portré
A festőművész, aki „visszatalált” a szobrászathoz – Péterfy László 90
Ma – május 2-án – ünnepli kilencvenedik születésnapját Péterfy László Kossuth-díjas festő- és szobrászművész, aki többek között Szent Istvánról, Bethlen Gáborról és Kós Károlyról készített köztéri szobrot, de Makovecz Imre számos épületét – például a paksi Szentlélek katolikus templomot vagy a győri bencés apátság kápolnáját – is az ő alkotásai díszítik.
Janikovszky Éva műfajteremtő gyermekkönyvei minden korosztályt megszólítanak
Száz éve, 1926. április 23-án született Janikovszky Éva Kossuth- és József Attila-díjas író, a gyermek- és ifjúsági irodalom egyik legnépszerűbb magyar képviselője, akinek többek között a Ha én felnőtt volnék, az Akár hiszed, akár nem, a Felelj szépen, ha kérdeznek és a Velem mindig történik valami című köteteket köszönhetjük.
A francia–magyar nemes, aki Habsburg hadvezérként kiűzte a törököket Magyarországról
Kétszázkilencven éve, 1736. április 21-én halt meg Savoyai Jenő (Eugene-Francois de Savoie, Eugen von Savoyen) herceg, a török elleni háborúk és a spanyol örökösödési háború legkiválóbb császári hadvezére, a török kiűzője Magyarországról.
Hetvenéves Takács-Nagy Gábor, Bartók műveinek egyik leghitelesebb előadója
Április 17-én ünnepli hetvenedik születésnapját Takács-Nagy Gábor Kossuth-díjas hegedűművész, karmester, aki szerint egy karmesternek három dolgot kell csinálnia: a jelenlétével, tanácsaival inspirálni, a mozdulataival segíteni a muzsikusokat, és önbizalmat adni nekik.
A színész, akit a tenyerén hordoz a szakma – Gáspár Sándor 70
Április 9-én ünnepli hetvenedik születésnapját Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész. A székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatát erősítő sokoldalú művész a színpadon kívül több mint nyolcvan játék- és tévéfilmben játszott.
Renault-logó, Pompidou-portré, Bowie-lemez-borító – 120 éve született Victor Vasarely
Százhúsz éve, 1906. április 9-én született Victor Vasarely magyar származású francia festő, az op-art irányzat legnagyobb hatású képviselője.
Zeneszerzőnek és fizikusnak készült, aztán győzött az irodalom – Spiró György 80
Április 4-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Spiró György Kossuth-díjas író, műfordító, a Kerengő, Az Ikszek, A Jövevény és A jégmadár című regények, illetve a Csirkefej, Az imposztor, a Honderű, az Elsötétítés, a Koccanás és az Ahogy tesszük című színdarabok szerzője.
Budai Ilona a népdalok gyűjtését, tanítását és terjesztését tartotta élete fő céljának
Hetvenöt éve, 1951. április 3-án született Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes, aki a hetvenes évek derekától gyűjtött népdalokat a környező országok magyarlakta vidékein, tíz éven át tanított népdalt a Magyar Rádióban, és a táncházmozgalomban is fontos szerepet vállalt.
Süsü, Mirr-Murr, Pom Pom, Bagaméri – 90 éves lenne Csukás István
Kilencven éve, 1936. április 2-án született Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze, számos máig népszerű rajz- és bábfilmfigura, többek között Pom Pom, Mirr-Murr, Süsü sárkány, Gombóc Artúr és a nagy ho-ho-ho-horgász „atyja”.
A fény festője, akinek a nevéből angol filmszakmai kifejezés lett – Koltai Lajos 80
Április 2-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr, rendező, a nemzet művésze, aki operatőrként többek között Szabó Istvánnal, András Ferenccel, Mészáros Mártával, Gothár Péterrel és Kovács Andrással forgatott, rendezőként pedig a Sorstalanság, az Este és a Semmelweis című filmeket jegyzi.
Kertész Imre úgy vélte, Auschwitz nélkül csak egy átlagember lett volna
Tíz éve, 2016. március 31-én hunyt el Kertész Imre Nobel-, Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért, A holocaust mint kultúra és A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt című kötetek szerzője.
Habsburg-hű szellemben nevelték, mégis a szabadságharc vezetője lett
Háromszázötven éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, Magyarország vezérlő fejedelme, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, akinek születésnapját az Országgyűlés 2015-ben Rákóczi-emléknappá nyilvánította.
Népzenegyűjtés, folklórkutatás, táncházmozgalom – Száz éve született Kallós Zoltán
„Én azért gyűjtöttem, mert gyönyörűnek találtam úgy az énekeket, táncokat, balladákat, mint a tárgyakat” – vallotta a száz éve, 1926. március 26-án született Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutató, népzenegyűjtő, múzeumalapító, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Rettegett balhorgaiért KO-királynak, legendás sportszerűségéért a ring lovagjának nevezték
Száz éve, 1926. március 25-én született Budapesten Papp László háromszoros olimpiai bajnok, profi Európa-bajnok ökölvívó, edző, a magyar sportélet egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakja, akit a világ sportújságírói 1999-ben a világ huszonöt legjobb sportolója közé választottak.
Kertész Mihály Hollywood aranykorának munkamániás kaméleonja volt
Gyerekként vizet és cukorkát árult a Népszínház utcában, Dániában siketnémának tettette magát, hogy munkát kapjon, majd Amerikában, már Michael Curtizként Oscar-díjat nyert a Casablanca rendezéséért. Kertész Mihály előszeretettel terjesztett saját magáról legendákat, és igazi munkamániás hajcsár volt.
Esterházy János az életét adta a felvidéki magyarság érdekeinek védelméért
Százhuszonöt éve, 1901. március 14-én született Esterházy János szlovákiai magyar politikus, a felvidéki magyarság mártírja, akit hamis vádak alapján halálra, majd életfogytiglanra ítélt a kommunista csehszlovák népbíróság, és miután a börtönében meghalt, tömegsírba temették a hamvait.