kultúrtörténet
A fehér bálna tíz élete – Moby Dick a Led Zeppelintől a Starbucks kávéig
175 éve jelent meg Melville regénye, a Moby Dick, a modern kultúra egyik fontos hivatkozási pontja. A bálnára nemcsak Ahab kapitány vadászik, hanem a filmművészet, a rock and roll, Bart Simpson, de még a Starbucks tulajdonosai is. Itt az ideje, hogy mi is nyomába eredjünk az elérhetetlen cél címerállatának, a Pequod fedélzetéről megnézzük, hány élete van egy fehér bálnának.
Lehet-e szép egy bohóc?
A félelmetes bohócábrázolások elszaporodtak a popkultúrában, eközben viszont sokan még mindig a cirkusz szimbolikus alakjaként tekintenek a bohócra. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum munkatársai, Szonday Szandra és Tóthfalussy Nóra járnak utána, vajon lehet-e szép egy bohóc, és ha igen, miben rejlik a szépsége.
Egy bálna gyomrából is ki tudott szabadulni a Bilincskirály, de az élete sokszor csak pillanatokon múlt
1926. október 31-én halt meg a magyar származású Harry Houdini, minden idők legnagyobb szabadulóművésze és legnagyobb hatású mágusa, aki pályája csúcsán módszeresen buktatta le a spiritiszta csalókat – és könnyen lehet, hogy végül ez vezetett a halálához.
Zórád Ernő képregényes élete tíz kockában
1911 októberében született Zórád Ernő grafikus és képregényrajzoló, akinek a neve összeforrott a magyar diafilmgyártással is. Lapozzunk föl egy képzeletbeli, tíz kockából álló képregényt, melyben elmeséljük az életét.
Brando, Elvis és Camus: 1956 különös kapcsolódásai a művészettel
Az 1956-os forradalom első hete, az október 23-tól október 30-ig tartó időszak egy reményekkel és drámai fordulatokkal teli ív. A hét nap igézetében kiválasztottunk hét különös tényt, amelyek a forradalom és a kultúra világát kötik össze.
Kritikusai először elutasították, Picasso viszont szellemi elődjének tartotta az aixi remetét
Százhúsz éve hunyt el Paul Cézanne francia festő, a posztimpresszionista festészet jelentős alakja.
Egy francia diplomata mesél a művészet helyzetéről a hidegháború legkeményebb éveiben
A napokban nyílt meg a Kiscelli Múzeumban A diplomata. Kultúra a hidegháborúban – Guy Turbet-Delof Budapesten című kiállítás, amely az 1956-os események egyik kevésbé ismert történetét meséli el. Árvai Máriával és Fábián Blankával, a kiállítás kurátoraival beszélgettünk.
Ezek a dalok szóltak 1956-ban
Míg az Egyesült Államokban az 1956-os magyar forradalom idején a wurlitzer csapta a legnagyobb zajt, addig nálunk a szovjet tankok. Nincsenek bizonyítékaink arra, hogy a Corvin közi srácok hallgattak-e rock and rollt, de abban biztosak lehetünk, hogy a kor tánczenéjét igen. A forradalom képzeletbeli wurlitzerébe beraktunk öt magyar és öt amerikai kislemezt.
Így hódították meg a múlt században a női képzőművészek a nagy műfajokat és technikákat
A 20. század első felében alkotó magyar képzőművésznők munkáit mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása október 21-től. Az Elhivatottak című tárlat a galéria gyűjteményén túlmutatóan, széles spektrumot felölelve jeleníti meg azt a folyamatot, ahogyan a múlt századi női alkotók markáns nézőpontjaikkal vívtak ki elismerést az addig alapvetően férfiakból álló művésztársadalomban.
Alapjaiban írhatja felül a Jagellókról alkotott képünket a Nemzeti Múzeum kiállítása
A 2026. november 24. és 2027. április 4. között látogatható Fény/Törés – A Jagellók Mohácsig (1490–1526) című időszaki kiállítás egy gazdaságilag gyarapodó, kulturálisan virágzó és az európai vérkeringésbe szorosan integrált Magyarországot mutat be 53 különböző külföldi és hazai intézménytől kölcsönzött 330 tárgyon keresztül.
Akár a világ legrégebbi hajóroncsa is lehet a Törökországban talált lelet
A török kulturális miniszter az X-en jelentette be a felfedezést, amelyet a Kekova-szigethez közel, a déli Antalya tartományban tettek.
Huszonegy hónap alatt épült meg a világ első elektromos földalattija
Húsz hónap alatt, nyitott munkagödörrel épült meg a 150 éves Andrássy út alatt a kontinentális Európa első földalatti vasútja, amely elektromos üzemével teljesen átformálta Budapest közlekedését.
Járjuk be a popkulturális pagonyt Micimackóval!
1926 októberében jelent meg a Micimackó, „természetesen ebben az esetben... mindez csak azt jelenti…” – írhatnánk így, „micimackósan” –, hogy 2026 a centenárium éve. Az ünneplés már el is kezdődött, mi pedig egy térképet nyújtunk át – ahogy A. A. Milne is tette a kötete előzékében –, de ezúttal a popkulturális pagony térképét.
