évforduló
„Még az ereiben is celluloid folyt” – 100 éve született Makk Károly
Száz éve, 1925. december 22-én született Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, a Liliomfi, a Szerelem, a Macskajáték, a Ház a sziklák alatt, a Fűre lépni szabad, az Egymásra nézve és az Egy erkölcsös éjszaka rendezője.
December 22-én történt
1925. december 22-én született Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező. A Magyar Mozgókép Mestere címmel kitüntetett művész még harmincéves sem volt, amikor 1954-ben első rendezésével, a Szigligeti Ede vígjátékából készült Liliomfival halhatatlant alkotott, később pedig olyan feledhetetlen filmeket készített, mint a Szerelem, a Macskajáték, a Ház a sziklák alatt, a Magyar rekviem, a Fűre lépni szabad, az Egy erkölcsös éjszaka és a Mese a 12 találatról.
December 21-én történt
„Ha olyan dalokat írok és énekelek, amit mindenki ért, mindenki befogad, úgy érzem, segíthetem az emberek együttélését, megértését. Mint a főzőkanál a fazékban, én az élet jó ízeit szeretném úgy kikeverni, hogy egyenletes, tiszta ízharmónia jöhessen létre” – fogalmazta a ma hetvenkilencedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas rockzenész-dalszerző, Demjén Ferenc, akinek olyan slágerek fűződnek a nevéhez szerzőként és/vagy előadóként, mint a Sajtból van a hold, az Iskolatáska, a Jégszív, a Gyertyák és a Várj, míg felkel majd a nap.
December 20-án történt
1959. december 20-án hunyt el Bory Jenő építész, szobrász, festőművész, akinek leghíresebb alkotása a feleségével, Komócsin Ilona festőművésszel létrehozott, „magyar Tádzs Mahal”-ként is emlegetett székesfehérvári Bory-vár. A művészi álmoknak és a hitvesi szeretetnek emléket állító, harminc helyiségből és hét toronyból álló beton-vasbeton erődítmény valóságos múzeum, amelyben a házaspár képein és szobrain túl – többek között – Székely Bertalan, Csók István, Fadrusz János, Zala György és Stróbl Alajos alkotásai is láthatók.
Féja Gézát főként a magyarság sorskérdései foglalkoztatták
Százhuszonöt éve, 1900. december 19-én született a Léva (ma Levice, Szlovákia) melletti Szentjánospusztán Féja Géza József Attila-díjas író, újságíró, szerkesztő, a Viharsarok című szociográfia szerzője, a népi írók mozgalmának egyik jelentős képviselője.
December 19-én történt
„Mindig vannak hívei annak, hogy a gyerekeknek gyönyörű rajzokat kell készíteni, részletgazdag, tökéletes alkotásokat, hogy nézegessék, hogy fejlődjenek. Megint másik társaság – én vagyok a másik társaság – azt mondja, hogy a gyerekeknek sokszor a jelek is elégségesek, mert olyan érzékeny a belső látásuk, hogy nem szükséges kicikornyázni, pontosan tudják, hogy miről van szó” – fogalmazta a ma nyolcvannyolcadik születésnapját ünneplő, főként mesekönyveiről és gyermekregényeiről ismert József Attila-díjas író, grafikus, Marék Veronika.
December 18-án történt
„Nem az a fontos, hogy igaz legyen, csak beszéljenek rólam” – mondta a 2016. december 18-án elhunyt Golden Globe-díjas magyar származású amerikai színésznő, Gábor Zsazsa. Az 1917-ben Gábor Sári néven született, 1936-ban a magyar szépségkirálynőknek járó Miss Hungary címet is elnyert művésznő Hollywood egyik ikonikus alakja volt, bár hírnevét nem csupán a filmjeinek (Moulin Rouge, Ég veled, drágám!, Első számú közellenség), hanem extravagáns életének, szellemes mondásainak, kilenc házasságának és magánéleti botrányainak is köszönhette.
