évforduló
Október 9-én történt
„Én úgy tekintek magamra, akár egy növényre. A múltam, az emlékeim a gyökereim, amelyek táplálnak. Az vagyok, amit ezekből fölszívtam. Voltak olyan élmények, amelyekből nem sok tápanyag lett, de vannak, amelyek a mai napig hatnak. Ez lehet egy produkció, vagy egy baráti, szerelmi és munkakapcsolat. Azokra a dolgokra kevésbé emlékszem, amelyek nem tápláltak, inspiráltak. Nálam az emlék és a nosztalgia tehát nem megfakult, virazsírozott régi kép, hanem gyökér, amely az élethez szükséges tápanyagot biztosítja” – fogalmazta a ma 76 éves Szikora János Jászai Mari-díjas rendező.
Október 8-án történt
2017. október 8-án halt meg egyik legismertebb táncdalénekesünk, Aradszky László, aki a Töltőtolljavító Ktsz. alkalmazottjából lett a rádió könnyűzenei stúdiójának hallgatója, majd az 1963-as Tessék választani! című műsorban a közönség is megismerte a nevét. Ezután sorban készültek a rádió- és hanglemezfelvételei, legnagyobb slágerei a Pókháló van már az ablakon és az Isten véled édes Piroskám voltak. A hetvenes években egy időre eltűnt a nyilvánosság elől, de 1986-ban új albummal jelentkezett, majd haláláig folyamatosan fellépett és adott ki lemezeket.
Ötven esztendő művészeti durranásai októberben
Az elmúlt fél évszázad októberei maradandó művészeti megnyilvánulásokkal szolgáltak: barokk opera ősbemutatóját újította fel az Operaház, mozikba került a Macskafogó, a BS-ben koncertezett Al Di Meola, John McLaughlin és Paco de Lucía, a Műcsarnok tárlata pedig az ’56-os forradalomra emlékezett.
Október 7-én történt
„A szenvedés százarcú szörnyeteg. A földi boldogtalanságnak igen változatos formái vannak. Mint a szivárvány, a horizont fölé nyúlik – árnyalatai színpompásak, mint a szivárványé, s bár oly távoliak, mégis meghitten közeliek” – fogalmazta az 1849. október 7-én elhunyt amerikai költő, novellista, Edgar Allan Poe, aki főként hátborzongató történeteivel vált híressé, de őt tartják a detektívregény „feltalálójának” is. Nevéhez olyan emlékezetes novellák fűződnek, mint Az aranybogár, Az áruló szív, A kút és az inga, illetve A Morgue utcai kettős gyilkosság.
Október 6-án történt
„Ebben az ünnepélyes órában megesküszöm, hogy a király és a monarchia elleni árulásnak soha egyetlen gondolata nem férkőzött lelkemhez, és hogy a hazához nem kevésbé hű voltam; ugyan ki hiszi el ezt most! És ezért halok meg; a törvény, a király esküje volt vezérfonalam, és sem jobbról, sem balról nem hagytam, hogy visszaéljenek velem. Viam meam persecutus sum (a magam útját jártam), ezért ölnek meg engem” – fogalmazta feleségének írott búcsúlevelében az 1949. október 6-án kivégezett Batthyány Lajos, az első magyar felelős kormány miniszterelnöke.
A cseh író, aki a kommunizmus elleni harc és a kelet-európai rendszerváltás ikonikus alakjává vált
Kilencven éve, 1936. október 5-én született Prágában Václav Havel cseh író, esszéista, a kommunizmus időszakának legismertebb csehszlovák ellenzéki személyisége, 1989–1992 között Csehszlovákia utolsó, majd 1993-tól tíz éven át a független Csehország első köztársasági elnöke.
A pénz, a nők és a hírnév miatt csapott fel zenésznek a Live Aid szervezője – Bob Geldof 75
Október 5-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Bob Geldof, aki nem zenei teljesítménye, hanem a Live Aid-segélykoncert megszervezése, emberbaráti tevékenysége révén lett világhírű, és azon kevés rockzenész egyike, aki (tiszteletbeli) lovagi címet kapott a brit uralkodótól.
Október 5-én történt
„Az ember lelke minden tettében visszatükröződik, a hazug ember nem lehet igazán művész” – fogalmazta az 1926. október 5-én elhunyt Jászai Mari színésznő. A magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja 1872-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz, amelynek – egyetlen, a Vígszínháznál töltött évadtól eltekintve – haláláig meghatározó művésze maradt. Mintegy 300 szerepet játszott. Különösen emlékezetesek voltak a görög tragédiákban, illetve Shakespeare, Schiller, Racine és Grillparzer műveiben nyújtott alakításai. Írásai és naplói ma is fontos kordokumentumok.
