évforduló
Még száz évvel Antoni Gaudí halála után is építik a világ legmagasabb templomát Barcelonában
Száz éve, 1926. június 10-én halt meg az Isten építészeként is emlegetett katalán mester, Antoni Gaudí, akinek legismertebb műve a Barcelona jelképének és Spanyolország egyik legfőbb idegenforgalmi látványosságának számító, több mint száznegyven éve épülő és 172,5 méter magas Sagrada Família templom.
Huszonöt dollárral érkezett Amerikába Zukor Adolf, az első hollywoodi filmstúdió elindítója
Ötven éve, 1976. június 10-én halt meg Zukor Adolf (Adolph Zukor) magyar származású amerikai producer, a hollywoodi filmgyártás egyik létrehozója, a Paramount filmstúdió alapítója.
Június 10-én történt
„Ha a színész igazán felfedezi, hogy a szerep-ember is benne lakozik, az olyan csoda boldogság, hogy reszketve várja újra meg újra az esti előadást. Minden jól eltalált szerep létfenntartó tudathasadás! S ez a valódi színészt boldogsággal tölti el. Csak a technikát lehet megtanulni” – fogalmazta az 1927. június 10-én született – és 1985-ben elhunyt – Kossuth-díjas színművész, Márkus László, akit többek között a Madách Színház előadásaiban, illetve a Defekt, Az ötödik pecsét, a Nem vagyunk angyalok és az Első kétszáz évem című filmekben láthattunk.
Június 9-én történt
1916. június 9-én született – és 1993-ban hunyt el – Somogyi József Kossuth- és Munkácsy-díj díjas szobrász, aki 1953-ban készítette el első kiemelkedő művét, a Martinászt, amit a hatvanas években olyan ikonikus alkotások követtek, mint Szántó Kovács János bronzplasztikája Hódmezővásárhelyen, Zrínyi Miklós lovas szobra Szigetváron és a Mednyánszky-síremlék a Fiumei úti sírkertben. A köztéri szobrok mellett a terrakotta körplasztikák, a bronz kisplasztikák, a domborművek, az érmek, valamint a rajzok is művészetének fontos részét képezték.
Június 8-án történt
„Nagyszüleim a kultúrát nem fogyasztották, hanem ahogy a földet is, művelték. Együtt mulattak vagy gyászoltak, a falu tagjai többek között amatőr színjátszó kört, dalárdát működtettek. Ez az én örökségem, és egyben küldetésem kiindulópontja” – fogalmazta a ma hatvanötödik születésnapját ünneplő Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas rendező, forgatókönyvíró, Káel Csaba. A Művészetek Palotája vezérigazgatója több mint ötven opera-előadást rendezett, de számos koncert- és dokumentumfilm, valamint a Magyar menyegző című táncfilm is a nevéhez fűződik.
Június legnagyobb durranásai az elmúlt fél évszázadban
Lássuk, milyen fontos kulturális események történtek ebben a hónapban ötven-negyven-harminc-húsz-tíz évvel ezelőtt hazánkban!
Június 7-én történt
„Ha muzsikálok, nem nézem az órámat, hogy mikor jár már le a dolgom. Akkor is szívből játszom, ha valaki a táncházban jön oda hozzám mulatni fél háromkor, vagy akkor, amikor egy koncertteremben hallgatnak. Az emberek megérzik, hogy szeretem, amit csinálok. Ha egy kisgyerek pördül elém a Pávában, úgy kell éreznie, hogy csak neki muzsikálok, hogy most ő lehet a legboldogabb ember a világon! Ehhez nem kell magamat megerőltetnem, mert ebben nőttem fel” – fogalmazta egy interjúban a ma negyvenhat éves Liszt Ferenc-díjas népzenész, Pál István Szalonna.
Június 6-án történt
„A színész egy sajátos képződménye a teremtésnek vagy a fajfejlődésnek, mindegy, minek nevezzük. A színész egy teljesen külön állatfajta. A színészt nem lehet se pró, se kontra normál értékrenddel mérni. Lehetséges normálisnak tekinteni azt a meglett honpolgárt, aki este magára vesz egy lepedőt, kardot ragad, kiáll néhány nyikorgó fadarabra, és azt hiszi, hogy ő a Julius Caesar?” – fogalmazta az 1913. június 6-án született – és 1988-ban elhunyt – Kossuth-díjas színművész, Gobbi Hilda, a magyar színház- és filmtörténet egyik legérdekesebb alakja.
