Huszonöt dollárral érkezett Amerikába Zukor Adolf, az első hollywoodi filmstúdió elindítója

1873. január 7-én született a Zemplén vármegyei Ricsén, ahol apja szatócsboltot üzemeltetett, anyja németes műveltségű, újgazdag famíliából származott. Négy elemit végzett el Mátészalkán, majd egy abaújszántói vegyeskereskedésbe került inasnak. A korán árvaságra jutott ifjú tizenöt évesen a kabátujjába bevarrt huszonöt dollárral és minden nyelvtudás nélkül érkezett Amerikába, hogy új életet kezdjen. Kezdetben New Yorkban és Chicagóban prémkereskedők boltjában dolgozott, majd önálló szűcsműhelyt nyitott.

1904-ben – önálló boltját fenntartva – betársult egy filléres bódéba, a filmszínház kezdetleges elődjébe (Nickel Odeon), ahol néhány perces mozidarabokat vetítettek, idővel Marcus Loew későbbi mozikirállyal szövetkezve hálózatot épített ki ezekből.

Nagyobb volumenű vállalkozásba 1912-ben a Sarah Bernhardt főszereplésével készült Erzsébet királynő című francia film amerikai jogainak megszerzésével kezdett. Saját 25 ezer dollárját kockáztatva, üzlettársai ellenkezése dacára mutatta be az akkoriban példátlanul hosszú, háromnegyed órás filmet. Kizárólagos forgalmazóként hatalmas nyereségre tett szert, de a hasznot meg kellett osztania az előadásnak helyet biztosító színházi vállalkozóval. A sikeren felbuzdulva még abban az évben megalakította a Paramount Pictures elődjét, a Famous Players Film Companyt (a Famous Players in Famous Plays – Híres színészek híres darabokban – a francia filmvállalattól átvett jelszava szállóigéjévé is vált). A cég vezető Broadway-színészek részvételével az éppen aktuális színpadi sikerekből, illetve klasszikus regényekből készített filmeket, az elsők között 1912-ben a Monte Cristo grófját, majd 1913-ban A zendai fogolyt dolgozták fel.

1914-ben évi harminc film készítésére képes csoportot verbuvált, és ezzel egy időben a Broadwayn 3500 személyes mozipalotát nyitott Standard néven. Olyan ismert neveket szerződtetett, mint Gloria Swanson, Mary Pickford, Pola Negri, John Barrymore, Gary Cooper, akiknek ugyanakkor megtiltotta, hogy más vállalatnál is munkát vállaljanak.

kibérelve egy narancsfarm gazdasági épületét. Ez 1916-ban egyesült Jesse L. Lasky játékfilmgyártó vállalatával, majd bekebelezte a forgalmazással foglalkozó Paramount Picturest, ezzel létrejött – Zukor elnökletével – a Paramount Pictures Corporation. A cég Hollywood legjobb rendezőivel dolgozott, elsősorban Cecil B. deMille-lel, később Billy Wilderrel és David Selznick producerrel.

A vállalat fejlődése az első világháború idején megtorpant, és mire 1919-ben újra munkához fogtak, a gyártási költségek és a gázsik emelkedése miatt Zukor kénytelen volt bankokhoz fordulni. Elsőként ő bocsátott ki kötvényeket, és hamarosan ötszáz mozit tudott ellenőrzése alatt. A Paramount Európa felé is tekintgetni kezdett, leányvállalatot hozott létre Párizsban, ahol hat nyelven (köztük magyarul: a Kacagó asszony, Az orvos titka) is gyártott filmeket.

az 1930-as 18 millió dolláros nyereség két év alatt 21 milliós deficitté változott. A vállalkozás hároméves kényszerszünet után Paramount Pictures Inc. néven indult újra, és bár az elnök Zukor maradt, a tényleges irányítás a Morgan-bankház kezébe került. Zukor tisztségét egészen haláláig – mint nyugalmazott elnök – viselte.

1949-ben az új forgalmazási törvény hatálybalépésével a vállalat kénytelen volt szétválasztani a gyártásban és a kölcsönzésben, illetve az üzemeltetésben kifejtett tevékenységét. Ugyanerre az időszakra esett a televízió megjelenése is, amely szintén érzékenyen érintette a céget. Hogy az új helyzetet a maguk javára fordítsák, előbb a tévés berendezések gyártásába kapcsolódtak be, majd a négy nagy tévés társaság egyikével, az ABC-vel szövetkeztek. 1966-ban a stúdió beolvadt a Gulf and Western Industries nevű konszernbe, ismert nevét azonban ezután is megtartotta.

Címlapfotó: Adolph Zukor amerikai-magyar filmproducer. Fotó: Archives du 7eme Art / Photo12 via AFP