portré
Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne – hatvan éve hunyt el Tamási Áron
Hatvan éve, 1966. május 26-án hunyt el Tamási Áron Kossuth-díjas író, az Ábel-trilógia, valamint a Szűzmáriás királyfi, a Jégtörő Mátyás és a Hazai tükör című regények, illetve az Énekes madár, a Tündöklő Jeromos és a Csalóka szivárvány című színművek szerzője.
Festett és könyvet is írt a száz éve született Miles Davis, a legkelendőbb jazzlemez készítője
Száz éve, 1926. május 26-án született Miles Davis amerikai jazztrombitás, a műfaj egyik legnagyobb hatású és leginnovatívabb alakja, minden idők legfontosabb és legkelendőbb jazzlemeze, a Kind of Blue alkotója.
Ibsen első irodalmi próbálkozásait az 1848-as forradalmak ihlették
Százhúsz éve, 1906. május 23-án hunyt el Henrik Johan Ibsen norvég drámaíró, a 19. század második felének egyik legnagyobb színpadi szerzője, a Peer Gynt, a Nóra, a Kísértetek, A vadkacsa, a Hedda Gabler, a Solness építőmester és a Ha mi holtak feltámadunk alkotója.
A pszichoanalízis magyar úttörője szerint azt a szeretetet kell megadni a páciensnek, aminek hiánya megbetegítette
Freud így írt nekrológjában Ferenczi Sándorról: „Nehezen hihető, hogy tudományunk története meg fog feledkezni róla.” Nos, nemcsak a tudomány nem feledkezett meg az 1933. május 22-én elhunyt Ferencziről, de a lélektanra fogékony nyilvánosság sem.
„Jobb ma egy karikatúra, mint holnap egy diktatúra!” – tíz éve halt meg Kaján Tibor
Tíz éve, 2016. május 16-án halt meg Kaján Tibor kétszeres Munkácsy Mihály-díjas karikaturista, érdemes és kiváló művész, az elmélyült, meditatív karikatúra művelője, a „pesti humor” legnemesebb hagyományainak kiváló folytatója, a Ludas Matyi című vicclap egyik alapítója, a nekrológ-karikatúra műfajának megteremtője.
A zsarnokellenes meséktől a polgári színdarabokig – Méhes György 110
Száztíz éve, 1916. május 14-én született Méhes György Kossuth-díjas erdélyi magyar író, újságíró, aki az ötvenes években elsősorban mese- és ifjúsági íróként vált híressé, majd színdarabjaival és regényeivel is megismerkedhetett az olvasóközönség.
A festőművész, aki „visszatalált” a szobrászathoz – Péterfy László 90
Ma – május 2-án – ünnepli kilencvenedik születésnapját Péterfy László Kossuth-díjas festő- és szobrászművész, aki többek között Szent Istvánról, Bethlen Gáborról és Kós Károlyról készített köztéri szobrot, de Makovecz Imre számos épületét – például a paksi Szentlélek katolikus templomot vagy a győri bencés apátság kápolnáját – is az ő alkotásai díszítik.
Janikovszky Éva műfajteremtő gyermekkönyvei minden korosztályt megszólítanak
Száz éve, 1926. április 23-án született Janikovszky Éva Kossuth- és József Attila-díjas író, a gyermek- és ifjúsági irodalom egyik legnépszerűbb magyar képviselője, akinek többek között a Ha én felnőtt volnék, az Akár hiszed, akár nem, a Felelj szépen, ha kérdeznek és a Velem mindig történik valami című köteteket köszönhetjük.
A francia–magyar nemes, aki Habsburg hadvezérként kiűzte a törököket Magyarországról
Kétszázkilencven éve, 1736. április 21-én halt meg Savoyai Jenő (Eugene-Francois de Savoie, Eugen von Savoyen) herceg, a török elleni háborúk és a spanyol örökösödési háború legkiválóbb császári hadvezére, a török kiűzője Magyarországról.
Hetvenéves Takács-Nagy Gábor, Bartók műveinek egyik leghitelesebb előadója
Április 17-én ünnepli hetvenedik születésnapját Takács-Nagy Gábor Kossuth-díjas hegedűművész, karmester, aki szerint egy karmesternek három dolgot kell csinálnia: a jelenlétével, tanácsaival inspirálni, a mozdulataival segíteni a muzsikusokat, és önbizalmat adni nekik.
A színész, akit a tenyerén hordoz a szakma – Gáspár Sándor 70
Április 9-én ünnepli hetvenedik születésnapját Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész. A székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatát erősítő sokoldalú művész a színpadon kívül több mint nyolcvan játék- és tévéfilmben játszott.
Renault-logó, Pompidou-portré, Bowie-lemez-borító – 120 éve született Victor Vasarely
Százhúsz éve, 1906. április 9-én született Victor Vasarely magyar származású francia festő, az op-art irányzat legnagyobb hatású képviselője.
Zeneszerzőnek és fizikusnak készült, aztán győzött az irodalom – Spiró György 80
Április 4-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Spiró György Kossuth-díjas író, műfordító, a Kerengő, Az Ikszek, A Jövevény és A jégmadár című regények, illetve a Csirkefej, Az imposztor, a Honderű, az Elsötétítés, a Koccanás és az Ahogy tesszük című színdarabok szerzője.
Budai Ilona a népdalok gyűjtését, tanítását és terjesztését tartotta élete fő céljának
Hetvenöt éve, 1951. április 3-án született Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes, aki a hetvenes évek derekától gyűjtött népdalokat a környező országok magyarlakta vidékein, tíz éven át tanított népdalt a Magyar Rádióban, és a táncházmozgalomban is fontos szerepet vállalt.
Süsü, Mirr-Murr, Pom Pom, Bagaméri – 90 éves lenne Csukás István
Kilencven éve, 1936. április 2-án született Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze, számos máig népszerű rajz- és bábfilmfigura, többek között Pom Pom, Mirr-Murr, Süsü sárkány, Gombóc Artúr és a nagy ho-ho-ho-horgász „atyja”.
A fény festője, akinek a nevéből angol filmszakmai kifejezés lett – Koltai Lajos 80
Április 2-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr, rendező, a nemzet művésze, aki operatőrként többek között Szabó Istvánnal, András Ferenccel, Mészáros Mártával, Gothár Péterrel és Kovács Andrással forgatott, rendezőként pedig a Sorstalanság, az Este és a Semmelweis című filmeket jegyzi.