Akit már kezdőként is az „új Richterként” emlegettek – Ránki Dezső 75
Szeptember 8-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Ránki Dezső kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész, a nemzet művésze, aki több mint fél évszázados pályáján mintegy 3100 koncertet adott és több tucat lemeze nyert díjat.
Zenét szerető családban született Budapesten, a zongorával nyolcévesen találkozott először. Különösen Beethoven Esz-dúr zongoraversenye ragadta meg, egy nyilatkozata szerint „azzal kezdődött minden...” A klasszikus zeneszerzők mellett neves előadók is nagy hatással voltak rá, főként Szvjatoszlav Richter, akinek szólóestjeit az 1950-es évek végén már teljes egészében közvetítette a rádió.
A tehetséges, kitűnő hallású és ritmusérzékű fiú Domokos Kingától, majd Máthé Klárától tanult zongorázni. A gyakorlást természetesnek vette, tízévesen lépett fel először nyilvánosan egy növendékkoncerten. Háromszor nyerte meg a zenei szakiskolák országos versenyét, a Zeneakadémián 17 évesen rögtön a másodikosok közé került, így egy év alatt érettségizett és vizsgázott a főiskolán két év anyagából.
Az első hazai írás elsőéves korában jelent meg róla Pernye András zenekritikus tollából, amikor Szenthelyi Miklóssal és Berkes Kálmánnal Bartók Béla Kontrasztok című művét adta elő. 1969-ben a legfiatalabb indulóként úgy nyerte meg a zwickaui Schumann nemzetközi zongoraversenyt, hogy önálló műsort korábban csak kétszer adott; a külföldi lapokban „zongoristacsodaként”, „új Richterként” emlegették. Mindössze 19 évesen készített első hanglemezfelvételén Schumann zongoraversenyét játszotta, s ekkor tartotta első jelentősebb hazai zenekari koncertjét is. A Zeneakadémián 1970 februárjában debütált Mozart G-dúr zongoraversenyével, májusban Schumann a-moll zongoraversenyét játszotta Rómában, az év decemberében adta első hazai szólóestjét, szintén a Zeneakadémián.
egyszerre végeztek a főiskolán, mindketten ott kezdtek tanítani, egyszerre kaptak Liszt Ferenc-díjat (1973), Kossuth-díjat (1978), érdemes művészi címet (1984), Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat (1988), és lettek kiváló művészek (1990). Több közös, ritkaságszámba menő lemezt készítettek, köztük Mozart összes négy kézre írt zongoraszonátáját, Mozart, Ravel és Brahms kétzongorás darabjait is eljátszották. Útjaik később szétváltak, de több évtized után újra közösen léptek pódiumra – Kocsis ekkor már új szerepben, a Nemzeti Filharmonikusok karmestereként.
Az inkább visszahúzódó alkatú Ránki Dezső a leghíresebb külföldi zenekarokkal (a Berlini és Londoni Filharmonikusok, az amszterdami Concertgebouw zenekara, a párizsi Orchestre National, a Budapesti Fesztiválzenekar) és a legnevesebb karmesterekkel, köztük Solti Györggyel, Végh Sándorral, Lorin Maazellel, Zubin Mehtával, Fischer Ivánnal és Fischer Ádámmal lépett fel. Japánban egy időben annyira népszerű volt, hogy rajongói klubjai alakultak, a szigetországban azzal a kiadóval dolgozhatott, amely elsőként alkalmazta a digitális technikát. Több tucat hazai és külföldi lemeze nyert díjat, széles repertoárja a bécsi klasszikusoktól Schubert, Schumann, Chopin, Liszt, Bartók művein át a kortárs zeneszerzőkig terjed.
Négykezes és kétzongorás koncertjein 1985 óta rendszeres partnere felesége, a Liszt Ferenc-díjas Klukon Edit, akivel még a Zeneakadémián ismerkedtek meg, és több mint félezer közös fellépésük volt. A házaspár a világ számos fesztiválján is fellépett, repertoárjuk a zongoraduó-irodalom jelentős részét magában foglalja. Közösen mutatták be 1986-ban Liszt Ferenc Via crucis című ciklusának négykezes, 1990-ben a Faust szimfónia korábban kiadatlan kétzongorás változatát, majd a Dante-szimfónia kétzongorás változatát is műsorra vették, és rendszeresen játszották Beethoven IX. szimfóniájának kétzongorás átiratát. 2021-ben a Liszt-ünnepen eljátszották a szerző összes szimfonikus költeményének négykezes változatát.
A házaspár kisebbik fiával, az 1995-ben született, Junior Prima-díjas Fülöppel 2007 szilveszterén játszotta először Mozart F-dúr háromzongorás művét. A művet azóta többször is előadták, közös fellépéseiken Bach hármasversenyeit és Dukay Barnabás háromzongorás kompozícióit is műsorukra tűzték, többek között Franciaországban és Japánban. Különleges esemény volt, amikor 2015-ben a Zeneakadémia előtti szabadtéri koncerten Liszt, Bach és Dukay Barnabás műveit játszották egy, két és három zongorán.
Inkább konkrét műveket, mint szerzőket tart kedvenceinek, repertoárján leginkább azok a darabok szerepelnek, amelyekhez vonzódott vagy amelyek érdekelni kezdték. A rádióban először Szvjatoszlav Richter előadásában hallotta Liszt h-moll szonátáját, amelyet azóta száznál is többször játszott, és 2010-ben ő válogatta a Richter Magyarországon című 14 CD-s kiadvány anyagát. Egy anekdota szerint amikor 1979-ben Arthur Rubinstein szűk baráti körében adta elő a Liszt-művet, az agg művészre való tekintettel többször megállt, de az mindig kérte a folytatást, majd így összegzett: csodás lett volna, ha nem áll meg annyiszor közben...
Ránki Dezsőt 2005-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki, 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést, 2007-ben a Magyar Művészetért Díjat, s 2008-ban harminc év után ismét Kossuth-díjat vehetett át. 2014-ben Budapest, 2017-ben Újbuda díszpolgára lett, 2018-ban a Cziffra György Fesztivál életműdíját ítélték neki, 2020-ban a Nemzet Művésze címben részesült. 2025-ben a zongoristák számára meghirdetett Bartók Világverseny egyik zsűritagja volt.
Címlapfotó: A Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraművész-házaspár Liszt-estje a XV. Ars Sacra fesztiválon a Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok-plébániatemplomban 2021. szeptember 5-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
