0d1c9a02-dd32-4761-ac04-59c6642beaa8.jpg

Gyermekszínészként kezdte a pályát az operett és a musical nagyasszonya – Lehoczky Zsuzsa 90

Július 18-án ünnepli kilencvenedik születésnapját Lehoczky Zsuzsa Kossuth-díjas operett-énekesnő, aki többek között A mosoly országa, a Csárdáskirálynő, a Bál a Savoyban, a Marica grófnő és a Mágnás Miska című operettekben, illetve a My Fair Lady című musicalben nyújtott emlékezetes alakítást.

Szegeden született 1936-ban jómódú családban, de katonatiszt apja halála után a nagyapja elkártyázta a családi vagyont, így a második világháború után már szegénységben éltek. Ennek ellenére anyja összespórolta a pénzt taníttatására, heti két német különórára. A kis Zsuzsa azonban már ötéves kora óta színésznő akart lenni, így titokban ének- és táncórákra járt a pénzből. Volt kitől örökölnie elhivatottságát, nagybátyja a neves színész és színészpedagógus, Lehotay Árpád volt.

Jelenet az MTV 1963. szilveszteri műsorában sugározott, Slágermúzeum című revüfilmből. Bodrogi Gyula és Lehoczky Zsuzsa színművészek. Fotó: Fortepan / Hangosfilm
Jelenet az MTV 1963. szilveszteri műsorában sugározott, Slágermúzeum című revüfilmből. Bodrogi Gyula és Lehoczky Zsuzsa színművészek. Fotó: Fortepan/Hangosfilm

Pályáját gyerekszínészként kezdte, tizenegy évesen a Szegedi Nemzeti Színház Szentivánéji álom előadásán az egyik kis tündért játszotta, majd 1949-ben táncosnőnek szerződtették a balettkarba. 1956-ban a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz hívták szubrettnek, prózai szerepeket is kapott, a színészmesterséggel a Németh Antal vezette stúdióban ismerkedett meg. 1957-ben visszatért a szegedi színházba, ahol hamar a közönség kedvence lett.

1962-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, és egészen 2021-ig, visszavonulásáig tagja is maradt.

A hatvanas-hetvenes években a korszak igazi dívája, a legnépszerűbb színésznők egyike volt, akit nemcsak a közönség imádott, a kritikusok is csak dicsértek. Barna haja és barna szeme igazi revelációnak számított, akkoriban ugyanis az összes primadonna és szubrett szőke volt. Musicalekben és operettekben egyaránt játszott, ének- és tánckészsége, sajátos humora kiválóan érvényesült a szubrettszerepkörben, primadonnaként is kapott szerepeket. Budapesten már a bemutatkozásakor, A mosoly országában óriási sikere volt. Emlékezetes alakítást nyújtott a Csárdáskirálynő, a Maya, a Leányvásár, a Bál a Savoyban, a Marica grófnő és a Mágnás Miska című operettekben, ő alakította Ajtay Andor partnereként Sárikát a Tündérlaki lányok című Heltai-darabban. Több százszor játszotta az első magyar musicalsiker, a My Fair Lady Elizájának szerepét Básti Lajos partnereként, Sárdy János oldalán pedig a Csókolj meg, Katám-ban remekelt. Szerepelt az Alföldi Róbert rendezte Kabaréban és a Budapest Klezmer Banddel létrehozott Menyasszonytánc című előadásban is.

Lehoczky Zsuzsa színművésznő 1964-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán
Lehoczky Zsuzsa színművésznő 1964-ben. Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

Prózai színészként is rangos feladatokat kapott, Haumann Péter és Garas Dezső partnere volt a Napsugár fiúk című Neil Simon-darabban, Madame Chouchou-t játszotta a Kaktusz virágában, Barkó Júliát Moldova György Az ifjú gárda című színművében. 2009-ben Parti Nagy Lajos Ibusár című darabjában a Budapesti Operettszínházban fáradt munkásasszonyt és hercegnőt is kellett játszania, méghozzá úgy, hogy percek alatt bújt egyik figura bőréből a másikba, egymás után többször is. A hatvanas években néhány játékfilmben is szerepelt, tévéfilmekben és televízióműsorokban is láthattuk (Különös vadászat, Mozgófényképek, Hello, doki, A tigriscsíkos kutya, Hóesés a Vízivárosban).