Június 5-én történt
„Nekem a színházban is a kérdésfelvetés a legfontosabb. Ahogy a gyerek tud őszintén érdeklődni a világ dolgai felől, ugyanúgy nekünk is meg kell fogalmaznunk a kérdéseinket. Mit miért teszek? Minek mi a célja, értelme? Észre kell vennünk az ellentmondásokat, a hamisságokat, a sötét foltokat. A színházban sem kész válaszokat kell adnunk. Nem is értheti az, hogy miről beszélünk, akinek nincsenek kérdései. Jó kérdései” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvannyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Szarvas József.
Aki nemcsak Mariót varázsolta el – Ötven éve halt meg Latinovits Zoltán, a színészkirály
A posztumusz Kossuth-díjas színész nevéhez olyan emlékezetes alakítások kötődnek, mint a Mario és a varázsló Cipollája, a Tóték őrnagya, vagy a Szindbád és a Szegénylegények című filmek főszerepe.
Június 4-én történt
„A színész rendkívül összetett ember. Sokféle én-gén rejtőzik benne, és szangvinikusabban, nagyobb lázzal, nagyobb hőfokon ég és él, mint a többi ember, hiszen foglalkozása folyton égést, folyton gondolkozást, földúsított érzelmi világot kíván tőle. Következésképpen kevésbé fegyelmezhető, rendszerezhető, kevésbé kollektivizálható. Akkor értékes, ha minél egyedibb, minél több én van benne” – fogalmazta az 1976. június 4-én elhunyt Jászai Mari- és posztumusz Kossuth-díjas színművész, a színészkirályként is emlegetett Latinovits Zoltán.
Június 3-án történt
„A hírnév külön hivatás. Úgy érzem, nekem két foglalkozásom is van: az egyik a színészet, a másik az, hogy híres vagyok” – fogalmazta az 1925. június 3-án született – és 2010-ben elhunyt – magyar származású amerikai filmcsillag, Tony Curtis. A hollywoodi színészlegenda mintegy 130 alkotásban szerepelt, többek között A bostoni fojtogató, a Van, aki forrón szereti és az Azok a csodálatos férfiak című filmekben, illetve a Minden lében két kanál című sorozatban láthattuk. Lánya, Jamie Lee Curtis Oscar-, BAFTA- és Golden Globe-díjas színésznő.
Június 2-án történt
„Görbe tükör az emberi értelem, melyben az igazság tükröződik, és hol a geometria, mely megmutatja, mennyivel torzít ez a tükör, hogy a valóságot legalább elképzelhessük, ha már látni nem láthatjuk!” – fogalmazta az 1921. június 2-án született – és 1992-ben elhunyt – Kossuth- és háromszoros József Attila-díjas író, Karinthy Ferenc, a Szellemidézés, a Don Juan éjszakája, az Epepe, a Budapesti tavasz és a Budapesti ősz című regények, illetve a Bösendorfer, a Dunakanyar, a Gellérthegyi álmok, a Gőz és a Hangok az űrben című színművek szerzője.
Június 1-jén történt
„Senki nem tud segíteni, amikor kimész a színpadra. Ez a világ legigazságosabb pályája, mert ha rossz vagy, a közönség megérzi, ha meg jó vagy, akkor támogatnak” – fogalmazta a ma hetvenkilencedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, Benkő Péter, akit többek között a Thália Színház, a József Attila Színház, a Turay Ida Színház és a Soproni Petőfi Színház előadásaiban, illetve A koppányi aga testamentuma, A fekete város, a Csínom Palkó, az Egri csillagok, a Julianus barát és a Különös házasság című filmekben láthattunk.
Május 31-én történt
„Én nagyon szeretek filozofálni. Tényleg, néha leülök valahova, és nem veszem észre, hogy mennyi idő eltelik azzal, hogy csak ülök – kívülről nézve biztosan nagyon komikus lehet –, és bámulok bele a világba, közben ezernyi gondolat átcikázik az agyamon az élet értelméről” – fogalmazta a 2024. május 31-én elhuny Jászai Mari-díjas színművész, Tompos Kátya, akit többek között a Bárka Színház, a Nemzeti Színház és a József Attila Színház előadásaiban, illetve a Köntörfalak, a Poligamy, a Most van most és a Coming out című filmekben láthattunk.