December 17-én történt
Ma ünnepli negyvenkilencedik születésnapját Szinetár Dóra Jászai Mari-díjas színésznő. A Szinetár Miklós rendező és Hámori Ildikó színésznő gyermekeként született művész színészi pályafutása már tizenegy évesen elkezdődött, amikor Cosette-et alakította A nyomorultak című musicalben. Azóta többek között a szolnoki Szigligeti Színház, a Budapesti Operettszínház és a Thália Színház előadásaiban láthattuk, emellett rendszeresen szinkronizál, és több nagylemeze, hangoskönyve is megjelent.
December 16-án történt
„Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza” – fogalmazta az 1882. december 16-án született Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, zenetudós Kodály Zoltán, a Kodály-módszer kidolgozója, a Háry János, a Székely fonó, a Magyar mise, a Marosszéki táncok és a Psalmus Hungaricus szerzője.
Szakály György nemcsak a színpadon, de a táncművészek képzésében is főszereplő volt
Hetven éve, 1955. december 15-én született Szakály György Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balett-táncos, érdemes és kiváló művész, az Operaház örökös tagja és mesterművésze.
December 15-én történt
2023. december 15-én hunyt el Budai Ilona népdalénekesnő. A Kossuth-díjas énekesnő első önálló népdalestjét 1976-ban adta, 1978-ban megjelent első nagylemeze, és ekkor lett a budapesti fiatalok alkotta Vikár Béla Népdalkör vezetője. Népdalokat és népmeséket gyűjtött a környező országok magyarlakta vidékein, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakán tanított, a Magyar Rádióban és a Magyar Katolikus Rádióban pedig népzenei műsorokat szerkesztett, vezetett.
December 14-én történt
Ma ünnepli hetvennyolcadik születésnapját Zalatnay Sarolta, aki Koncz Zsuzsa és Kovács Kati mellett a hatvanas-hetvenes évek egyik legismertebb női előadójának számított a hazai könnyűzenében. Az állatvédőként is tevékenykedő énekesnő nevéhez olyan örökzöld slágerek fűződnek, mint a Hosszú forró nyár, a Nem várok holnapig, a Mindig kell egy barát, a Nem vagyok én apáca és a Tölcsért csinálok a kezemből.
December 13-án történt
„Az emberrel akkor történnek dolgok, amikor megérett rá. Hogyha van valamivel dolga, vagy valamit csinálnia kell, akkor el kell jönnie annak a pillanatnak, amikor az alkalmas: ő is alkalmas, meg úgy minden alkalmas” – fogalmazta a ma negyvennyolcadik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, Balsai Mónika, akit olyan filmekben és sorozatokban láthattunk, mint a Liza, a rókatündér és az X – A rendszerből törölve, illetve az Alvilág és a Mellékhatás.
December 12-én történt
„A téridő, a test és a lélek létezésének e kényszerű dimenziója, csupán a szellem mozgásszerkezetének leképezése. Labirintus, amiben bolyongani érdemes és kell” – állapította meg a ma hetvennegyedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas költő, filmrendező, rockénekes, Müller Péter Sziámi, akit többek között az URH, a Kontroll Csoport, a Sziámi és a Müller Péter Sziámi AndFriends frontembereként, a Baltazár Színház színészeként, a Sziget Fesztivál egyik alapítójaként, illetve számtalan dal és vers szerzőjeként ismerhetünk.
Feleséget rabolt magának és elfoglalta a haragosa kastélyát a féktelen természetű „zsibói bölény”
Kétszázhetvenöt éve, 1750. december 11-én született idősebb hadadi Wesselényi Miklós báró, az „árvízi hajós” Wesselényi Miklós apja, akinek alakját Nyírő József A sibói bölény című regénye tette halhatatlanná.
December 11-én történt
„Attól jó színész valaki, ha az adott helyzetben nem mindennapi reakciót ad, hanem váratlant. Ugyanakkor vannak évszázados színházi törvények, színpadi sztereotípiák, amit meg lehet tanulni” – fogalmazta a 2022. december 11-én elhunyt Jászai Mari-díjas színésznő, Schütz Ila, akit – színpadi és televíziós szereplései mellett – többek között a Házasság szabadnappal, a Csillag a máglyán, A Pendragon legenda és a Valami Amerika című filmekben láthattunk.