kultúrtörténet
Prágában született, Bécsben tanult, de Budapesten lett híres építész Láng Adolf
113 éve, 1913. május 2-án hunyt el Láng Adolf, a magyar historizmus egyik legnagyobb építésze. Prágában született, Bécsben hunyt el, de a Budapesten töltött negyedszázad bőven elég volt számára, hogy beírja magát a magyar építészet történelemkönyvébe.
Budapest legutáltabb háza nagy történelmi túlélő, de legalább a világ egyik legszebb mozija is a miénk
A Kortárs Építészeti Központ szervezésében idén is megnyílnak Budapest neves vagy épp a köztudatból méltatlanul kikopott épületei. Május 9–10. között a százéves házaké a főszerep a Nyitott házak hétvégéjén, mi pedig mutatunk öt olyan helyszínt, amelyeket nem érdemes kihagyni a programból!
Minden átkelés hídavatás – 150 éves a Margit híd
1876. április 30-án avatták fel a főváros második állandó hídját, a Margit hidat. Különleges építmény ez a maga szigeti leágazásával. Kissé ferde és elágazó, mint a történelem.
A kalandvágy nem, csak a bőrönd mérete változott az elmúlt száz évben
„Nem lesznek bőröndjeink” – mondta Phileas Fogg, amikor elhatározta, hogy körbeutazza a Földet Verne 1873-ban megjelent Nyolcvan nap alatt a Föld körül című regényében. Megnézzük, mekkorát változott a világ, és hogy miképp függenek össze a közlekedési eszközök a poggyászok méretével.
Az eozin fénye olyan titokzatos, mint Zsolnay szabadkőművessége
Amíg valaki nem látta az eozint, nem tudja elképzelni, ám miután látta, míg él, nem felejti el – mondta az 1828. április 19-én született Zsolnay Vilmos, a keramikus, aki ezt a fényt nem csak a pécsi Zsolnay porcelángyárba vitte el, dísztárgyai szerte a világon népszerűek voltak.
A karikatúrák mindent elmondtak az ország állapotáról
Dallos Jenő grafikus, karikaturista egyik rajzán egy bakót és a bakó bárdját élesítő elítéltet látunk. Dallos nem volt bakó, még csak elítélt sem, ő a közélet visszásságaira mondott ítéletet. A magyar karikatúra történetéről mesélünk, melynek kezdete egészen az 1848-as szabadságharcig nyúlik vissza.
A nap, amikor először mozizhattunk színesben a kanapéról
Ötvennyolc évvel ezelőtt – 1968. április 4-én – történelmi pillanat tanúi lehettek a hazai tévénézők: ekkor mutatta be a Magyar Televízió az első színes magyar tévéfilmet, A koppányi aga testamentumát. Az évforduló alkalmából Krizbai Gergely grafikusművész készített képregényt, amely jeles eseményeket bemutató képregénysorozatunk első darabja.
Édesanyáik voltak az első múzsái ezeknek a híres magyar művészeknek
Van egy kapcsolat, amely minden másnál korábban kezdődik, és sokszor egész életünkön át velünk marad. Az anya-gyermek viszony nemcsak érzelmi alapot ad, hanem inspiráció is lehet, még akkor is, ha ez nem mindig látványos.
A komatáltól a playlistig: hogyan hagy nyomot a barátság?
Bár elsősorban lelki-szellemi kötelék, a barátságnak legtöbbször tárgyi „bizonyítékai” is vannak. A baráti ajándékozás, a kapcsolódást fizikailag is megörökítő emléktárgyak gazdag története a komatálaktól egészen a digitális relikviákig vezet.
A barátságot nem létrehozza az ember, hanem felismeri – megjelent a Magyar Kultúra magazin Barátság lapszáma
Mi kell ahhoz, hogy két ember barátságot kössön? Vannak-e örökké tartó baráti kapcsolatok, és milyen kihívások elé állítanak minket az egymáshoz való kapcsolódásban az olyan történések, mint a mesterséges intelligencia térnyerése vagy épp a koronavírus-járvány? A Magyar Kultúra magazin friss száma a barátság mibenlétét járja körbe.
A kávé és a forradalom íze 1848-ban
Manapság a „kávéházi forradalmárról” egy, a telefonját bújó fiatal jut eszünkbe, aki nem utcakövet dobál, hanem röhögős szmájlikat nyom a Facebookra, de ez nem volt mindig így.
A templomfestés egy évekig tartó szertartás
Minden ikon ugyanolyan? Mekkora munka egy székesegyház kifestése? Ikonfestésről, ihletről, alkotásról kérdeztük Seres Tamás Szent Miklós-díjas képzőművészt, a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyház belső festését és díszítését végző csapat vezetőjét.
Tiszta vizet öntünk a pohárba a Magyar Kultúra magazinnal
Alkimisták a bölcsek köve és a tokaji bor nyomában, hogyan kerül az ásványvíz a palackba, miért undorodunk a romlott dolgoktól, a szűziesség kérdésköre, fiatalkori kábítószer-használat és gyermeki agresszió – megjelent a Magyar Kultúra magazin Tiszta lapszáma.
A korcsolyázás elsőrandi-program, a síelés az elit sportja
A tél nem csak zord napokat és hideg, borús időt hozott, sok év után ismét nagy hóval és befagyott tavakkal ajándékozott meg minket. És ha sok enyhe tél után újra van hó, előkerülnek a szánkók és korcsolyák is. De vajon a magyar kultúrában hagytak-e nyomot a sílécek, szánkók és korcsolyák?
Pipafüstbe burkolózott írók, festők, tudósok és felügyelők
René Magritte 1929-ben készült A képek árulása című festményén egy pipát látunk, alatta kalligrafikus felirattal: Ez nem pipa. A kép kifejezi a jelen valóságát: van is pipa az életünkben, és nincs is.
Kékítőt old az ég vizében, avagy a kékfestés rövid története
Balázs Béla Az igazi égszínkék című meséjének főhőse a varázsrét búzavirágaiból mágikus erejű festéket készített, a megfestett felhőből eleredt az eső. A kékfestés is közel ilyen varázslatos világ.