évforduló
Július 20-án történt
„Azt hiszem, mindennek a lényege az: újat keresni. A mai embernek az a kötelessége, hogy ami eddig volt, azt ne fogadja el vakon, hanem először vizsgálja meg a maga szemszögéből. Ma mindent újra kell feltalálni: ez az elv” – állította az 1895. július 20-án született Moholy-Nagy László festő, fotográfus, ipari formatervező, a németországi Bauhaus iskola mestere, a huszadik századi modern művészet egyik legnagyobb hatású magyar alkotója, akinek munkássága alapvetően formálta a dizájn, a vizuális kommunikáció és a művészeti oktatás fejlődését.
Július 19-én történt
„Szerintem egy művésznek mindig az a feladata, hogy újrafogalmazzon dolgokat. Sok újat nem tudunk mondani, hiszen ugyanarról szólnak a filmek, a regények, a festménynek, viszont épp attól lesz izgalmas, hogy egy ember által újraértelmeződnek jól ismert dolgok” – mondta a ma hatvanegyedik születésnapját ünneplő Artisjus-díjas fuvolaművész, Horgas Eszter, a klasszikus zene, a jazz, a világzene és a crossover meghatározó előadója, aki számos albumot készített, és olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Vukán György, Balázs János vagy Tony Lakatos.
Gyermekszínészként kezdte a pályát az operett és a musical nagyasszonya – Lehoczky Zsuzsa 90
Július 18-án ünnepli kilencvenedik születésnapját Lehoczky Zsuzsa Kossuth-díjas operett-énekesnő, aki többek között A mosoly országa, a Csárdáskirálynő, a Bál a Savoyban, a Marica grófnő és a Mágnás Miska című operettekben, illetve a My Fair Lady című musicalben nyújtott emlékezetes alakítást.
Július 18-án történt
„Szeretem a munkabéke szót, ez a kulcsa a jó hangulatnak, a sikernek. Egymást fúrva nem lehet dolgozni. Abban sem hiszek, hogy a színész szorítva jó, hogy akkor hozza ki magából a maximumot. Azt vallom, ha a munkában rendben mennek a dolgok, s a családi háttér is működik, az ember szereti a munkáját, az életét” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvanegyedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, Besenczi Árpád, akit többek között a Cha-Cha-Cha, az Üvegtigris és a Csocsó, avagy éljen május elseje! című filmekben láthattunk.
Július 17-én történt
„Ma a könyv nagyon drága, és sok minden megosztja az emberek figyelmét. Mégis, azt gondolom, hogy az a rendszerváltáskor elterjedt nézet, hogy a kiadók becsukhatják a boltot, a könyv senkinek nem kell majd, nem állja meg a helyét. Biztosan kevesebben olvasnak, de olvasnak, ha nem is csak magasirodalmat. A könyv, bár lehet számítógépen olvasni vagy hangoskönyv formájában hallgatni, nem fog kimenni a divatból, a Gutenberg-galaxis még létezik” – fogalmazta egy interjúban a 2023. július 17-én elhunyt Kossuth-díjas költő, esztéta, műfordító, Lator László.
Július 16-án történt
„A tudás, az érdeklődés közelebb visz ahhoz, hogy megszeressünk valamit. Ha megszeretjük, akkor már valamennyire magunkénak is érezzük, és fontos lesz nekünk, hogy óvjuk, őrizzük, tegyünk érte, gondozzuk” – fogalmazta a 2021. július 16-án elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, televíziós szerkesztő, Ráday Mihály, akit elsősorban az 1979-től 2010-ig általa szerkesztett és vezetett Unokáink sem fogják látni, avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát című tévéműsorból ismert a nagyközönség.
Rembrandt őrjárata fényes nappal indult, csak az évszázadok alatt rájuk sötétedett
Négyszázhúsz éve, 1606. július 15-én született Rembrandt Harmenszoon van Rijn holland festő és rézkarcoló, az egyetemes képzőművészet óriása, mintegy 350 festmény – köztük az Éjjeli őrjárat, a Belsazár lakomája, az Izsák feláldozása, az Európa elrablása és a Dr. Tulp anatómiája – alkotója.
A dobverőtől az arany karmesteri pálcáig – Medveczky Ádám 85
Július 15-én ünnepli nyolcvanötödik születésnapját Medveczky Ádám Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, aki pályafutása során több mint nyolcvan operát és balettet vezényelt, valamint a szimfonikus zeneirodalom jelentős részét is dirigálta.