Október 4-én történt
„Aki művészetben gondolkodik, annak meg kell tanulnia, hogy a legfontosabb tényező az ember” – fogalmazta a ma hetvenegyedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színész, filmrendező, Bán János, akit többek között a Pécsi Nemzeti Színház, a Győri Kisfaludy Színház, a szolnoki Szigligeti Színház és a Katona József Színház előadásaiban, illetve a Falfúró, Az én kis falum, a Budakeszi srácok, A Nap utcai fiúk, a Csajok, a Budapest angyala, a Kicsi, de nagyon erős, a Liza, a rókatündér és a Történetek az elveszett birodalomból című filmekben láthattunk.
Október 3-án történt
„Hiszem, hogy teremtmények vagyunk, hiszem, hogy a Jóisten jókedvében teremtette a világot, s benne az embert, és hiszem, hogy mindenkinek feladata van ezen a bolygón. Hiszem azt is, hogy csak a szeretet működteti az emberi kapcsolatokat is, és az az én feladatom, hogy szeretettel hassak az emberekre, vidámságot, szépséget, magvas gondolatokat, örömteli perceket szerezzek nekik, hogy boldog legyen a Jóisten, ha ránk tekint” – fogalmazta a ma hetvenharmadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, színházigazgató, Cseke Péter.
Járjuk be a popkulturális pagonyt Micimackóval!
1926 októberében jelent meg a Micimackó, „természetesen ebben az esetben... mindez csak azt jelenti…” – írhatnánk így, „micimackósan” –, hogy 2026 a centenárium éve. Az ünneplés már el is kezdődött, mi pedig egy térképet nyújtunk át – ahogy A. A. Milne is tette a kötete előzékében –, de ezúttal a popkulturális pagony térképét.
A csíkos pulóveres irodalomtanár, akit az új hullám repített a csúcsokra – Sting 75
Október 2-án ünnepli hetvenötödik születésnapját az angol basszusgitáros, énekes, színész Sting, az egykori Police szólóban is sikeres frontembere, akinek olyan emlékezetes szerzemények fűződnek a nevéhez, mint a Roxanne, a Message In a Bottle, az Every Breath You Take, a Fragile, a Desert Rose és az Englishman in New York.
Október 2-án történt
1950. október 2-án született – és 2024-ben hunyt el – Szurdi Miklós színész, rendező, színházigazgató, forgatókönyvíró. Szurdi Miklós filmgyári asszisztensként kezdte a pályáját, majd színitanulmányait elvégezve több színház társulatának tagja, illetve a Veszprémi Petőfi Színház rendezője és a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója volt. Filmrendezőként többek között a Hatásvadászok, a Képvadászok, a Vademberek és az Öld meg a másik kettőt című játékfilmek, illetve a Linda, az Angyalbőrben és a Família Kft. című tévésorozatok fűződnek a nevéhez.
Október 1-jén történt
„A tehetséges ember minden korban megtalálja a helyét, és azért dolgozik, hogy elérjen valamit a pályán. Aki csak langyosan közelíti meg a szakmáját, az annyit is kap vissza, és nem sírhat, ha aztán nem döngeti a csúcsokat” – fogalmazta a ma nyolcvanegyedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Molnár Piroska, akit többek között a kaposvári Csiky Gergely Színház, a Katona József Színház és a Thália Színház előadásaiban, illetve a Szabadesés, A nagy füzet, a Kínai védelem, a Taxidermia és a Liza, a rókatündér című filmekben láthattunk.
Rendkívüli dinamika, virtuóz táncok, látványos színpadképek, autentikus folklór – Zsuráfszky Zoltán 70
Szeptember 30-án ünnepli hetvenedik születésnapját Zsuráfszky Zoltán Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, a nemzet művésze, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetője, számos egész estét betöltő táncszínházi produkció rendező-koreográfusa.
Szeptember 30-án történt
„Művészetet kis ambícióval nem érdemes csinálni… Ezért aztán állandó jelleggel boldogtalan vagyok. Mert nem hiszek igazán a sikerben sem: nagyon sokszor úgy gondolom, nem érdemlem meg a tapsot” – nyilatkozta első filmszerepe után az 1929. szeptember 30-án született – és 1982-ben elhunyt – operaénekesnő, színésznő, Házy Erzsébet. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas művésznő a Magyar Rádió énekkarában kezdte pályáját, majd 1951-ben debütált az Operaházban, ahol legnagyobb sikerét a Manon Lescaut címszereplőjeként aratta, Ilosfalvy Róbert partnereként.