Lehoczky Zsuzsa neve összeforrt a magyar musical születésével és az operett-tel, ő lett a műfaj egyik nagyasszonya.

Csaknem My Fair Lady-pályafutása alatt mindent elért színésznőként, és együtt lehetett a színpadon Honthy Hannával, Feleki Kamill-lal, Latabár Kálmánnal, Németh Marikával. 2021 nyarán jelentette be, hogy visszavonul, szeptember 27-én a Budapesti Operettszínházban a 85. születésnapjára rendezett gálaműsor keretében lépett utoljára színpadra. Vastaps mellett, könnyek között köszönt el a publikumtól és színésztársaitól.

Egyetlen gyermeke, lánya első férjétől, Tichy Lajos válogatott labdarúgótól született, második férjétől elvált.

Az operett- és musicalirodalom szubrettszerepeinek kiváló megformálásáért, több évtizedes, sikerekben gazdag művészpályafutása elismeréseként 2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A kitüntetés átvételekor azt nyilatkozta:

személyében több mint ötven év után részesült Kossuth-díjban operettszínházi művész,

ez nemcsak a saját, hanem egyben a teátrum sikere is. A legrangosabb művészeti díjon kívül két ízben (1966, 1974) kapott Jászai Mari-díjat, 1981-ben érdemes művész, 1989-ben kiváló művész lett. A Budapesti Operettszínház örökös tagja, 1993-ban Déryné-díjat kapott, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével 1995-ben tüntették ki. 2003-ban lett a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2007-ben a magyar operett napja alkalmából életműdíjat vehetett át. 2021-ben a zenés színházi műfajból elsőként a nemzet színészévé választották. 2024-ben tiszteletére a Budapesti Operettszínház Raktárszínháza a Lehoczky Zsuzsa Kisszínház nevet vette fel.

Címlapfotó: A nemzet színészévé megválasztott Lehoczky Zsuzsa színművész a Budapesti Operettszínházban 2021. május 12-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ez is érdekelheti

Fedák Sári nevét az operettrajongók és az ultizók is gyakran emlegetik

Hetven éve, 1955. május 5-én hunyt el Fedák Sári, a múlt század egyik legnagyobb operettszínésznője. A hat nyelven beszélő primadonna igazi díva volt a színpadon, mindenkit megbotránkoztatott, mégis imádták, ruháit pedig leutánozták.

Olyan átéléssel játszott, hogy néma Kata szerepében is be tudott rekedni

Tíz éve, 2016. február 25-én hunyt el Psota Irén kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet színésze, akit számos színpadi szerepe mellett a Ház a sziklák alatt, a Mese a 12 találatról, az Iszony és a Szabadíts meg a gonosztól című filmekbenis láthattunk.

Örök színésznőnk, Tolnay Klári

Huszonöt éve hunyt el Tolnay Klári. A Szinházi Élet színes címlapjáról emlékszem ábrándos tekintetű, szép arcára, a mozivászonról a különböző szerepeiben hol úriasszonyos, hol menyecskés, csábító vagy elcsábított, de mindegyikben öntudatos, olykor akaratos, de mindig szeretni való lényére.

Szeleczky Zita magyar színházat csinált Argentínában, és Ronald Reagan is kitüntette

Huszonöt éve, 1999. július 12-én halt meg Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja. Összesen 26 magyar filmben szerepelt, számtalan színpadi alakítása között pedig ott van Júlia, Titánia, Az ember tragédiájának Évája és a Bánk bán Melindája – utóbbi kettőt már Buenos Airesben játszotta, ahol alapító tagja volt az Argentínai Magyar Nemzeti Színháznak.