Róth Miksa színes ablaküvegek és mozaikok nyelvére fordította a történelmet
Az 1944. június 14-én elhunyt Róth Miksa díszítőművészetével, opálosan csillogó ablakaival kiszínezte a történelmi Magyarországot, színt vitt az Osztrák–Magyar Monarchiába, statikus „fényjátékaival” elmesélte ezeréves történetünket. Talán ő az a művészünk, aki a történelmi Magyarország legtöbb városában hagyta ott a kézjegyét.
Visszaemlékezése szerint 55 város 94 épületét díszítik üvegfestészeti alkotásai, ezek között ott van a mexikóvárosi nemzeti színház is, de nagy számban fordulnak elő az üvegmozaikokkal díszített homlokzatai is: tíz város 29 épületén gyönyörködhetünk ezekben a mozaikokban. Aztán, ahogy számos, a háborúban megsemmisült ablaka széttört, megsemmisült, úgy tört szét a történelmi Magyarország illúziója is. (Róth Miksa tervezte többek között a marosvásárhelyi kultúrpalota, illetve a szabadkai városháza üvegablakait is.)
Nem sokkal a kiegyezés előtt, 1865. december 26-án született Pesten, „üveges családban”, hiszen a nagyapja és az apja is üveggel dolgozó mesteremberek voltak. Apja dolgozott a Nyugati pályaudvaron, az egykori Fővámházon, azaz a mai Budapesti Corvinus Egyetem főépületén is. Miksa azzal lépett be az üvegfestő világba, hogy tizennyolc évesen megfestette az Andrássy úton, a mai Terror Háza épülete mellett található Bobula-palota és a II. világháborúban elpusztult, városligeti Országos Kiállítás Iparcsarnok díszes üvegeit.
Ezután ment tanulni a pesti Iparrajziskolába, majd Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Angliában ismerkedett az üvegfestészet fortélyaival. Ahogy az ambiciózus fiatalember hazatért, megnyitotta a műhelyét, aminek főleg a reneszánsz ihletésű üveg lett a profilja. Steindl Imre, egykori tanára bízta meg a ma már Burgenlandban található Máriafalva (Mariasdorf) gótikus templomának restaurálásakor azzal, hogy készítsen az épülethez üvegfestményeket.
Ez a munka szakmai hírnevet hozott Róth Miksa számára, de akkor lett országosan is ismert, amikor az 1896-os millenniumi kiállítás számos csarnoka mellett elkészítette a Vajdahunyad vára udvarában található Jáki kápolna ablakait is. De a legnagyobb munkája csak ezután jött: ezzel a lendülettel felkérték az épülő Parlament üvegfestményeinek elkészítésére.
Szeretett tanulni, kísérletezni, vakolatalapot szabadalmaztatott, Velencében elsajátította az üvegmozaik-készítés technikáját, majd kidolgozta a fénytelenített üvegmozaik készítését. Korának szupersztárja volt, először, 1897-ben, ő nyerte el az Iparművészeti Állami Aranyérmet, majd az 1900. évi párizsi világkiállításon ezüstérmet kapott, míg az 1902. évi torinói és az 1904. évi St. Louis-i világkiállításon pedig aranyérmet nyert szecessziós karakterű műveivel.
Kitüntették a Ferenc József-renddel, a mozaikkészítés megújításáért, és elnyerte és az Olasz Királyi Koronarendet is, ami – ismerve az olasz üvegművészeti tradíciót – hatalmas elismerés volt. Róth Miksával úgymond minden megtörtént: dolgozott közintézményeken, de templomokon, zsinagógákon is éppúgy, ahogy fürdőkön, kávéházakon, bérpalotákon vagy éppen kriptákon, mauzóleumokon. Egyedülálló a portfóliója, ott hagyta a kézjegyét a királyi palota Szent Jobb-kápolnáján, a Gresham-palotán, a Zeneakadémián, a Szent István-bazilikán, a Magyar Nemzeti Bankon, a Széchenyi fürdő kupoláján, a marosvásárhelyi Kultúrpalotán. Körösfői Kriesch Aladárral együtt készítette a Lipótmezei elmegyógyintézet kápolnájának üvegablakait is.
Kimaradt volna valami? Persze, még rengeteg épület, többek között a Párisi Udvar, a Szervita téri egykori Török Bankház mozaikjai, vagy a Lechner Ödön tervezte pozsonyi Kék templomot díszítő munkái. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy dolgozott a Hágában található holland királyi palotában, de az ő műhelye gyártotta le a mexikói Nemzeti Színház üvegmennyezetét, és ő tervezte a színház híres kristályfüggönyét, amelynek kivitelezését a Tiffany cég végezte.
Ahogy 1920-ban szétesett az Osztrák–Magyar Monarchia, és a szecesszió is kimúlt, kevesebb lett a megrendelése, de ekkor sem maradt munka nélkül. Ösztönösen érzett rá az art decóra, és ebben az időben kapta az egyik legnagyobb historizáló munkáját, a budai Várban található levéltár díszítőfestését.
79 éves korában, 1944. június 14-én hunyt el Budapesten, végső nyughelye a törökbálinti kegyeleti park Walla-mauzóleumában található. Testvérei, Kálmán és Emánuel a vészkorszak áldozatai lettek. Egykori, Nefelejcs utcai lakóháza ma múzeum, az állandó kiállítása az egyik legnagyobb magyar díszítőművész fényesen csillogó életművéből villant fel motívumokat.
Róth Miksa legfontosabb alkotásai
Országház: Ő készítette a díszlépcsőház, a delegációs folyosó, az üléstermek és a társalgók üvegablakait.
Szent István-bazilika: A szentély üvegfestményei és a Szent Jobb-kápolna egyes díszei köthetők hozzá.
Zeneakadémia: Az aula lenyűgöző üvegmozaikjai és szecessziós üvegablakai.
Gresham-palota: Az épület lépcsőházi és belső üvegdíszei.
Magyar Nemzeti Bank: A Szabadság téri székház üvegablakai.
Magyar Nemzeti Levéltár: Az épület címeres üvegablakai és ornamentikus díszítései.
Ismertebb mozaikjai Budapesten
Török Bankház (Szervita tér): A homlokzaton látható „Patrona Hungariae” mozaik Budapest legnagyobb köztéri mozaikalkotása.
Széchenyi gyógyfürdő: A kupolacsarnok és a beltéri részek gazdag mozaikdíszítése.
Fiumei úti sírkert: A Deák- és a Kossuth-mauzóleum, valamint az árkádsorok mozaikjai.
Kiemelkedő vidéki és külföldi alkotások
Mexikóváros (Palacio de Bellas Artes): A Nemzeti Színház hatalmas kristálykupola-mennyezete (Maróti Géza tervei alapján).
Marosvásárhely (Kultúrpalota és Városháza): A magyar szecesszió egyik csúcsműve, Nagy Sándorral és Körösfői-Kriesch Aladárral dolgozott együtt.
Szabadka (Városháza): Színpompás üvegablakok.
Szeged (Fogadalmi templom): Több üvegablak kivitelezése.
