portré
ZENIT – Szacsvay László története
A siker mögött mindig ott rejlik egy-egy történet: egy döntés meghozatala, egy álom megvalósulása vagy épp egy hosszú küzdelem. Milyen út vezet a kiteljesedésig, addig a bizonyos csúcspontig, amit zenitnek hívunk? A negyedik epizódban Szacsvay László mesél.
Feleséget rabolt magának és elfoglalta a haragosa kastélyát a féktelen természetű „zsibói bölény”
Kétszázhetvenöt éve, 1750. december 11-én született idősebb hadadi Wesselényi Miklós báró, az „árvízi hajós” Wesselényi Miklós apja, akinek alakját Nyírő József A sibói bölény című regénye tette halhatatlanná.
Rakovszky Zsuzsát az „új érzelmesség” képviselőjeként is szokták emlegetni
December 4-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Rakovszky Zsuzsa Kossuth-, Graves- és József Attila-díjas költő, író, műfordító.
Adynak eposzban állított emléket, és Bartók Cantata profanája is megihlette
Tíz éve, 2015. december 2-án hunyt el Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, szerkesztő, a nemzet művésze.
Makovecz Imre forradalmat hozott az építészetbe
Kilencven éve, 1935. november 20-án született Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész, a magyar organikus építészet iskolateremtő személyisége, többek között a paksi Szentlélek-templom, a makói Hagymaház, az egri uszoda és az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja alkotója.
Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas filmrendező 70 éves
Ma hetvenéves Enyedi Ildikó Arany Medve- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes művész.
Majdnem orvos lett és álmaiban ma is operál Kútvölgyi Erzsébet
November 14-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Kútvölgyi Erzsébet Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, aki 1971 óta tagja a Vígszínháznak, de olyan emlékezetes filmekben is láthattuk, mint a Napló apámnak, anyámnak, a Franciska vasárnapjai, A londoni férfi, a Casting minden vagy az Átjáróház.
Klebelsberg Kuno sorsdöntő kultúrpolitikai reformokat hajtott végre
Százötven éve, 1875. november 13-án született Klebelsberg Kuno gróf, a két világháború közötti időszak legnevesebb kultúrpolitikusa. Az évforduló alkalmából az Országgyűlés 2025-öt Klebelsberg Kuno-emlékévvé nyilvánította.
Bernáth Aurél az absztrakttól indulva érkezett meg a realizmushoz
Százharminc éve, 1895. november 13-án született Bernáth Aurél kétszeres Kossuth-díjas és Munkácsy-díjas festő, grafikus, művészpedagógus, művészeti író, akinek olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Riviéra, a Köd, a Csendélet sakktáblával, az Alice az erkélyen és A munkásmozgalom kezdete az építőiparban.
Caesarként búcsúzott a francia film császára
Kilencven éve, 1935. november 8-án született Alain Delon, a francia filmművészet legendás alakja és egyik legnagyobb csillaga, akinek olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint a Ragyogó napfény, a Rocco és fivérei, A szamuráj, a Zorro, a Klein úr, A mi történetünk, az Egy zsaru bőréért és az Asterix az olimpián.
Rákóczi helytartója volt, de nézetei különböztek a fejedeleméitől
Háromszáz éve, 1725. november 6-án halt meg Rodostóban, törökországi száműzetésében Bercsényi Miklós gróf kuruc főgenerális, a Rákóczi-szabadságharc egyik vezetője, II. Rákóczi Ferenc fejedelem bizalmasa.
A szépséget és a szerelmet kereste, de főként szenvedést talált helyettük
Kétszázharminc éve, 1795. október 31-én született John Keats, az angol romantikus költészet kiemelkedő alakja, a Hyperion, a Lamia, a Szent Ágnes-este, Óda egy csalogányhoz és A könyörtelen szép hölgy szerzője.
Kényszerzubbonyból is kiszabadult a némafilmek kőarcú komédiása
Százharminc éve, 1895. október 4-én született Buster Keaton, a kőarcú amerikai filmkomikus, akit máig a legnagyobb akrobatikus színésznek tartanak és akinek némafilmjei nemcsak a filmrajongókat bűvölték el, hanem a szürrealistákat, köztük Salvador Dalít és Luis Buñuelt is.
Akiről mindenkinek Pelikán elvtárs jut eszébe – száz éve született Kállai Ferenc
Száz éve, 1925. október 4-én született Kállai Ferenc Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze, akit egyebek mellett A tanú, a Megint tanú, a Katonazene, A hamis Izabella, a Szeressük egymást gyerekek és A három testőr Afrikában című filmekben láthattunk.
Gore Vidal előszeretettel döntögette a bálványokat
Száz éve, 1925. október 3-án született Gore Vidal amerikai író, politikus, a modern amerikai irodalom vitriolos tollú „fenegyereke”. Vidal részt vett többek között Ben Hur forgatókönyvének megírásában, és magát alakította Fellini Rómájában. Szabadszájú és szellemes esszéiben elsősorban az amerikai politika, a társadalom és a művészeti élet kérdéseire fókuszált.
Csodás hang, vonzó külső, mesés szerepek – Julie Andrews 90
Október 1-jén ünnepli kilencvenedik születésnapját Julie Andrews Oscar-díjas brit színésznő, a Mary Poppins és A muzsika hangja című filmek sztárja, aki a színészi munka mellett számos gyerekkönyvet is írt, II. Erzsébet királynőtől pedig megkapta a Brit Birodalom Rendjének parancsnoka címet.