kultúrtörténet
Róth Miksa színes ablaküvegek és mozaikok nyelvére fordította a történelmet
Az 1944. június 14-én elhunyt Róth Miksa díszítőművészetével, opálosan csillogó ablakaival kiszínezte a történelmi Magyarországot, „fényjátékaival” elmesélte ezeréves történetünket. Talán ő az a művészünk, aki a történelmi Magyarország legtöbb városában hagyta ott a kézjegyét.
A malomkerekek, amelyek visszafelé forgatják az időt
Kosztolányi számára a malom az unalom metaforája, azt írja, hogy „lelkem éjén rossz malom zakatol: az unalom”. Manapság a malom maga a titokzatos világ, nem csoda, hogy ahol megmaradt, ott jórészt látogatóközpont létesült.
A magyar, aki körbeírta a világot
Bíró László József 1943. június 10-én kapott szabadalmat a golyóstollra, és ettől egy tollvonásnyival jobb lett a világ. Míg a Rubik-féle, szintén világhírű bűvös kockából az alapszíneket rakhatjuk ki, a Gábor Dénes Nobel-díjas hologramja képes arra is, hogy újraalkossuk képünket a világról. A golyóstoll mindkettőre alkalmas: színeket írhatunk körül, és ezzel akár újra is alkothatjuk a világot.
Tétre, helyre, befutóra: a magyar lóversenyzés Kincsemtől Overdose-ig
Alice Walker szerint a lovak szebbé teszik a tájat. Hát még a lóversenypályák – tehetjük hozzá. A budapesti lóversenypálya főtribünjét például Feszty Adolf építész álmodta meg, még 1878-ban, de ne szaladjunk ennyire előre, mintha lóversenyen lennénk! Az első magyar lóversenyt 1827. június 6-án tartották, a győztes pedig a Széchenyi István nevelte Babieka nevű telivér lett.
Az ügetőtől Rákosin át az ételfutárokig: tényleg olyan az élet, mint a biciklizés?
Azt tanácsolta Arthur Conan Doyle, hogy „amikor rossz a kedved, ülj biciklire, és menj egy kört”. Június 3-án, a kerékpározás világnapján mi is utazunk egyet a magyar kerékpározás dicső múltjában.
Az Isten szerelmére, Szergej, hol járok? A Carnegie Hallban!
A pletyka szerint egy gyalogos a manhattani 57. utcán megállította híres hegedűművészt, Jascha Heifetzet, és megkérdezte: „Hogyan jutok el a Carnegie Hallba?”. „Gyakoroljon!” – válaszolta Heifetz. 135 éve, 1891 májusában adták át New York leghíresebb koncerttermét, a Carnegie Hallt, ahova most gyakorlás nélkül is eljutunk.
Wettstein Domonkos: A nyaralóépítészet a modern építészet kísérleti terepévé vált
Wettstein Domonkos építész, a Balatoni építészet – Stratégiakeresés a huszadik században című könyve hivatkozási alap, és nem csak a szakmabeliek körében, de élvezettel forgatják azok is, akik egyszerűen csak szeretik a Balatont.
Hawelkától Museumig – Bécsi irodalmi kávéházak régen és ma
Az osztrák fővárosban, ahogyan hazánkban is, szellemtörténeti jelentőséggel bírnak a kávéházak – a 19. és 20. század értelmiségének fő találkozóhelyei voltak, és sok történelmi vendéglátóhely a mai napig működik, igaz, sok esetben módosult formában és funkcióval. Hogy mi maradt a régi bécsi kávéházak fényéből, annak Cserna-Szabó András járt utána.
Szereti ön Brahmsot? És Reményi Edét?
Míg a hegedűvirtuóz Reményi Ede élete olyan volt, mint egy Verne-regény, addig barátjának, az 1833. május 7-én született Johannes Brahmsnak inkább afféle hivatalnoklét jutott. Míg Reményi sokat utazott, tele volt pénzzel, addig Brahmsnak, életében legalábbis, kevesebb fény jutott.
Prágában született, Bécsben tanult, de Budapesten lett híres építész Láng Adolf
113 éve, 1913. május 2-án hunyt el Láng Adolf, a magyar historizmus egyik legnagyobb építésze. Prágában született, Bécsben hunyt el, de a Budapesten töltött negyedszázad bőven elég volt számára, hogy beírja magát a magyar építészet történelemkönyvébe.
Budapest legutáltabb háza nagy történelmi túlélő, de legalább a világ egyik legszebb mozija is a miénk
A Kortárs Építészeti Központ szervezésében idén is megnyílnak Budapest neves vagy épp a köztudatból méltatlanul kikopott épületei. Május 9–10. között a százéves házaké a főszerep a Nyitott házak hétvégéjén, mi pedig mutatunk öt olyan helyszínt, amelyeket nem érdemes kihagyni a programból!
Minden átkelés hídavatás – 150 éves a Margit híd
1876. április 30-án avatták fel a főváros második állandó hídját, a Margit hidat. Különleges építmény ez a maga szigeti leágazásával. Kissé ferde és elágazó, mint a történelem.
A kalandvágy nem, csak a bőrönd mérete változott az elmúlt száz évben
„Nem lesznek bőröndjeink” – mondta Phileas Fogg, amikor elhatározta, hogy körbeutazza a Földet Verne 1873-ban megjelent Nyolcvan nap alatt a Föld körül című regényében. Megnézzük, mekkorát változott a világ, és hogy miképp függenek össze a közlekedési eszközök a poggyászok méretével.
Az eozin fénye olyan titokzatos, mint Zsolnay szabadkőművessége
Amíg valaki nem látta az eozint, nem tudja elképzelni, ám miután látta, míg él, nem felejti el – mondta az 1828. április 19-én született Zsolnay Vilmos, a keramikus, aki ezt a fényt nem csak a pécsi Zsolnay porcelángyárba vitte el, dísztárgyai szerte a világon népszerűek voltak.
A karikatúrák mindent elmondtak az ország állapotáról
Dallos Jenő grafikus, karikaturista egyik rajzán egy bakót és a bakó bárdját élesítő elítéltet látunk. Dallos nem volt bakó, még csak elítélt sem, ő a közélet visszásságaira mondott ítéletet. A magyar karikatúra történetéről mesélünk, melynek kezdete egészen az 1848-as szabadságharcig nyúlik vissza.
A nap, amikor először mozizhattunk színesben a kanapéról
Ötvennyolc évvel ezelőtt – 1968. április 4-én – történelmi pillanat tanúi lehettek a hazai tévénézők: ekkor mutatta be a Magyar Televízió az első színes magyar tévéfilmet, A koppányi aga testamentumát. Az évforduló alkalmából Krizbai Gergely grafikusművész készített képregényt, amely jeles eseményeket bemutató képregénysorozatunk első darabja.