évforduló
Május 1-jén történt
„A jó rendező szabadságot ad a színésznek ahhoz, hogy a színész magából kiindulva tolmácsolhassa a szerző üzenetét. A jó rendező abból építkezik, ami a színészből fakad” – fogalmazta az 1938. május 1-jén született – és 2024-ben elhunyt – Kossuth-díjas színművész, Tordy Géza. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett művészt többek között a Vígszínház, a Madách Színház, a veszprémi Petőfi Színház és a Győri Nemzeti Színház előadásaiban, illetve A kőszívű ember fiai, a 80 huszár, az Élve vagy halva és az Elcserélt szerelem című filmekben láthattuk.
A nap, amikor először mehettünk alagúton a Lánchídtól a Krisztinavárosba
Százhatvankilenc évvel ezelőtt – 1857. április 30. – adták át a forgalomnak a budai Váralagutat. Ettől kezdve Krisztinavárosból a Duna partjára, majd onnan Pestre eljutni már csak néhány percet vett igénybe. Az évforduló alkalmából Kiss Eszter készített képregényt, amely a Kultúrapont jeles eseményeket bemutató képregénysorozatának harmadik része.
Április 30-án történt
Ma ünnepli harminckettedik születésnapját Vilmányi Benett színművész. A fiatal színész 2018-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, de már tizennégy évesen kamera elé állt Sopsits Árpád A hetedik kör című filmjében. Tanulmányai végeztével két évig volt a Radnóti Miklós Színház tagja, közben és ezt követően pedig olyan emlékezetes filmekben és sorozatokban játszott, mint a Guerilla, a Larry, a Csendes éj, a Mommy Blue, a Látom, amit látsz és a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre, illetve az Átok és Terápia.
Április 29-én történt
„Mindig azt mondják, hogy a színház válságban van. Én szeretek hinni abban, hogy ez nem így van, és főleg nem így lesz. A színház jó találmány. Az embereknek szükségük van arra, hogy egy valamit egyszerre éljenek át többekkel” – fogalmazta a ma hetvenegyedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, Máté Gábor, akit többek között a kaposvári Csiky Gergely Színház és a budapesti Katona József Színház előadásaiban, illetve a Szívzűr, az Elveszett Illúziók és a Mielőtt befejezi röptét a denevér című filmekben láthattunk.
Április 28-án történt
„Mindig egészséges kritikával szemlélem az összes alakításomat, ez a földön tart, ezért nem félek egy mások által sikertelenebbnek titulált időszaktól. A siker fogalma szubjektív, mindenben meg lehet találni, akárcsak a kudarcot. Nem érzem sikerfüggőnek magamat” – fogalmazta egy interjúban a ma harminchatodik születésnapját ünneplő Törőcsik Franciska színésznő, akit többek között a Swing, a Budapest Noir, a Magyar menyegző, a BÚÉK és a Hogyan tudnék élni nélküled? című filmekben, valamint a Hunyadi című tévésorozatban láthattunk.
Április 27-én történt
„A kitüntetésről nekem az a véleményem, hogy olyan, mint a bomba: felülről dobják, és rendszerint hülyét vagy ártatlant talál” – fogalmazta az 1935. április 27-én született posztumusz Kossuth-díjas színész, Őze Lajos. A magát csak „színjátékosnak” tituláló művészt többek között a Miskolci Nemzeti Színházban és a budapesti Nemzeti Színházban, valamint a Tanú, Az ötödik pecsét, a Te rongyos élet és a Hány az óra, Vekker úr? című filmekben láthattuk. Gyermekei – Őze Gábor operatőr és Őze Áron színész – szintén a művészi pályát választották.
Április 26-án történt
„Aki valódi elhivatottságot érez a művészi alkotáshoz, annak nyitott szemmel kell járnia a világban, átérezve a többi ember életének gondját-baját, felismerve a dolgok közötti összefüggéseket, keresve a megoldásokat, amelyek a haladást szolgálják” – fogalmazta a ma nyolcvanegyedik születésnapját ünneplő rockzenész, zeneszerző, Szörényi Levente. A Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas művész többek között az Illés és a Fonográf együttes gitáros-énekes-dalszerzőjeként, illetve az István, a király zeneszerzőjeként írta be a nevét a rocktörténetbe.
