évforduló
Június 30-án történt
1900. június 30-án született – és 1966-ban hunyt el – Szabó Ernő, a 20. századi magyar színjátszás és filmtörténet egyik legemlékezetesebb karakterszínésze, akit többek között a Magyar Néphadsereg Színháza, a Fővárosi Operettszínház és a József Attila Színház előadásaiban, illetve a Hannibál tanár úr, a Gerolsteini kaland, a Vasvirág, a Két emelet boldogság, a Házasságból elégséges és Az aranyember című filmekben láthatott a közönség. Népszerűségét növelte, hogy 1959-től haláláig ő alakította a legendás rádiós sorozat, A Szabó család családfőjét.
Június 29-én történt
1932. június 29-én született – és 2016-ban hunyt el – Deim Pál Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a hatvanas években induló magyar neoavantgárd generáció egyik meghatározó alakja. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó Szentendrén született, és egész életében szorosan kötődött a városhoz. Festőművészként a szentendrei hagyományokat ötvözte a modern európai képzőművészet törekvéseivel, miközben grafikákat, szobrokat és köztéri alkotásokat is készített. Művei számos neves hazai és nemzetközi közgyűjteményben megtalálhatók.
Június 28-án történt
„Mindig hűnek kell lenni, és mindig igazat kell szólni, mert nem szól igazán az ének, ha nem vagyunk őszinték” – vallotta a 2016. július 28-án elhunyt Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építészmérnök, Csete György, akinek munkáiban fontos szerepet kapott a környezettudatosság és a magyar kulturális hagyományok kortárs újraértelmezése. A magyar organikus építészet kiemelkedő képviselőjének nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint az orfűi Forrásház, a debreceni Tégláskert református temploma, illetve az ópusztaszeri Erdők temploma és a Világmagyarság Háza.
Bud Spencert akkor is szerettük, ha Piedonénak, akkor is, ha Buldózernek hívták
Tíz éve, 2016. június 27-én halt meg Bud Spencer olasz színész, Terence Hill elválaszthatatlan partnere, a Különben dühbe jövünk, a Kincs, ami nincs, a Zsoldoskatona, a Seriff az égből, a Szuperhekusok és a Piedone-filmek sztárja.
Június 27-én történt
Ma ünnepli 66. születésnapját Szögi Csaba Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus, a Közép-Európa Táncszínház igazgatója, a Bethlen Téri Színház művészeti igazgatója. Tizenegy évesen kezdett táncolni, az 1977-es Ki mit tud? döntőseként vált országszerte ismertté, majd számos neves alkotóműhely táncosaként, koreográfusaként, oktatójaként és szakmai vezetőjeként tevékenykedett. Munkásságát a néptánc hagyományainak megőrzése, a kortárs tánc megújítása, a fiatal alkotók támogatása és rangos fesztiválok létrehozása fémjelzi.
Június 26-án történt
Ma ünnepli 63. születésnapját Epres Attila Jászai Mari-díjas színművész, akit többek között a Vidám Színpad, az egri Gárdonyi Géza Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a szolnoki Szigligeti Színház, a József Attila Színház és az Örkény István Színház előadásaiban, a Cha-cha-cha, a Vérszerződés, az Indián nyár és a Szerelem második vérig című filmekben, illetve a Szomszédok, a Kossuthkifli és a Hotel Margaret című sorozatokban láthattunk. Mindemellett keresett szinkronszínész, számos világsztár szólalt meg a hangján a mozikban.
Június 25-én történt
„Nem gondoltam volna, hogy az élet olyan lesz, mint az 1967-es táncdalfesztivál, de még annál is rosszabb” – fogalmazta az 1947. június 25-én született Munkácsy Mihály-díjas festőművész, performer, színész, rendező, író, énekes feLugossy László, a magyar underground művészet kultikus figurája. Az autodidakta művész a hetvenes évektől állít ki rendszeresen, a szentendrei Vajda Lajos Stúdió egyik alapítója, az egykori A. E. Bizottság zenekar énekese és szövegírója. Munkásságában szorosan összefonódik a képzőművészet a költészettel és a zenével.
Június 24-én történt
„Azelőtt mindig könnyen és biztos kézzel tudtam dönteni. Rájöttem, hogy ez azért van, mert az ifjúságunkban a kérdés mindig ez: a jobbat vagy a kevésbé jót választom-e. Most már csak két rossz közt választhatok, ezért olyan nehéz a döntés” – fogalmazta az 1979. június 24-én elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író, Örkény István, a magyar groteszk próza egyik legkiválóbb képviselője, akinek olyan művek fűződnek a nevéhez, mint a Tóték, a Macskajáték, a Kulcskeresők, a Lágerek népe, a Pisti a vérzivatarban és a stílusteremtő Egyperces novellák.
