Erdődy István, gróf Keglevich Ilona, gróf Dessewffy Aurél, gróf Zichy Jánosné. Ők jellemzően a külső szakaszon, a jelenlegi Bajza utca és a Hősök tere között építkeztek.
A sugárút három eltérő arculatú részre tagolódik, amelyeket az Oktogon és a Kodály körönd választ el. A belső szakasz (Bajcsy-Zsilinszky út – Oktogon) sűrűbben beépített, városias jellegű rész, üzletekkel és kávéházakkal. A középső szakaszt (Oktogon – Kodály körönd) tágasabb paloták és művelődési intézmények sora jellemzi. A külső szakasz (Kodály körönd – Hősök tere) kertes övezet, tágas telkekkel, főúri palotákkal, zöld környezettel.
Az épületek tervezésére a legkiválóbb mestereket kérték fel, a megbízottak között találjuk Ybl Miklóst, Czigler Győzőt, Schickedanz Albertet, Láng Adolfot, Lechner Ödönt és Pártos Gyulát.
Az első földalatti vasút a kontinensen
Az utat Sugárút néven 1876. augusztus 20-án nyitották meg a forgalom előtt, majd 1885-ben felvette gróf Andrássy Gyula nevét – a hivatalos névhasználati eljárás a rákövetkező esztendőben zárult le. A lovak patáinak védelmére és a zaj mérséklésére faburkolattal látták el az úttestet. Az utolsó telket 1885-ben építették be, így a teljes kivitelezés 14 esztendőt vett igénybe.
Ekkortájt a pesti Duna-part és a Városliget közötti közlekedést szinte kizárólag a Király utca bonyolította le, 1832-től rendszeres omnibuszjáratokkal. A szűkös, túlzsúfolt és meglehetősen elhanyagolt állapotú út mind kevésbé győzte a gyorsan gyarapodó forgalmat. A nagyvárosi átalakulás lázában egymást érték a nagyívű elképzelések. Joseph Toussaint belga szakember már 1868-ban szorgalmazta egy önálló, szellős fasor megnyitását a Liget felé.
A mérnök hajózható belső csatornát tervezett a későbbi Nagykörút vonalán, ám Andrássy és támogatói inkább a párizsi mintájú körutakat és sugárutakat választották.
Az 1896-os millenniumi ünnepségek közeledtével a Városliget elérése újfent komoly fejtörést okozott az illetékeseknek. A felmerülő gondok áthidalására a Budapesti Villamos Városi Vasút élén álló Balázs Mór merész elgondolással állt elő, amikor indítványozta, hogy a térszín alá süllyesztve alakítsanak ki földalatti vasutat. A döntéshozók zöld utat adtak a tervnek, így az európai szárazföld legelső ilyen jellegű kötöttpályás vonala páratlan iramban, mindössze 1894 és 1896 között valósággá vált.
Címlapfotó: Andrássy (Sugár) út az Oktogonnál a Városliget felé nézve. A felvétel 1878 körül készült. Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei/Klösz György