Április 25-én történt
„Zárkózott kislány voltam, kifejezetten gátlásos, nehezen nyíltam meg nagyobb társaságban, ezért az a dédelgetett vágyam, hogy színésznő legyek, mindenkit meglepett. Később, pályakezdőként megnyugodtam, amikor több híres színész nyilatkozatát olvashattam arról, hogy szintén zárkózott személyiségek, ám a színpadon ki tudnak tárulkozni” – mondta egy interjúban a ma hatvanharmadik születésnapját ünneplő Götz Anna színésznő, akit többek között a Házasság szabadnappal, A szalmabábuk lázadása és a Julianus barát című filmekben láthattunk.
Április 24-én történt
„Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább” – nyilatkozta egy interjúban az 1920. április 24-én született Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Zenthe Ferenc. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett művész két legismertebb alakítása a Tenkes kapitánya Eke Mátéja és a Szomszédok című teleregény Taki bácsija volt, de ezek mellett olyan emlékezetes filmekben is szerepelt, mint a 2×2 néha 5, a Fapados szerelem, a Jób lázadása, a Mese a 12 találatról és a Megfelelő ember kényes feladatra.
Janikovszky Éva műfajteremtő gyermekkönyvei minden korosztályt megszólítanak
Száz éve, 1926. április 23-án született Janikovszky Éva Kossuth- és József Attila-díjas író, a gyermek- és ifjúsági irodalom egyik legnépszerűbb magyar képviselője, akinek többek között a Ha én felnőtt volnék, az Akár hiszed, akár nem, a Felelj szépen, ha kérdeznek és a Velem mindig történik valami című köteteket köszönhetjük.
Április 23-án történt
Ma ünnepli ötvennyolcadik születésnapját Ujj Mészáros Károly filmrendező, forgatókönyvíró, filmproducer. Bemutatkozó kisfilmjét 1994-ben forgatta Attila bohóc címmel, amit később újabbak követtek, jelentős szakmai sikereket aratva. Első nagyjátékfilmje, a nemzetközi szinten is elismert Liza, a rókatündér 2015-ben került a mozikba, majd az X – A rendszerből törölve című mozi és az Alvilág című tévésorozat következett. A filmezés mellett színházi rendezőként is kipróbálta magát, munkásságát számos díjjal ismerték már el.
Április 22-én történt
„Nem lehet rutinból nyomni a szakmát, mert óriási felelősséged van. Az emberek fogják a pénzüket, és ráköltik az aránylag drága jegyre, de várakozással vannak az ember felé. Nem lehet odamenni, és azt mondani, hogy jaj, most ezt kirázom a kisujjamból. Ez egy lebukós szakma” – állítja a ma hatvanhetedik születésnapját ünneplő Falusi Mariann énekesnő. Az Artisjus-díjas művészt főként a Pa-Dö-Dő együttesből ismerjük, de a Stúdium Dixielandben is énekelt, szólólemezeket is készített, valamint filmekben és színházi előadásokban is szerepelt.
A francia–magyar nemes, aki Habsburg hadvezérként kiűzte a törököket Magyarországról
Kétszázkilencven éve, 1736. április 21-én halt meg Savoyai Jenő (Eugene-Francois de Savoie, Eugen von Savoyen) herceg, a török elleni háborúk és a spanyol örökösödési háború legkiválóbb császári hadvezére, a török kiűzője Magyarországról.
Április 21-én történt
„A változás szeretete tart munkásságban és szül találmányokat, a réginek szeretése menti meg a már meglévőt, gonddal szerzettet, hamar eltűnésétől” – fogalmazta az 1850. április 21-én elhunyt Wesselényi Miklós politikai író, akadémikus, aki az 1838-as pesti árvíz idején személyesen is részt vett a mentésben. „Az árvízi hajós” saját birtokain érvényesítette haladó szellemű társadalmi nézeteit, így az elsők között szüntette meg a robotot és a dézsma szedését, majd felszabadította jobbágyait, példát mutatva a magyar nemességnek.
Április 20-án történt
1915. április 20-án született Szeleczky Zita színésznő, aki 1937-ben diplomázott a Színművészeti Akadémián, majd 1944-ig tartó rövid hazai pályafutása során több mint két tucat filmben szerepelt, illetve a Nemzeti Színház, az Operettszínház és a Madách Színház tagja volt. A vonzó megjelenésű, főként fiatal lányokat, lírai hősnőket és naivákat alakító színésznő 1945-ben távozott Magyarországról, élt Ausztriában, Olaszországban, Argentínában és az Egyesült Államokban, ahol előadóművészi tevékenységét kulturális misszióvá szélesítette.