Június 23-án történt
„Én az animációt tekintem a rajzfilm lényegének, és akkor tudom elfogadni, ha azt látom, hogy nemcsak az akciókban él, mozog a figura, hanem gondolkozni is tud. Gondolkozni! Gusztáv alakját is akkor tudtam igazán szeretni, amikor már eljutottunk odáig, hogy előttünk gondolkozott a filmvásznon. Ez az én szakmai mércém: gondolkozzon a figura, és ő beszéljen, ne a színész! Még akkor is őt hallja a néző, ha a legismertebb színészek hangján szólal meg” – fogalmazta egy interjúban az 1934. június 23-án született Kossuth-díjas rajzfilmrendező, Nepp József.
Június 22-én történt
1962. június 22-én hunyt el Uray Tivadar Kossuth-díjas színművész, a 20. századi magyar színjátszás egyik jelentős alakja, aki elegáns megjelenése, kivételes orgánuma, kifinomult játéka és sokoldalú jellemábrázoló képessége miatt minden alakítását hitelesen és nagy sikerrel formálta meg. A munkácsi születésű művészt többek között a Belvárosi Színház, a Vígszínház és a Nemzeti Színház előadásaiban, valamint a Szegény gazdagok, a Hotel Kikelet, az Elkésett levél, az Egy szív megáll és a Mindenki mást szeret című filmekben láthatta a közönség.
Június 21-én történt
„A természet erőit nem legyőzni kell, hanem alkalmazkodni kell hozzájuk” – fogalmazta a 2020. június 21-én elhunyt Bálint György kertészmérnök, szakíró, szerkesztő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, aki Bálint gazda néven a Magyar Televízió Ablak című magazinjában szerzett országos ismertséget. A közérthető tanácsaival és derűs személyiségével generációk kedvenc „kertészévé” vált médiaszemélyiség a tudás megosztását tekintette küldetésének, könyveivel, cikkeivel és előadásaival sokakat ösztönzött kertészkedésre és környezettudatos életmódra.
Június 20-án történt
„A színház kiszámíthatatlan. Ugyanolyan erővel csinálja az ember azt is, amit a nézők nem szeretnek, és sokszor váratlan, hogy valamit megszeretnek” – fogalmazta a ma hatvanötödik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, Zsótér Sándor, akit többek között a Szegedi Nemzeti Színház, a Radnóti Miklós Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház előadásaiban, illetve a Szerencsés Dániel, az Isteni műszak, a Testamentum, a Saul fia, a Fehér Isten, A hét nyolcadik napja és a Mennyei seregek című filmekben láthattunk.
Június 19-én történt
1927. június 19-én született – és 2010-ben hunyt el – Bánffy György Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a 20. századi magyar színház egyik meghatározó alakja. Pályája a Nemzeti Színházban indult, majd az Operettszínházban, a Pécsi Nemzeti Színházban és közel négy évtizeden át a József Attila Színházban játszott, emellett számos emlékezetes filmben és televíziós produkcióban szerepelt. Kivételes orgánummal, versmondói tehetséggel rendelkezett, de tanárként és közéleti szereplőként is a kulturális értékek és az anyanyelv ápolását szolgálta.
Június 18-án történt
„Szívesen kipróbálnám magamat olyan helyzetben, hogy ötven napon át folyamatosan bele tudjak helyezkedni egy karakterbe. Annyira, hogy már ne tudjam, melyik világ az igazi: a saját életem, vagy az, amit játszom. Arra az állapotra vágyom, amikor úgy elvisz egy filmszerep, hogy a valóság és a fikció közötti határ elmosódik” – mondta egy interjúban a ma negyvenedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, Tenki Réka, akit többek között a Seveled, a Futni mentem, A pokol élővilága és a Véletlenül írtam egy könyvet című filmekben láthattunk.
Június 17-én történt
„Minden kihívás, minden feladat tud érdekes lenni, csak el kell kapni a hangulatát, meg kell látni benne a szépet. Mindent nagy örömmel és odaadással táncoltam. Amikor nehezebben megy a ráhangolódás, akkor mélyebbre kell ásni, jobban belebújni” – nyilatkozta egy interjúban a ma hetvenharmadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész, prímabalerina, Pongor Ildikó, aki pályafutása során olyan világsztárokkal táncolt, mint Vlagyimir Vasziljev, George Balanchine, Maurice Béjart, Dózsa Imre, Havas Ferenc vagy Fülöp Viktor.
Június 16-án történt
„Mindig is olyan rendezőkkel szerettem együtt dolgozni, akiknek volt vizuális érzékük. Akik nemcsak jó történetet írtak, de képekben is gondolkodtak. Nagy szerencsém volt, hogy sok ilyen alkotóval hozott össze a sors” – fogalmazta az 1930. június 16-án született – és 2016-ban elhunyt – magyarországi születésű Oscar-díjas amerikai operatőr, rendező, Zsigmond Vilmos, aki olyan világhírű színészekkel és filmrendezőkkel dolgozott együtt pályafutása során, mint Jack Nicholson, Sean Penn, Woody Allen, Steven Spielberg, Michael Cimino és Brian De Palma.