kultúrtörténet
A komatáltól a playlistig: hogyan hagy nyomot a barátság?
Mint minden emberi kapcsolatot, úgy a barátságot is rítusok fonják körbe: egy közös szokás, amit minden évben megismétlünk, egy belsős vicc, amin csak mi nevetünk, egy törzshely, ahol akár egy egész napot el tudunk tölteni együtt – és persze ajándékok, amelyek mindig emlékeztetnek a másikra. A Magyar Kultúra magazin lapjain Berényi Marianna vette sorra a barátság tárgykultúrájának érdekességeit.
A Magnum nagy generációja megmutatta, hogy a színes fotózás nem is gagyi
Ernst Haas szerint a sötét középkor ért véget, amikor végre elkezdett terjedni a színes fotográfia, Henri Cartier-Bresson számára viszont egyszerűen emészthetetlen volt az új irány: meg is semmisítette a képeit. Erről az izgalmas vizuális átmenetről szól a Capa Center Magnum – Early color című kiállítása, az ügynökség első generációs fotográfusainak lencséjén keresztül.
Oroszlán még nem volt a nyitáskor, a cirkusz mentette meg a csődtől, de ma is szeretjük az első magyar állatkertet
A megnyitó az 1866-os év egyik legfontosabb társasági eseménye volt, Ferenc József saját gyűjteményéből is hoztak állatokat, az első világháború alatt végig működött, de a második világégés után újra kellett építeni. Azóta népszerűsége töretlen, és az állatkerti világhálózat elismert tagjává vált. Százhatvan éve nyitott meg az állatkert Budapesten.
Törley József nem bízta a véletlenre a pezsgőzést
Coco Chanel csak két alkalommal iszik pezsgőt, amikor szerelmes, és amikor nem. Törley József sem bízta a véletlenre a pezsgőzést, de sokkal messzebb ment: Budafokon megépítette Magyarország első pezsgőgyárát.
Ma már nem jár a nevezés mellé egy oldal szalonna: kezdődik a Kékszalag
„A Kékszalagon nemcsak a hajó sebessége számít, hanem az is, hogy mikor és hogyan hozol döntéseket” – mondja Litkey Farkas, és neki elhihetjük, hiszen tizenhárom alkalommal nyerte meg a Balatont megkerülő nemzetközi távolsági vitorlásversenyt, az idén 92 éves Kékszalagot.
Új fotóművészeti központ nyílik a Margit-negyedben
2027 második felében a Margit körúton nyílik meg az Eidolon Centre for Everyday Photography, amely a privát és amatőr fotográfia megmentésére, értelmezésére és láthatóvá tételére jött létre.
Egy hivatás története
Bezerédj Amália az első magyar nyelvű óvoda-iskola egyik megalapítója, az első magyar gyerekkönyv szerzője is egyben. Kivételesen sokoldalú, gyermekközpontú életművére Harmath Artemisz nem csak nemzeti, de személyes családi örökségként tekint −, most felfedezi, felidézi a hagyaték szerepét a MeseCentrum gyerekirodalmi műhely létrejöttében.
Rekord a múzeumi kasszáknál, a legendás falikárpit mindenkit bezsongatott
A bayeux-i kárpitot először és feltételezhetően utoljára láthatja a nagyközönség Franciaország határain kívül, ez a különleges körülmény pedig a jegyeladásban is visszaköszön.
Forintos-Berki Judit: Nem kell hogy városok egymással versenyezzenek
Forintos-Berki Judit ipari termék- és formatervező mérnök. Családjával Balatonalmádiba költözött, ahol helytörténeti sétákat vezet, bemutatva Almádi értékeit a korai modernizmustól a szocializmus építészetéig.
Róth Miksa színes ablaküvegek és mozaikok nyelvére fordította a történelmet
Az 1944. június 14-én elhunyt Róth Miksa díszítőművészetével, opálosan csillogó ablakaival kiszínezte a történelmi Magyarországot, „fényjátékaival” elmesélte ezeréves történetünket. Talán ő az a művészünk, aki a történelmi Magyarország legtöbb városában hagyta ott a kézjegyét.
A malomkerekek, amelyek visszafelé forgatják az időt
Kosztolányi számára a malom az unalom metaforája, azt írja, hogy „lelkem éjén rossz malom zakatol: az unalom”. Manapság a malom maga a titokzatos világ, nem csoda, hogy ahol megmaradt, ott jórészt látogatóközpont létesült.
A magyar, aki körbeírta a világot
Bíró László József 1943. június 10-én kapott szabadalmat a golyóstollra, és ettől egy tollvonásnyival jobb lett a világ. Míg a Rubik-féle, szintén világhírű bűvös kockából az alapszíneket rakhatjuk ki, a Gábor Dénes Nobel-díjas hologramja képes arra is, hogy újraalkossuk képünket a világról. A golyóstoll mindkettőre alkalmas: színeket írhatunk körül, és ezzel akár újra is alkothatjuk a világot.
Tétre, helyre, befutóra: a magyar lóversenyzés Kincsemtől Overdose-ig
Alice Walker szerint a lovak szebbé teszik a tájat. Hát még a lóversenypályák – tehetjük hozzá. A budapesti lóversenypálya főtribünjét például Feszty Adolf építész álmodta meg, még 1878-ban, de ne szaladjunk ennyire előre, mintha lóversenyen lennénk! Az első magyar lóversenyt 1827. június 6-án tartották, a győztes pedig a Széchenyi István nevelte Babieka nevű telivér lett.
Az ügetőtől Rákosin át az ételfutárokig: tényleg olyan az élet, mint a biciklizés?
Azt tanácsolta Arthur Conan Doyle, hogy „amikor rossz a kedved, ülj biciklire, és menj egy kört”. Június 3-án, a kerékpározás világnapján mi is utazunk egyet a magyar kerékpározás dicső múltjában.
Az Isten szerelmére, Szergej, hol járok? A Carnegie Hallban!
A pletyka szerint egy gyalogos a manhattani 57. utcán megállította híres hegedűművészt, Jascha Heifetzet, és megkérdezte: „Hogyan jutok el a Carnegie Hallba?”. „Gyakoroljon!” – válaszolta Heifetz. 135 éve, 1891 májusában adták át New York leghíresebb koncerttermét, a Carnegie Hallt, ahova most gyakorlás nélkül is eljutunk.
Wettstein Domonkos: A nyaralóépítészet a modern építészet kísérleti terepévé vált
Wettstein Domonkos építész, a Balatoni építészet – Stratégiakeresés a huszadik században című könyve hivatkozási alap, és nem csak a szakmabeliek körében, de élvezettel forgatják azok is, akik egyszerűen csak szeretik a Balatont.