Jancsó Miklós
Pipafüstbe burkolózott írók, festők, tudósok és felügyelők
René Magritte 1929-ben készült A képek árulása című festményén egy pipát látunk, alatta kalligrafikus felirattal: Ez nem pipa. A kép kifejezi a jelen valóságát: van is pipa az életünkben, és nincs is.
Január 31-én történt
2020. január 31-én hunyt el Tornai József Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó első mestere Szabó Lőrinc volt, írói alapelve pedig, hogy a 20. században is a modern és az ősi egységet kell felmutatni. Első önálló kötete, a Paradicsommadár 1959-ben jelent meg, amit hét évtizedes pályafutása során közel ötven másik követett, köztük Az égig érő föld, a Nap jár a homoktetőkön, A menekülő, A szerelem szürrealizmusa és a Fejem alatt telihold.
Szeptember 27-én történt
„Hogy milyennek látom önmagamat? Nem vagyok se szép, se csúnya, se okos, se buta, csupán vérbeli színésznő vagyok, aki ilyenné és olyanná is formálható, alakítható a színpadon” – fogalmazta az 1986. szeptember 27-én elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Ruttkai Éva, akit többek között a Történelmi magánügyek, a Butaságom története és A fantasztikus nagynéni című filmekben láthattunk.
Meghalt Grunwalsky Ferenc rendező-operatőr
Nyolcvankét éves korában, rövid, súlyos betegségben hétfőn elhunyt Grunwalsky Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező-operatőr, a Magyar Mozgókép Mestere – közölte a Magyar Filmművészek Szövetsége az MTI-vel.
Hat magyar film, amelyet Cannes-ban is nagyon szerettek
Nyakunkon a cannes-i filmfesztivál! Ez alkalomból hoztunk hat olyan magyar filmet, amely a francia Riviérán is bemutatkozott.
Szabó István előtt tisztelegnek a cannes-i filmfesztiválon
Világsikerű Szabó István-film gazdagítja a májusi cannes-i fesztivál hivatalos válogatását. A napfény íze című, 1999-ben bemutatott, háromszoros európai filmdíjas alkotást meghívták a felújított mozifilmek javát felvonultató Cannes Classics programba. A cannes-i premieren személyesen vesz részt Szabó István és Robert Lantos producer.
Január 6-án történt
1966-ban ezen a napon mutatták be a Szegénylegényeket. Jancsó Miklós legismertebb alkotása a magyar film fontos mérföldköve, a modernizmus nemzetközileg ismert és elismert alapműve. A rendező itt dolgozta ki és használta először a híres jancsói filmnyelvet, amit későbbi pályafutása során tovább finomított. A Szegénylegények történelmi parabola, amely a hatalom és az egyén komplex viszonyát modellezi, és a szabadságot eltipró rendszerek kortól függetlenül érvényes, pontos látleletét adja.
A belső feszültség teremtette meg Őze Lajos alakításaiban a tökélyt
Őze Lajos ünnepelt színész volt, a közönség rajongott nagyszerű alakításaiért, de ő mindig elégedetlen maradt önmagával.
Szeptember 27-én történt
1921-ben ezen a napon született a magyar mozgókép egyik legnagyobb alakja, Jancsó Miklós filmrendező, aki 2014 óta nincs közöttünk. „Az ember nem azért csinál filmet, hogy sikere legyen, hanem mert valamit el akar mondani” – nyilatkozta a filmkészítésről néhány évvel a halála előtt.
Lovasi András: Nem nosztalgia-zenekarként tértünk vissza a Kispállal
A Kispál és a Borz újjáalakulásáról, a Kiscsillagról, az Ördögkatlan Fesztiválról, kreativitásról, filmes szereplésekről és borászatról beszélgettünk.
Öt magyar film, amely megmutatja a barátság természetét
A barátság világnapja alkalmából öt olyan magyar filmet ajánlunk, amely megmutatja, milyen sokféle lehet az egyik legszebb és legfontosabb emberi kötelék.
A Vörös Híradótól A nemzet aranyaiig
A televízió és a streaming előtt a filmnézés közösségi tevékenység volt. Ma átalakulni látszik a helyzet, a mozgóképek története viszont magában hordozza a „közös” címszót – legyen szó a propagandafilmek témájáról, a gyártás államosításáról vagy a nemzeti büszkeségre építő sportdokukról.
Tíz film a szabadságharcról
A magyar filmtörténet rendszeresen újrameséli az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot, s az interpretációkból jól felismerhető a kor is, amelyben az egyes alkotások születtek. Március 15-éhez kapcsolódó filmeket ajánlunk, köztük regényadaptációt, rajzfilmet, de realista mítoszrombolást is.
Hétvége Balázsovits Lajossal a Filmión
Csütörtöktől vasárnapig ingyenesen látható a Feldobott kő, a Boldog születésnapot, Marilyn!, valamint a Fényes szelek című alkotások a Filmintézet streamingplatformján. A válogatással a Filmio az idén elhunyt Balázsovits Lajos előtt tiszteleg.
Filmtörténeti kuriózumok az „átkosból”
Az élet vendégei címmel a szentendrei MűvészetMalomban nyílt kiállítás, amely a háború utáni időszak hazai filmkészítését mutatja be. Olyan művészek – például Jancsó Miklós vagy Maurer Dóra – munkáit, akik a korlátozások ellenére független és kísérleti alkotásokat hoztak létre.
Forradalom filmen – Ezeket a mozikat ajánljuk október 23-ra
1956 a kollektív magyar emlékezet szerves része, természetes hát, hogy számos műalkotás örökíti meg. Ezúttal olyan filmeket ajánlunk, amelyek a forradalom eseményeit állítják középpontba, vagy – általánosabban – a szóban forgó évtized légköréről mesélnek.