kultúrtörténet
A korcsolyázás elsőrandi-program, a síelés az elit sportja
A tél nem csak zord napokat és hideg, borús időt hozott, sok év után ismét nagy hóval és befagyott tavakkal ajándékozott meg minket. És ha sok enyhe tél után újra van hó, előkerülnek a szánkók és korcsolyák is. De vajon a magyar kultúrában hagytak-e nyomot a sílécek, szánkók és korcsolyák?
Pipafüstbe burkolózott írók, festők, tudósok és felügyelők
René Magritte 1929-ben készült A képek árulása című festményén egy pipát látunk, alatta kalligrafikus felirattal: Ez nem pipa. A kép kifejezi a jelen valóságát: van is pipa az életünkben, és nincs is.
Kékítőt old az ég vizében, avagy a kékfestés rövid története
Balázs Béla Az igazi égszínkék című meséjének főhőse a varázsrét búzavirágaiból mágikus erejű festéket készített, a megfestett felhőből eleredt az eső. A kékfestés is közel ilyen varázslatos világ.
József Attila nem volt hajlandó megfejteni az első magyar rejtvényt, de Kosztolányi rajongott érte
Lehetne az is egy keresztrejtvény megfejtése, hogy mikor ünnepeljük a magyar rejtvényfejtők napját, és meg is adhatnánk rá a választ: február 3-án, amikor először jelent meg, még 1957-ben a Füles rejtvényújság.
Fakutyák, jégvitorlások és karnevál a régi Balaton jegén
Kovács Emőke történész, a Balaton művelődéstörténetének kutatója egy képzeletbeli téli sétára hívja az olvasókat.
Ikonok új köntösben – vallásos motívumok a popkultúrában
A feszület nemcsak hitéleti közegben, hanem a klipek világában, divatfotókon, városi fényinstallációkban vagy Instagram-posztokban is felbukkan. A kérdés nem új: profanizáljuk-e a szentet, vagy épp ellenkezőleg – új értelmet adunk neki a hétköznapokban?
A 6:3-as győzelem versben, filmen, zenében
A focit még mindig gólokra játsszák, és a fociról szóló alkotásokat többek között nézőszámra, ha mozifilmről vagy musicalről van szó, és eladott lemezre, ha albumon emlékeznek meg egy nagy meccsről.
Ferenc József rendelte a titokzatos városligeti szobrot, amely még szerencsét is hoz
1903. november 8-án avatták fel a legtitokzatosabb magyar szobrot, a ma is a Városligetben álló, Anonymust ábrázoló alkotást, Ligeti Miklós 27 évesen alkotott fő művét.
Végre állványok nélkül látható a Parthenón
Évtizedek óta először látható teljes pompájában, állványzat nélkül az Akropoliszon az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Parthenón.
Halhatatlan piercingkultúra: Ötzi fülétől a Sziget Nagyszínpadáig
Honnan ered korunk divaton túlmutató piercingkultúrája? A popkult jelenség ősi gyökereinek nyomába eredtünk.
Lepecsételte a csendőrség a legrégebbi római kávéházat
Hosszas jogvita után lepecsételte a csendőrség az elegáns római Condotti utcában, a Spanyol lépcső közelében található Antico Caffè Grecót, és a kulcsokat átadták a jogos tulajdonosnak, az Izraelita Kórháznak. A bezárás előtt háromszáz műtárgyat, közöttük festményeket, szobrokat és értékes régiségeket foglaltak le.
Amikor a szombat is a hétvége része lett
Kilencvenkilenc éve, 1926. szeptember 25-én vezették be Henry Ford gyáraiban a heti ötnapos munkaidőt, így már csak hétfőtől péntekig dolgoztak az autógyári munkások.
A szobában lakó gyerekszellemektől az okosbútorig
Mit jelentett az otthon a régmúltban, és milyen lesz a jövőben? A néphiedelem szerint a házban szellem lakik, akinek nem árt kedvében járni. Az okosotthont viszont a mesterséges intelligencia irányítja majd.
Népi gyógyászat vagy inkább elektrosokk?
Bármit is gondoljunk ma arról, hogy évszázadokkal ezelőtt hogyan gyógyítottak, a múlt embere nem keresgélt rossz helyen, amikor egy-egy betegség okait vagy ellenszerét próbálta megtalálni.
A világábrázolás volt a mesterműve
Képzeljünk el egy 19. századi magyar birtokon egy volt katonatisztet, aki éveken át dolgozik azon, hogy pergamenpapírra rajzolja a világ legrészletesebb térképét. Ő volt Perczel László.