Az operatőr, akit Jancsó Miklós szemének neveztek – Kende János 85
Szeptember 22-én ünnepli nyolcvanötödik születésnapját Kende János Kossuth- és Balázs Béla-díjas díjas operatőr, a nemzet művésze, akinek olyan emlékezetes filmek fűződnek a nevéhez, mint a Csend és kiáltás, az Égi bárány, a Szerelmem, Elektra, a Magyar rapszódia, az Egy őrült éjszaka, a Petőfiʼ73 és A három testőr Afrikában.
Marseille-ben született (Henry Jean Pierre Wildt néven), anyja korán meghalt, ezért ötéves korában nagymamája magához vette, ekkor került Magyarországra. Nagybátyja, Kende István történész és felesége, Kende Márta rendezőnő tizenhat éves korában örökbe fogadta. Gyerekkorában gyakran járt forgatásokon, és már akkor úgy érezte, hogy a filmezés az ő világa. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán (ma: Színház- és Filmművészeti Egyetem, SZFE) 1965-ben diplomát szerzett, tanárai között volt a szakma legendás mestere, Illés György. Ugyanakkor Sára Sándor operatőr is nagy hatással volt rá, mellette az egyetem alatt segédoperatőrként dolgozott, hét filmet készítettek együtt, s ekkor sajátította el a szakma fortélyait.
A Metropol Szállóban összejáró értelmiségi körben találkozott Jancsó Miklóssal, Konrád Györggyel, Csurka Istvánnal, Hernádi Gyulával, Mészáros Mártával. Jancsó akkoriban Somló Tamás operatőrrel forgatott, de a rendező felfigyelt a fiatal tehetségre, és 1967-ben felkérte operatőrnek új filmjéhez. Kende akkoriban kezdett dolgozni a Feldobott kő című filmen Sára Sándorral, aki elengedte az akkor már híres rendező mellé a Csend és kiáltás című film elkészítéséhez. Kende máig ezt tartja legkedvesebb alkotásának, amellyel 1968-ban elnyerte a kritikusok díját is.
A következő negyedszázadban a technikai újításokra mindig nyitott Kende kameráján keresztül elevenedett meg Jancsó filmjeinek világa. Tucatnyinál több közös alkotás fűződik a nevükhöz: az Égi bárány; a Szerelmem, Elektra; a Magyar rapszódia és A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon. Kende megértette, mit szeretne látni Jancsó a filmjein, így a neves rendező szemének is nevezték. Amikor Jancsó másik operatőrrel kezdett el dolgozni, megfagyott köztük a levegő, egy évig nem beszéltek, de végül sikerült kibékülniük és helyreállt az egymást tiszteletben és becsben tartó kapcsolatuk.
Kende János 1993-ig a Mafilm filmoperatőreként dolgozott, majd a MAFILMRENT ügyvezető igazgatója lett. 1994-től tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetem operatőri szakán, 1999 és 2004 között az operatőri tanszék vezetője, 2004-től a film és televízió főtanszék vezetője, majd két év után az intézmény rektori megbízottja volt. 2006 óta nem forgat, nemcsak azért, mert a tanítást érdekesebbnek találta, de azért is, mert egy idő után úgy érezte, csak ismétel, a munka nem szerzett örömet számára.
de külföldiekkel is forgatott, többek között a francia Philippe de Broca (Párizsi állatkert, 1994), Jean-Paul Rappeneau (Cyrano de Bergerac, 1990) direktorral. Gazdag életpályája során több mint hatvan filmet készített, köztük számos játék- és tévéfilmet, dokumentum- és reklámfilmet. Legismertebb filmjei az Utazás Jakabbal (1972), az Ők ketten (1977), a Szerelem második vérig (1988), a Kék Duna keringő (1992), az Éretlenek (1996), A három testőr Afrikában (1996) és az Ámbár tanár úr (1998). Utolsó alkotásai: József és testvérei (2000, Markó Iván-táncfilm), Hallani, látni (2002), Kádár János utolsó beszéde (2006, dokumentumfilm). A számára legkedveltebb operatőri munkái közé tartozik az Egy őrült éjszaka (1970), a Petőfiʼ73 (1973), a Sándor Mátyás című sorozat (1979), a Magyar Rapszódia (1979) és a Franciska vasárnapja (1996).
2011-től alelnöke volt a Magyar Filmművészek Szövetségének, és egy ideig a Magyar Operatőrök Társaságának (HSC) elnöki tisztét is betöltötte. Utóbbi szervezetből 2020-ban kilépett, szolidaritásul azok mellett, akik az SZFE autonómiájának törvénytelen felszámolása miatt tüntettek.
Saját bevallása szerint soha nem fordult meg a fejében, hogy rendező legyen. „Összességében mindig arra helyeztem a hangsúlyt, hogy másodlagos szerepet játsszak, hiszen a film igazi felelőssége a filmrendezőt terheli. Természetesen mindig megpróbáltam beletenni valamit a saját személyiségemből is, de elsődleges szempontom volt, hogy megértsem, mit akart a rendező...” – mondta egy interjúban.
Felesége Czigány Anna orvos, három gyermeke, több unokája van.
1975-ben Balázs Béla-díjjal, 1984-ben érdemes, 1990-ben kiváló művészi címmel, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar és a nemzetközi képalkotó művészetben elért eredményeiért. 1989-ben a világ száz legjobb operatőre közé választották. 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést (de 2016-ban visszaadta tiltakozásul Bayer Zsolt újságíró állami kitüntetése miatt). 2013-ban több évtizedes kimagasló munkájáért a filmkritikusok életműdíjjal jutalmazták, majd ugyanebben az évben az Aranyszem Operatőr Fesztiválon Legenda-díjat kapott. 2019-ben a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál életműdíjával ismerték el. 2024-ben a nemzet művészének választották, ebből az alkalomból a Magyar Művészeti Akadémia készített róla rövid portréfilmet. Idén a 45. Magyar Filmszemle életműdíját vehette át.
Címlapfotó: Kende János Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr. Fotó: MTI/Soós Lajos
