Fortepan
A piros tanúsága – Dejcsics Konrád bencés szerzetes húsvéti írása
Nagypéntek és húsvétvasárnap – mint a gyász és az öröm, a szenvedés és annak feloldása, Jézus halálának és feltámadásának napja – hagyományosan fekete-fehér ünnep. Legalábbis a római katolikus egyházi hagyomány és a köréje fonódó, belőle táplálkozó népszokások így őrzik meg.
Amatőr plakátművészet – A kézzel festett utcai filmreklámok kora
Az utcai filmreklámokat többnyire nem grafikusművészek, hanem ügyes kezű amatőrök festették. Munkájukról Ducki Krzysztof lengyel származású grafikusművész mesél.
Gyűjtők és kollekciók – Idő- és pénzpazarlás vagy intellektuális elfoglaltság
Nincs olyasmi a világon, amit valaki ne gyűjtene – mondják. Szekrényekbe és szobákba kukkantunk be, lássuk, miket tartottunk megőrzendőnek az elmúlt évszázadban.
Eötvös Loránd testközelből – Világjáró fotográfus, első osztályú hegymászó, „mellesleg” fizikus
Miközben Magyarország legnagyobb egyeteme viseli a nevét, Eötvös Loránd tudományos eredményeiről és a magánéletéről alig tud valamit a nagyközönség.
Farsangi karnevál – Húzzunk álarcot, és felejtsük el a világ bajait egy estére
Népszerű téma a privát fotósok körében a tréfálkozás, a bohóckodás, a beöltözés. Álarcok és maskarák egy évszázad fotóin farsang idején és azon túl.
Télvíz idején – Amikor még gyakrabban befagytak természetes vizeink
Az éghajlatváltozás enyhébb teleket hoz, így a Balaton is ritkábban fagy be. Lehet, hogy a jövő generációinak erről is csak dokumentumok, képek maradnak majd?
Világ proletárjai, Gazsi bácsi lótetű!
A Fortepantól eddig is számos tematikus könyv jelent meg, többek között a kávé, a kerékpározás, a pesti nő és a lakótelep volt a hívószó, most viszont a szó helyett a betű lett a rendezőelv.
Nyolc izgalmas hely az I. kerületben, amelyre Márai Sándor is büszke lenne
A budai I. kerület szívében működő MáraiKult nyolc intézményt foglal magában. Főépülete a Márai Sándor Művelődési Ház, ahol Ivády Nórával, az intézmény igazgatójával beszélgettünk. A 125 éve született író húsz évig élt a kerületben.
A Fortepant folytatja a közösségi privátfotó-album
Hogyan kapcsolódhat össze egy szabad felhasználású, közösségi fotóarchívum és egy közgyűjtemény? Mit jelent ma közösségi privátfotó-albumot építeni? A kérdésre Török András és Tamási Miklós, a Fortepan munkatársai és Forgách Anna fotós keresik a választ Martincsák Kata, a Néprajzi Múzeum muzeológusa által moderált beszélgetésen június 3-án 11 órától.
Sör, virsli, lampion és lányok pöttyös miniszoknyában
Táblákat nem viszünk, nem cipelünk, gondolta a Fiú, a táblákat leszúrják, ha parcellát jelöl a háztájiban. Vagy földrótozzák a kerítésre, ha esetleg ez áll rajta: Állami Kan Kihelyezve.
Maradona a békéscsabai Előrében
Volt idő, amikor egész évben április elseje volt, azaz mindenki készen állt egy viccre, egy vicces sztorira, mert valahogy el kell ütni az időt a mozi előtt.
A szabadság történeteit keresi a Néprajzi Múzeum Jelenarchívuma
A boldogság világnapja alkalmából mutatkozott be a Jelenarchívum, a Néprajzi Múzeum jelenkorkutatással foglalkozó projektje, melynek célja egy 1990-es évektől napjainkig tartó közösségi fénykép- és történetgyűjtemény létrehozása.
Nyomasincs házak nyomában, avagy Budapest eltűnt épületei
Egy város életében a legállandóbb pont a folytonos változás. Fontos, reprezentatív épületek a háború előtti Budapestről, melyeket ma már hiába keresnénk.
A tavaszt a nőnap hozza el
Mikor lesz már tavasz? – kérdezte a Fiú az anyjától, mikor megállt a jégvirágos folyosó üvegtáblája előtt, és azt nézte, hogy a vízóra aknája mellett kibújt-e már a hóvirág.
Egy városi tér átalakulása, avagy utazás az Eskü tértől a Szabad sajtó útig
A középkori-újkori Pest, a Dunára támaszkodó, nagyjából félkör alakú „óváros” zegzugos utcákból és szabálytalan alakú terekből állt. A félkör középpontja, az Eskü tér – Ferenciek tere térség többször is urbanisztikai léptéket váltott.