évforduló

Százhúsz évig tartott a Szent Péter-bazilika építése, amelyben Raffaello, Michelangelo és Bernini is részt vett

Négyszáz éve szentelték fel a vatikáni Szent Péter-bazilikát, a római katolikus egyház első számú szentélyét, a négy nagy bazilika (basilica maior) egyikét. A világ legnagyobb belső terű, több mint 60 ezer ember befogadására alkalmas keresztény temploma 1984-ben felkerült az UNESCO világörökség listájára.

November 18-án történt

„Ha egy író megírt egy szerepet, annak biztosan oka, feladata van a darabban. Ezért számomra nincs kis szerep. Egy színész az színész. Az én dolgom az, hogy a szavaimmal, a testemmel és egész idegrendszeremmel megpróbáljam megértetni a nézőtéren ülőkkel, amit szeretnénk elmondani. Hiszen ezért csináljuk az egészet: a közönségért” – fogalmazta a 2023. november 18-án elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Csomós Mari, akit többek között a Nemzeti Színház és az Újszínház darabjaiban, illetve a Makra és a Kulcskeresők című filmekben láthattunk.

Szabó Magda nagy rajongója a tinibálványból lett Bond-főgonosz

November 17-én ünnepli hatvanadik születésnapját Sophie Marceau César-díjas francia színésznő, akit 14 évesen, egy modellügynökségen keresztül választottak ki első filmje, a Házibuli főszerepére, a film sikere pedig nemcsak a korszak tinibálványává tette, de máig tartó nemzetközi filmes karrierjét is elindította.

November 17-én történt

„A fényképezés olyan, mint amit a kínaiak mondanak a vadászatról: a tigrist fejben kell elejteni. Ha tudom, mit akarok, akkor a dolog már megy, akkor már csak ítélet-végrehajtás. Fényképezni minden hülye tud, abban semmi trükk nincs” – fogalmazta az 1938. november 17-én született Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművész, Féner Tamás, a valóságelvű fotográfia és a fotózsurnalisztika egyik élő klasszikusa, aki pályája során számos műfajban kipróbálta magát: a sajtófotó, a szociofotó és a portré-, illetve városfotózás területén is jelentős utat járt be.

Liszt Ferenc akkora sztár volt, hogy rajongói a borbélynál gyűjtögették a haját

215 éve született Liszt Ferenc, és 40 éve nyílt meg a Liszt Ferenc Emlékmúzeum. Cselényi Máté zenetörténésszel, az intézmény igazgatójával beszélgettünk Liszt kultuszáról, a múzeum múltjáról és jövőjéről.

November 16-án történt

„A színészeten túli színészet a nagyoknál érhető tetten. Azt hiszed, a művész nem csinál semmit. Egyszerűen csak jó. Azt azonban nem tudod megmondani, hogy miért. Egyszerűen magától értetődő a jelenléte, a szöveghez és a szituációhoz való viszonya” – fogalmazta az 1961. november 16-án született – és 2026-ban elhunyt – Jászai Mari-díjas színművész, Scherer Péter, akit többek között az Arvisura Színházi Társulat és a Bárka Színház előadásaiban, illetve A játszma, a Lepattanó, az Egy bolond százat csinál és a Szenvedélyes nők című filmekben láthattunk.

Jean Gabin szicíliai maffiafőnöknek és Maigret felügyelőnek is tökéletes volt

Ötven éve, 1976. november 15-én halt meg Jean Gabin, az egyik legnagyobb francia filmszínész, akit olyan feledhetetlen filmekben láthattunk, mint első sikere, A nagy ábránd, a Michèle Morgannal forgatott Ködös utak, illetve az Átkelés Párizson, A nyomorultak, A szicíliaiak klánja és a Két férfi a városban.

November 15-én történt

1912. november 15-én született – és 1968-ban hunyt el – Görbe János Kossuth-díjas színművész, a 20. századi magyar színjátszás egyik meghatározó alakja. A rövid, de rendkívül jelentős életművet maga után hagyó művészt többek között a Nemzeti Színház, a Magyar Néphadsereg Színháza, a Miskolci Nemzeti Színház és a győri Kisfaludy Színház előadásaiban, illetve az Emberek a havason, az Ének a búzamezőkről, a Barbárok, az Egy pikoló világos, a Húsz óra, a Tízezer nap és a Szegénylegények című filmekben láthattuk. Lánya, Görbe Nóra követte a színészi pályán.

Aki forradalmasította a flamencót – 90 éve született Antonio Gades

Kilencven éve, 1936. november 14-én született Antonio Gades spanyol táncművész, koreográfus, aki néptáncból attraktív, drámai színpadi tánccá formálta a flamencót, Carlos Saurával való alkotói együttműködéséből pedig olyan legendás zenés filmdrámák születtek, mint a Carmen, a Vérnász és a Bűvös szerelem.

