portré
Végigharcolta uralkodását, és tengeri hatalommá tette Magyarországot
Hétszáz éve, 1326. március 5-én született I. (Nagy) Lajos Anjou-házi magyar és lengyel király, akinek uralkodása alatt – legalábbis a köztudatban elterjedt legenda szerint – három tenger mosta Magyarország partjait.
Az Instagram-korszak a kollektív emberképünket is átalakította
Az elmúlt évtized alaposan átalakította a vizuális kultúránkat: a közösségi média szépen lassan uniformizálta, mit tartunk szépnek. A filterek, a mesterséges intelligencia generálta arcok és velük együtt a social media trendek alaposan átalakították a mindennapi képhasználatot. A kortárs vizuális kultúrában a portré szerepe új értelmet nyer.
Az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat „a cimbalom Liszt Ference”
Száznegyven éve, 1886. február 28-án született Rácz Aladár cimbalomművész, aki saját kezűleg építette át a hangszerét, klasszikus hangszerré avatta a cimbalmot, megalapította a Zeneakadémia cimbalom tanszakát, és akit Camille Saint-Saëns „a cimbalom Liszt Ferencének” nevezett.
Olyan átéléssel játszott, hogy néma Kata szerepében is be tudott rekedni
Tíz éve, 2016. február 25-én hunyt el Psota Irén kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet színésze, akit számos színpadi szerepe mellett a Ház a sziklák alatt, a Mese a 12 találatról, az Iszony és a Szabadíts meg a gonosztól című filmekbenis láthattunk.
A Kelet-európai lét és az emberi kiszolgáltatottság sajátos hangú krónikása – Bodor Ádám 90
Február 22-én ünnepli kilencvenedik születésnapját Bodor Ádám Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, a Sinistra körzet, A részleg, Az érsek látogatása, Az utolsó szénégetők és a Verhovina madarai című kötetek szerzője.
A keresztény misztikából ihletődik, és a faliszőnyeg fogalmát is újraértelmezte Hager Ritta
Február 20-án ünnepli kilencvenötödik születésnapját Hager Ritta Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas iparművész, textiltervező, gobelinművész, akinek alkotásai többek között a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Magyar Iparművészeti Múzeumban és a Savaria Múzeumban tekinthetők meg.
Nádasi Ferenc számos neves balettművészünknek adta át tudását
Hatvan éve, 1966. február 20-án halt meg Nádasi Ferenc Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, az egyik legnagyobb magyar balettpedagógus, akinek keze alól olyan jeles magyar táncosok kerültek ki, mint Kun Zsuzsa, Fülöp Viktor, Róna Viktor, Eck Imre, Orosz Adél és Havas Ferenc.
Főként a kamarazenében alkotott újat a miniatúrák 100 éves mestere
Február 19-én ünnepli századik születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész. A kortárs zene világhírű alakjának tiszteletére február 15-én fesztivál kezdődött a Budapest Music Center (BMC) szervezésében, ennek keretében mutatják be a zeneszerző Die Stechardin című új egyfelvonásos operáját és a Kurtág-töredékek című dokumentumfilmet.
A slágergyáros, akit nem sok választott el attól, hogy bárzongorista maradjon
Hatvan éve, 1966. február 15-én halt meg Eisemann Mihály zeneszerző, karmester, zongorista, számos operett és filmzene – egyebek között a Miss Amerika, A cirkusz csillagai és a Bástyasétány 77, illetve a Hyppolit, a lakáj – betétdalainak, valamint számtalan máig örökzöld slágernek a komponistája.
Minden műfajban otthon volt, és a hangjával erősítette a világsztárokat
Kilencven éve, 1936. február 14-én született Sztankay István Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze, a legendás Bors-sorozat főszereplője, Schütz Ila feledhetetlen partnere, Tony Curtis, Gregory Peck, Richard Burton és Jean-Paul Belmondo magyar hangja.
Ha kellett, hatvan évet is öregedett egy előadásban paróka és smink nélkül
Hetvenöt éve, 1951. február 12-én hunyt el Bajor Gizi Kossuth-díjas színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja, a múlt század első felének egyik legnagyobb magyar színészegyénisége, akinek emlékét az egykori villájában berendezett színészmúzeum őrzi.
Azért lett hegedűs, mert azzal gyorsabban lehet menekülni – Jávori Ferenc 80
Február 10-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Jávori Ferenc (Fegya) Kossuth-díjas zenész, zeneszerző, a Budapest Klezmer Band alapítója, a tradicionális zsidó klezmer népszerűsítője és mestere, az első klezmerszvit, az első klezmermusical és az első klezmeroperett komponistája.
Hatvan zeneszerző 250 művének ősbemutatóját vezényelte a száz éve született Lehel György
Száz éve, 1926. február 10-én született Lehel György Kossuth-díjas karmester, aki több évtizeden át állt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának élén. Koncertjeinek száma meghaladta a kétezret, és mintegy ötven hanglemezfelvételt készített.
A kapus, akit Fekete Párducnak hívtak – 100 éve született Grosics Gyula
Száz éve, 1926. február 4-én született Grosics Gyula olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat kapusa, a nemzet sportolója, akit 1998-ban az évszázad legjobb magyar kapusának, 1999-ben pedig a világ tíz legjobb kapusa közé választottak.
Könyves Kálmán megszilárdította és Kelet-Közép-Európa meghatározó hatalmává tette a magyar államot
Kilencszáztíz éve, 1116. február 3-án halt meg Székesfehérváron Könyves Kálmán Árpád-házi magyar király, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a keresztény magyar állam megszilárdításában, és akit életében Európa legműveltebb uralkodójaként tartottak számon.
Még életében megnyithatta múzeumát Czóbel Béla, a legfranciásabb magyar festő
Ötven éve, 1976. január 30-án halt meg Czóbel Béla Kossuth-díjas festő, a hazai avantgárd jeles alakja, aki még életében múzeumot kapott, és akinek Kislány ágy előtt című remekműve 340 millió forintos leütési árával életműrekordot döntött a Kieselbach Galéria 2024-es árverésén.