kultúrtörténet
Gyerekek milliói nőhettek fel a rajzain, pedig egész életében gyanús volt az államhatalom számára
Húsz éve, 2006. szeptember 3-án hunyt el F. Györffy Anna, az egyik legismertebb magyar könyvillusztrátor, aki nélkül más lenne a gyerekkor varázsvilága, más lenne a mesék térképe is, amit, ha bejárunk – lásd a Hófehérke karácsonya című kötetet –, eljuthatunk a királyfi kastélyához. Mi is elindulunk egy térképen, amely átvezet F. Györffy Anna életén.
Százéves a Puskin mozi, mutatjuk az ünnepi programokat!
Zságer Balázs kísérőzenéjével újraálmodott Metropolis, A bagdadi tolvaj és Hyppolit, Spielberg 35 milliméteren – szeptember 25-től november 28-ig különleges filmekkel és ritkán látható klasszikusokkal várják az érdeklődőket a Puskinban.
A kilencvenes évek vége igazi mozikatasztrófa volt, de a pesti mozi még mindig él
Mándy Iván írta a Régi idők mozijában: „A mozi elsötétedett. Oldalt kigyulladtak a vörös és kék gömbök, és ezzel mintha tenger alá merültek volna.” De nemcsak a mozi került a képzeletbeli víz alá, hanem a mozitermekkel együtt a 20. század nagy filmje, a történelem is. Most az eltűnt pesti moziknak állítunk emléket.
Itália első orvosnője örökre megváltoztatta a gyermeknevelésről alkotott képünket
1870. augusztus 31-én született a modern pedagógia egyik legnagyobb egyénisége, Maria Montessori, akinek a gondolatai mára már evidenciák, de a harmincas években még el kellett menekülnie a fasiszta Olaszországból. Ma már a szülői blogokon is feltűnnek a jól idézhető meglátásai, például hogy a gyermek számára fontosabb a személyiség fejlődése a tananyag bebiflázásánál.
Tóth-Vásárhelyi Réka autodidakta alkotóként ősi társadalmi tabut döntött meg Japánban
Tóth-Vásárhelyi Réka – művésznevén: Renka – iparművész és rajztanár, modern stílusú, kreatív kokesibaba-készítő iparművész, aki a Japán Nemzeti Kokesiverseny első külföldi és első női fődíjas művészeként írt történelmet.
Rá se ránts, 50 éves a punk!
„A punk valójában nem zene. Hanem lelkiállapot” – mondta Billy Idol, és ez a lelkiállapot nem más, mint a düh, amit a punk a „csináld magad” terápiával kezelt. 50 éves a punkmozgalom. Megvizsgáltuk milyen volt, amikor fél évszázaddal ezelőtt képzeletben biztosítótűvel fűzték össze a zenét, a társadalomfilozófiát és a divatot.
Kezdés sötétedéskor – Nyáresti közösségi szórakozás a csillagos ég alatt
Amint beüt a kőszínházakban a nyári szünet, máris indul a szabadtéri évad. Az archív felvételek monumentális hangversenyek és rögtönzött utcai előadások pillanatait őrzik. És egykori kertmozikét, ahol még intimebbnek ígérkeztek a nyáresték – szép időben, egymáshoz simulva jó filmeket nézni a boldogság egy formája volt. Hogy a technikai hiányosságok miatt közben bosszankodtunk is? Ugyan, ki emlékszik már arra…
Az építészek szerint nem őszinte szerkezet, kategóriájában mégis az egyik legszebb a Szabadság híd
Addig lopta ki valaki belőle az eredetileg Ferenc József által elhelyezett díszszegecset, mígnem inkább kivették belőle azt. Néhány éve majdnem betiltották a villamosforgalmat rajta, és időről időre bulihelyszínné válik. Nyolcvan éve adták át a forgalomnak az újjáépített budapesti Szabadság hidat.
A komatáltól a playlistig: hogyan hagy nyomot a barátság?
Mint minden emberi kapcsolatot, úgy a barátságot is rítusok fonják körbe: egy közös szokás, amit minden évben megismétlünk, egy belsős vicc, amin csak mi nevetünk, egy törzshely, ahol akár egy egész napot el tudunk tölteni együtt – és persze ajándékok, amelyek mindig emlékeztetnek a másikra. A Magyar Kultúra magazin lapjain Berényi Marianna vette sorra a barátság tárgykultúrájának érdekességeit.
A Magnum nagy generációja megmutatta, hogy a színes fotózás nem is gagyi
Ernst Haas szerint a sötét középkor ért véget, amikor végre elkezdett terjedni a színes fotográfia, Henri Cartier-Bresson számára viszont egyszerűen emészthetetlen volt az új irány: meg is semmisítette a képeit. Erről az izgalmas vizuális átmenetről szól a Capa Center Magnum – Early color című kiállítása, az ügynökség első generációs fotográfusainak lencséjén keresztül.
Oroszlán még nem volt a nyitáskor, a cirkusz mentette meg a csődtől, de ma is szeretjük az első magyar állatkertet
A megnyitó az 1866-os év egyik legfontosabb társasági eseménye volt, Ferenc József saját gyűjteményéből is hoztak állatokat, az első világháború alatt végig működött, de a második világégés után újra kellett építeni. Azóta népszerűsége töretlen, és az állatkerti világhálózat elismert tagjává vált. Százhatvan éve nyitott meg az állatkert Budapesten.
Törley József nem bízta a véletlenre a pezsgőzést
Coco Chanel csak két alkalommal iszik pezsgőt, amikor szerelmes, és amikor nem. Törley József sem bízta a véletlenre a pezsgőzést, de sokkal messzebb ment: Budafokon megépítette Magyarország első pezsgőgyárát.
Ma már nem jár a nevezés mellé egy oldal szalonna: kezdődik a Kékszalag
„A Kékszalagon nemcsak a hajó sebessége számít, hanem az is, hogy mikor és hogyan hozol döntéseket” – mondja Litkey Farkas, és neki elhihetjük, hiszen tizenhárom alkalommal nyerte meg a Balatont megkerülő nemzetközi távolsági vitorlásversenyt, az idén 92 éves Kékszalagot.
Új fotóművészeti központ nyílik a Margit-negyedben
2027 második felében a Margit körúton nyílik meg az Eidolon Centre for Everyday Photography, amely a privát és amatőr fotográfia megmentésére, értelmezésére és láthatóvá tételére jött létre.
Egy hivatás története
Bezerédj Amália az első magyar nyelvű óvoda-iskola egyik megalapítója, az első magyar gyerekkönyv szerzője is egyben. Kivételesen sokoldalú, gyermekközpontú életművére Harmath Artemisz nem csak nemzeti, de személyes családi örökségként tekint −, most felfedezi, felidézi a hagyaték szerepét a MeseCentrum gyerekirodalmi műhely létrejöttében.
Rekord a múzeumi kasszáknál, a legendás falikárpit mindenkit bezsongatott
A bayeux-i kárpitot először és feltételezhetően utoljára láthatja a nagyközönség Franciaország határain kívül, ez a különleges körülmény pedig a jegyeladásban is visszaköszön.