November 14-én történt

Ma ünnepli hatvankettedik születésnapját Bergendy Péter Balázs Béla-díjas filmrendező. A pszichológusi végzettséggel is rendelkező művész a Magyar Televízióban, rendezőasszisztensként kezdte filmes pályáját, később reklámfilmeket és videóklipeket is készített. Első nagyjátékfilmje a 2004-ben bemutatott Állítsátok meg Terézanyut! című vígjáték volt, amit 2011-ben A vizsga, 2018-ban pedig a Trezor című történelmi thrillerek követtek. Legutóbbi alkotása, az első világháború utáni Magyarországon játszódó Post Mortem című horrorfilm 2021-ben került a mozikba.

November 13-án történt

„Optimista vagyok. Szeretem az életet. A tökéletességre törekszem. Ha a művészetem pesszimistának tűnik, az a folyamatos optimizmusom és annak kiábrándulásának a következménye. Legalább lelkesedésem van. Minden szakmában szükséges a lelkesedés a sikerhez” – fogalmazta az 1974. november 13-án elhunyt olasz filmrendező és színész, Vittorio De Sica, akinek olyan emlékezetes alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Biciklitolvajok, a Csoda Milánóban, A sorompók lezárulnak, a Termini pályaudvar, A nő hétszer, az Egy asszony meg a lánya és a Házasság olasz módra.

November 12-én történt

„El kell jutni odáig, hogy az ember legalább ember legyen, mert amíg nincs ember, addig nincs színész” – fogalmazta a róla készült portréfilmben hazánk egyik legismertebb és legkedveltebb karakterszínésze, az 1984. november 12-én elhunyt Bánhidi László. A Mudris László néven született színművészről legtöbbünknek a Tüskevár Matula bácsija jut eszünkbe, de a Fekete István regényéből készült tévésorozat mellett olyan emlékezetes filmekben is szerepelt, mint az Ember a vízben, az Indul a bakterház, A Pogány Madonna és a Nem élhetek muzsikaszó nélkül.

November 11-én történt

„Művészetből nem lehet megélni. A művészettel csak elviselhetőbbé lehet tenni az életet. A művészet, akármilyen jól vagy rosszul csinálja valaki, a lelket táplálja, az Isten szerelmére! Énekeljünk a tus alatt! Táncoljunk a rádió mellett! Meséljünk történeteket. Írjunk verset, akár rossz verset is a barátainknak. Csináljuk olyan jól, amilyen jól csak tudjuk. Csodálatos jutalomban lesz részünk. Alkotni fogunk valamit” – fogalmazta az 1922. november 11-én született – és 2007-ben elhunyt – világhírű amerikai regényíró és esszéista, Kurt Vonnegut.

A nyilvános főpróbára nem ment el, de főbe lőtte volna magát, ha kudarcot vall a Dorian Gray premierjén

1951. november 10-én hunyt el Somlay Artúr kétszeres Kossuth-díjas színész, a múlt század első felének egyik legnagyobb művésze, aki azt vallotta: „Aki komolyan veszi az embertársait, önmagát és a mesterségét, annak nehéz a sorsa.”

November 10-én történt

„Szeretem ezt a hivatást. Szeretném, ha szeretnék, amit csinálok. S azért is szeretem ezt a hivatást, mert miközben csinálom, aközben mind jobban, intenzívebben szerethetem az embereket, azáltal, amit csinálok” – fogalmazta az 1937. november 10-én született – és 2025-ben elhunyt – Kossuth- és Balázs Béla-díjas író, dramaturg, filmrendező, Elek Judit, akinek olyan emlékezetes alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Sziget a szárazföldön, a Tutajosok, az Ébredés, A hét nyolcadik napja, a Meddig él az ember? és a Mondani a mondhatatlant – Elie Wiesel üzenete.

November 9-én történt

„Sztárnak lenni azt jelenti, hogy birtokolni kell az egész világot és az összes embert. A sztárság íze mellett minden más szegénység” – fogalmazta az 1914. november 9-én született – és 2000-ben elhunyt – osztrák–amerikai filmcsillag, Hedy Lamarr, aki először jelent meg meztelenül a filmvásznon, és érzéki szépségével lenyűgözte Hollywoodot. Közel negyven filmben szerepelt, és olyan hírességek voltak a partnerei, mint Spencer Tracy, Clark Gable és Judy Garland. Mindemellett feltalálóként is tevékenykedett, többek között a GPS és a wifi is részben neki köszönhető.