Kossuth-díj
A „nagybőgő Paganinije” nem hagyta, hogy műfaji keretek közé szorítsák
Húsz éve, 2006. szeptember 23-án hunyt el Pege Aladár, az első Kossuth-díjas magyar jazz-zenész, zeneszerző. A „nagybőgő Paganinijeként” is emlegetett virtuóz muzsikus a koncertjein a világon elsőként játszott egyszerre darabokat a komolyzene és a jazz műfajából.
Az operatőr, akit Jancsó Miklós szemének neveztek – Kende János 85
Szeptember 22-én ünnepli nyolcvanötödik születésnapját Kende János Kossuth- és Balázs Béla-díjas díjas operatőr, a nemzet művésze, akinek olyan emlékezetes filmek fűződnek a nevéhez, mint a Csend és kiáltás, az Égi bárány, a Szerelmem, Elektra, a Magyar rapszódia, az Egy őrült éjszaka, a Petőfiʼ73 és A három testőr Afrikában.
Csoóri Sándor munkásságát az irodalmárok és a besúgók is figyelemmel kísérték
Tíz éve, 2016. szeptember 12-én halt meg Csoóri Sándor Kossuth-nagydíjas költő, író, esszéista, a nemzet művésze, a Magyar Demokrata Fórum és a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapító tagja, a Felröppen a madár, a Menekülés a magányból, az Elkártyázott köpeny és a Harangok zúgnak bennem című kötetek szerzője.
Akit már kezdőként is az „új Richterként” emlegettek – Ránki Dezső 75
Szeptember 8-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Ránki Dezső kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész, a nemzet művésze, aki több mint fél évszázados pályáján mintegy 3100 koncertet adott és több tucat lemeze nyert díjat.
A Villon-átköltésektől a pokol tornácáig – húsz éve halt meg Faludy György
Húsz éve, 2006. szeptember 1-jén hunyt el Faludy György Kossuth-díjas költő, író, műfordító, A pompeji strázsa, a 200 szonett, az Erotikus versek, a Jegyzetek a kor margójára, a Pokolbeli víg napjaim és a Pokol tornáca című kötetek szerzője.
„Olvasás nélkül nincs irodalom. Meg élet se nagyon van, de azért gyakoroljuk” – Meghalt Nádas Péter, a világhírű magyar író
Esterházy szerint ő volt az utolsó paraszt író, évekig azt beszélték, esélyes a Nobel-díjra, hagyatéka a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb volumenű életműve. Meggyőződése volt, hogy az ember kiszakíthatatlanul a természet része. Gombosszegen telepedett le, önellátó életmódot folytatott, de az írással sohasem hagyott fel. Életének 84. évében érte utol a halál.
Első Oscar-díjas rendezőnk megmutatta, hogyan látja egy légy a világot
Augusztus 19-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Rofusz Ferenc Kossuth-díjas rajzfilmrendező, a nemzet művésze, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje, akinek A légy című animációs rövidfilmje 1981-ben első magyar alkotásként nyert Oscar-díjat.
A modern magyar szobrászat klasszikus mesterét az ember és a természet egysége foglalkoztatta
Százhúsz éve, 1906. augusztus 13-án született Borsos Miklós Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrász, grafikus, író, érdemes és kiváló művész, a 0 kilométerkő, a Hajnal, a Balatoni szél, a Janus Pannonius és az Anya gyermekével című szobrok alkotója.
A létezés végső kérdései foglalkoztatták, de a közéleti szerepvállalástól sem idegenkedett
Huszonöt éve, 2001. július 22-én hunyt el Mészöly Miklós Kossuth-díjas író, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, illetve a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magasiskola, a Saulus, Az atléta halála, valamint a Jelentés öt egérről című kötetek szerzője.
Gyermekszínészként kezdte a pályát az operett és a musical nagyasszonya – Lehoczky Zsuzsa 90
Július 18-án ünnepli kilencvenedik születésnapját Lehoczky Zsuzsa Kossuth-díjas operett-énekesnő, aki többek között A mosoly országa, a Csárdáskirálynő, a Bál a Savoyban, a Marica grófnő és a Mágnás Miska című operettekben, illetve a My Fair Lady című musicalben nyújtott emlékezetes alakítást.
A dobverőtől az arany karmesteri pálcáig – Medveczky Ádám 85
Július 15-én ünnepli nyolcvanötödik születésnapját Medveczky Ádám Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, aki pályafutása során több mint nyolcvan operát és balettet vezényelt, valamint a szimfonikus zeneirodalom jelentős részét is dirigálta.
Carrerasszal a Metropolitanban, Domingóval a Scalában énekelt a második Callasként ünnepelt Sass Sylvia
Július 12-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Sass Sylvia Kossuth-díjas opera-énekesnő, akit második Callasként ünnepelt a kritika, és aki a pályafutása alatt nemcsak elénekelte, hanem erős színészi eszközökkel életre is keltette az általa megformált hősnőket.
A Macskaduettől a Hoféliáig – 90 éves lenne Hofi Géza, a paródia és a politikai humor mestere
Kilencven éve, 1936. július 2-án született Hofi Géza Kossuth-díjas előadóművész, a magyar kabaré kiemelkedő tehetségű, népszerű egyénisége, a politikai humor mestere, az egyik legnépszerűbb magyar parodista és humorista.
A mindennapok filozófiája – Borbély Mihály
A zene felszabadító erejéről a szaxofonon, tárogatón és más népi fúvós hangszereken is játszó, többek között Kossuth-díjjal és Liszt Ferenc-díjjal kitüntetett multiinstrumentalista zenésszel, a Vujicsics együttes alapító tagjával, Borbély Mihállyal beszélgettünk.
Aki nemcsak Mariót varázsolta el – Ötven éve halt meg Latinovits Zoltán, a színészkirály
A posztumusz Kossuth-díjas színész nevéhez olyan emlékezetes alakítások kötődnek, mint a Mario és a varázsló Cipollája, a Tóték őrnagya, vagy a Szindbád és a Szegénylegények című filmek főszerepe.
Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne – hatvan éve hunyt el Tamási Áron
Hatvan éve, 1966. május 26-án hunyt el Tamási Áron Kossuth-díjas író, az Ábel-trilógia, valamint a Szűzmáriás királyfi, a Jégtörő Mátyás és a Hazai tükör című regények, illetve az Énekes madár, a Tündöklő Jeromos és a Csalóka szivárvány című színművek szerzője.