magyar elsők
Lugosi Bélát recsegő magyar akcentusa tette a horror királyává
Bányában dolgozott, hogy megvalósítsa az álmát, karrierje végén pedig szerepelt a világ legrosszabb filmjében is. Azon kevés magyarok egyike, akiknek a neve megtalálható a hollywoodi hírességek sétányán: Lugosi Béla minden idők legikonikusabb Drakulájaként vonult be az egyetemes filmtörténelembe.
Kertész Mihály Hollywood aranykorának munkamániás kaméleonja volt
Gyerekként vizet és cukorkát árult a Népszínház utcában, Dániában siketnémának tettette magát, hogy munkát kapjon, majd Amerikában, már Michael Curtizként Oscar-díjat nyert a Casablanca rendezéséért. Kertész Mihály előszeretettel terjesztett saját magáról legendákat, és igazi munkamániás hajcsár volt.
Breuer Marcell a leghíresebb magyar építész, aki A brutalistát is ihlette
A biciklikormánnyal kezdődött minden, miután egyszer óriásit zakózott, és egészen a katedrálisokig jutott. Egyetlen világhírű magyar építészünk, akinek ikonikus csővázas székeit New York és Párizs legfontosabb modern múzeumaiban állították ki. Breuer Marcellnek azonban egyetlen épülete sincs Magyarországon.
Moholy-Nagy László a 20. század legnagyobb magyar polihisztora
Óriási hatású képzőművész, aki egyszerre volt fotográfus, ipari formatervező, konstruktivista festő, a kísérleti filmek úttörője és a Bauhaus-iskola kiemelkedő tanára. Neve mindenhol a világon nyelvtörőnek számított, ma már egyetem viseli, és a világ legfontosabb modern múzeumaiban futhatunk bele.
Tizennyolc évbe tellett, míg elismertette diplomáját az első magyar orvosnő
Hugonnai Vilma nem csupán elhatározta, hogy orvos lesz, hanem az életével bebizonyította: a nőknek nem kell engedélyt kérniük a műveltséghez és hivatásuk megválasztásához.
Robert Capa, a nyughatatlan humanista, aki saját mítoszt épített
Rettenthetetlen volt, és mindig vállalta a kockázatot, ráadásul a világ első számú háborús fotósának köszönheti a szakma, hogy a fotográfia területére is bevezették a szerzői jogokat.
Az első magyar Oscar-díjas játékfilm egyben történelmi tabló és erkölcsi parabola
Mindig van valaki, aki elsőként lépi át a határokat, és ezzel történelmet ír. Ezúttal az első magyar Oscar-díjas film, a Mephisto kerül górcső alá – az a mestermű, amellyel Szabó István a magyar filmművészetet felhelyezte a nemzetközi térképre.
Jókai sci-fi világot teremtett, mielőtt az menő lett volna
Jókai Mór írta meg az első magyar sci-fit: A jövő század regényét. Valahol a 19. század végén – még mielőtt a végtelen kövek és a kriptonit divatba jött volna.
Mészáros Márta úgy mutatta meg a női erőt, mint senki más
Egyszer azt mondták neki, hogy óvodások és lányok nem lehetnek filmrendezők. Csak azért is az lett, méghozzá az első rendeződiplomás magyar női filmes: Cannes-ban és a Berlinalén is kitüntették.
Merész ötletből indult: a Nanushka feltette Magyarországot a világ divattérképére
Vajon miért öltöznek a legnagyobb sztárok Dua Lipától Rihannán át Taylor Swiftig egy magyar divattervező ruháiba, és mit teszi különlegessé Sándor Szandra idén húszéves márkáját?
Kalandos út vezette a zenei pályára az első magyar Grammy-díjast
Sorozatunkban azokat a nagy elsőket mutatjuk be, akik példátlan teljesítményeikkel új szintre emelték a magyar kultúrát. Ezúttal Solti Györgyöt, az első magyar Grammy-díjast ismerhetjük meg közelebbről.