Július 15-én történt
„Az én zenei égboltomon három csillagkép ragyog: Bach, a bécsi klasszikusok és Verdi. Bach géniusza lenyűgöző, Beethoven mondja róla: ő mindannyiunk ősapja. A zenetörténet nagyjai közül egy sem vonhatta ki magát a hatása alól. A bécsi klasszikusok csodálatos zenei formákat alkottak fantasztikus dallamvilággal. Verdit a bel canto tiszta levegőjéből induló színpadi, drámai, zenei kifejezések utolérhetetlen mesterének tartom” – fogalmazta egy interjúban a ma nyolcvanötödik születésnapját ünneplő Kossuth- és Liszt-díjas karmester, Medveczky Ádám.
Vasvári Pál nem történészként írta be a nevét a történelembe
Kétszáz éve, 1826. július 14-én született Vasvári Pál politikus, író, történész, a márciusi ifjak egyik vezéralakja, aki kulcsszerepet játszott a 12 pont véglegesítésében és a március 15-i forradalom megszervezésében, és az elsők között követelte a nemzeti honvédsereg megszervezését.
Július 14-én történt
„A színház fura műfaj, itt nincsenek független vagy állandó értékek: mindig másokkal együtt érvényes az, amit én éppen csinálok. Nélkülük nem megy. Örökösen változó, kiszámíthatatlan, mindig van benne izgalom. Attól még, hogy én ma jó voltam a színpadon, nem jelenti azt, hogy holnap is az leszek... az is csak pillanatokra érvényes, ha azt érzem, igazán remekül összejött egy-egy előadás, a többiekkel és a közönséggel is működött a láthatatlan kémia” – fogalmazta a ma negyvenedik születésnapját ünneplő Junior Prima díjas színésznő, Lovas Rozi.
Július 13-án történt
„A színész egy sajátos képződménye a teremtésnek vagy a fajfejlődésnek, mindegy, minek nevezzük. A színész egy teljesen külön állatfajta. A színészt nem lehet se pró, se kontra normál értékrenddel mérni. Lehetséges normálisnak tekinteni azt a meglett honpolgárt, aki este magára vesz egy lepedőt, kardot ragad, kiáll néhány nyikorgó fadarabra, és azt hiszi, hogy ő a Julius Caesar?” – fogalmazta az 1988. július 13-án elhunyt Kossuth-díjas színésznő, Gobbi Hilda, akit többek között a Boldogtalanok és az Amerikai cigaretta filmekben láthattunk.
Carrerasszal a Metropolitanban, Domingóval a Scalában énekelt a második Callasként ünnepelt Sass Sylvia
Július 12-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Sass Sylvia Kossuth-díjas opera-énekesnő, akit második Callasként ünnepelt a kritika, és aki a pályafutása alatt nemcsak elénekelte, hanem erős színészi eszközökkel életre is keltette az általa megformált hősnőket.
Július 12-én történt
1999. július 12-én hunyt el Szeleczky Zita színésznő, aki az 1930-as és 1940-es évek egyik legnépszerűbb filmsztárjaként közel harminc játékfilmben – többek között a Sziámi macska, a Leányvásár, a Nászinduló és az Egy éjszaka Erdélyben című alkotásokban – szerepelt, mellette a Nemzeti Színház, az Operettszínház és a Madách Színház társulatában is játszott. A második világháború végén távozott Magyarországról, élt Ausztriában, Olaszországban, Argentínában és az Egyesült Államokban, ahol előadóművészi tevékenységét kulturális misszióvá szélesítette.
Július 11-én történt
„Igazából sosem akartam énekes lenni. Mindig zenész akartam lenni, zeneszerző. A verseket azért zenésítettem meg, mert rabul ejtették a szellememet és a szívemet. Ezt el szerettem volna mondani, de a beszédnél hatásosabb, ha eléneklem. Szóval az éneklés egy szükségszerű megoldása annak, hogy elmondhassam, ami a szívemben van, és nem egy tudatos választás” – fogalmazta egy interjúban a ma ötvenegyedik születésnapját ünneplő Erkel Ferenc-díjas hegedűművész, énekesnő, zeneszerző, Szirtes Edina Mókus, a magyar kortárs zene sokoldalú alkotója.
Aki képekkel mondta el azt, amit szavakkal nem lehetett – 95 éves lenne Balla Demeter fotográfus
Balla Demeter (1931–2017), a második világháború utáni magyar fotográfia egyik meghatározó alakja idén májusban lett volna kilencvenöt éves. Az évforduló alkalmából Hegyi Zsolttal, Balla egykori tanítványával és mentoráltjával, a hagyaték jogörökösével idéztük fel a fotográfus alakját, aki még az utolsó napjaiban is fejben komponált képeket az ablakon beszűrődő fényben.