Janikovszky Éva műfajteremtő gyermekkönyvei minden korosztályt megszólítanak

Szegeden látta meg a napvilágot Kucses Éva néven. Gyerekkorát nagyapja könyvesboltjában töltötte, ahol gyakori vendég volt Móra Ferenc is. Szülei válása után nevelőapja Donászy Kálmán újságíró, műkritikus, a szegedi kulturális élet egyik prominens személyisége lett. Janikovszky 1944-től a szegedi egyetemen hallgatott filozófiát, néprajzot, magyar és német irodalmat, majd 1948-tól Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi Karán szociológiát, filozófiát és pszichológiát tanult. Első munkahelye a Vallás és Közoktatásügyi (1951-től Közoktatásügyi) Minisztérium volt, ahol a tankönyvosztályon lett főelőadó. 1953-tól a Móra Könyvkiadó szerkesztője, 1964–1987 között főszerkesztője, 1981-1982-ben a Minerva Kiadó szerkesztője is volt. 1987-ben nyugdíjba ment, de továbbra is a kiadóban dolgozott, igazgatósági tag is volt, a Móra Kiadó elnök-vezérigazgatója 2008-tól az írónő fia, Janikovszky János.

1978 és 1995 között a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) megbízott elnöke, a nemzetközi Andersen-bizottság tagja, az UNICEF Magyar Bizottságának elnökségi tagja, 1991-től a hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulását segítő Staféta Alapítvány kuratóriumának elnöke, 1996-tól az Írószövetség Gyermekirodalmi szakosztályának elnöke volt.

Janikovszky Éva hosszú betegség után, 2003. július 14-én halt meg Budapesten. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, síremlékén egyetlen öreg Mercedes típusú írógépének mása látható, amely egész életén át kitartott mellette.

Első könyve, a Csip-csup 1957-ben jelent meg, a címlapon még Kispál Évaként szerepelt. A magyar irodalomban védjeggyé vált – férje után felvett – Janikovszky Éva néven 1960-ban, a Szalmaláng című regényt publikálta először. Azután még 32 könyvet írt, amelyekből eddig több mint kétmillió példányt adtak el, művei 35 idegen nyelven jelentek meg. Írásait korhatár nélkül szeretik, összetéveszthetetlen, ahogy a felnőttek és gyerekek világát, vitáikat, ütközéseiket és egymásra találásukat remek humorral és mélységes emberséggel ábrázolja – saját műfajt teremtett, valamiféle gyermekmonológot.

Ő kevés szóval írt, Réber egyetlen vonallal rajzolt, egymással teljes harmóniában ironizálnak mindennapi dolgainkon.

Legismertebb művei közül néhány: Te is tudod?, Ha én felnőtt volnék, Akár hiszed, akár nem, Felelj szépen, ha kérdeznek, Velem mindig történik valami, Kire ütött ez a gyerek?, Már óvodás vagyok, A lemez két oldala, Örülj, hogy fiú, Örülj, hogy lány, Felnőtteknek írtam, Mosolyogni tessék, Ájlávjú, De szép az élet, Ráadás. Több könyvéből rajzfilm készült, sugározták gyermekeknek szóló tévéjátékát, írt filmforgatókönyvet, dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban.

Az írónő, akiről pályatársa, Szabó Magda Abigél című regényében Horn Micit mintázta, számos kitüntetés (József Attila-díj, a Gyermekekért díj, a francia, a német „az év legjobb ifjúsági könyve”) birtokosa, a Mosolyrend Lovagja, a Greve-díj és a Budapestért díj tulajdonosa volt. 1996-ban megkapta a Magyar Köztársaság tiszti keresztjét, 2001-ben a Móra Ferencről elnevezett új irodalmi díjat. Több évtizedes írói munkásságáért 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, ezt a díjat már nagybetegen vette át. Ő maga élete legnagyobb elismerésének azt nevezte, amikor egy kislány megkérdezte tőle:

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár idén 21. alkalommal hirdette meg a Janikovszky Éva meseíró pályázatot, amely az írónő emléke előtt tiszteleg, de célja a gyermekek alkotótevékenységének ösztönzése, készségeik fejlesztése is. Janikovszky Éva emlékét alapítvány gondozza, nevét díj is viseli. Szegedi szülőházán és budapesti lakóháza falán emléktáblát helyeztek el, nevét viseli egy X. kerületi két tannyelvű iskola.

Az írónő születésének 100. évfordulója alkalmából a Móra Kiadó és a Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány emlékévet tart, amelynek keretében Budapesten és vidéken is számtalan program várja az érdeklődőket. Április 23-án egész napos Janikovszky-program lesz a MOMkultban, amelynek része a Janikovszky-díjak ünnepélyes átadása, a kortárs francia zeneszerző, Isabelle Aboulker által a Ha én felnőtt volnék című könyv alapján komponált kórusmű ősbemutatója – a kórusmű dalszövegét Varró Dani fordította –, pop-up kiállítás és egy színházi díszelőadás is. Az emlékév alkalmából Nyulász Melinda rendezésében új animációs film készül Janikovszky legtöbb nyelvre lefordított képeskönyvéből, a Ha én felnőtt volnék című kötetből.

2026 elején a nagy sikerű Már óvodás vagyok párjaként megjelent a Még óvodás vagyok! című kötet, új, eddig könyvben még nem publikált történetekkel. Ugyancsak a centenáriumra készült el az Utazás az íróasztalom körül című emlékkötet, amelyben szinte teljes mértékben eddig publikálatlan, a szerző hagyatékában található írások szerepelnek. Ebben írja: „meggyőződésem, hogy humor nélkül nem lehet élni. Szerencsémre én pozitívan szemlélem az életet, akármilyen, s igyekszem mindennek megtalálni a komikus oldalát. Rengeteget segít.

Címlapfotó: Hunyady József / Fortepan