építészet
Breuer Marcell a leghíresebb magyar építész, aki A brutalistát is ihlette
A biciklikormánnyal kezdődött minden, miután egyszer óriásit zakózott, és egészen a katedrálisokig jutott. Egyetlen világhírű magyar építészünk, akinek ikonikus csővázas székeit New York és Párizs legfontosabb modern múzeumaiban állították ki. Breuer Marcellnek azonban egyetlen épülete sincs Magyarországon.
Bihari Ádám: Az építéskultúra és a tapasztalat átível téren és időn
Újra divat a vályog, ami jó hír, mert Magyarországon félmillió lakott vályogház található, amelyeket érdemes felújítani, sőt, akár új vályogházat építeni. Bihari Ádámmal, a NaturARCH építészével beszélgettünk.
Moholy-Nagy László a 20. század legnagyobb magyar polihisztora
Óriási hatású képzőművész, aki egyszerre volt fotográfus, ipari formatervező, konstruktivista festő, a kísérleti filmek úttörője és a Bauhaus-iskola kiemelkedő tanára. Neve mindenhol a világon nyelvtörőnek számított, ma már egyetem viseli, és a világ legfontosabb modern múzeumaiban futhatunk bele.
Zsivajból szimfónia – így talált új hangra a pesti Duna-part
Budapest déli Duna-partja az elmúlt két évtizedben új életre kelt. A vásárcsarnoktól a Müpáig, majd az atlétikai központig tartó útvonal a város egyik legizgalmasabb tengelyévé vált.
Hírmozaik - december 29.
Magyar díjazottak a trieszti operettfesztiválon, ki kapta a Zádor Annáról elnevezett művészettörténeti elismerést, a Montágh Testület bejelentette, melyik az Év szava - hírösszefoglalónk.
Pannonhalma egy olyan világ, amelyet a szeretet szervez
Pannonhalma szellemisége arra emlékeztet bennünket, hogy az ember visszanyerheti elveszett helyét a világban, ehhez ad útmutatást az ott szolgáló Várszegi Asztrik atya.
Hírmozaik – december 4.
Megvan az év kilátója, hatvan filmet vetítenek a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon, ismét működik a pécsi dzsámi liftező harangtornya – hírösszefoglalónk.
Tokaj volt főépítésze kapta az idei Makovecz Imre-díjat
Bodonyi Csaba építőművész kapta a 2025-ös Makovecz Imre-díjat, amelyet az Angyalok és építészet – Makovecz Imre 90 című kiállítás nyitónapján adtak át csütörtök este a Műcsarnokban.
Jubileumi Makovecz-kiállítás nyílt a Műcsarnokban
Angyalok és építészet – Makovecz Imre 90 címmel nyílt kiállítás a Műcsarnokban november 20-án, az építész születésének évfordulóján. A tárlat november 21-től jövő év február 1-ig tekinthető meg.
Makovecz Imre forradalmat hozott az építészetbe
Kilencven éve, 1935. november 20-án született Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész, a magyar organikus építészet iskolateremtő személyisége, többek között a paksi Szentlélek-templom, a makói Hagymaház, az egri uszoda és az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja alkotója.
Az alumínium a modern világ kötőanyaga, avagy a szerelem angyalától az iPodig
108 éve, 1917. november 12-én született Bölcskei Elemér építész, az első magyarországi alumíniumhíd tervezője.
A csend formája – Református design és építészet a 21. században
A modern designban a skandináv letisztultságot vagy a japán vabi-szabi esztétikát ünnepeljük – miközben a Kárpát-medence református templomai évszázadok óta hasonló vizuális nyelvet beszélnek. A felesleg elhagyása, az anyag természetes szépsége, a fény szerepe mind a lényegre irányulás gesztusai. A mai designerek számára ez a letisztult hagyomány inspiráló párhuzam a kortárs minimalizmushoz.
A templom személyes, ugyanakkor szakrális tér
Berzsák Zoltán Pro Architectura-díjas építésszel a templomépítészetről, illetve az épületek értékmegőrző és többletteremtő felújításáról beszélgettünk.
Világhírű tárgyakkal gazdagodott a budapesti Breuer Marcell-gyűjtemény
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ amerikai magántulajdonból szerzett korábban a világhírű magyar-amerikai építész, Breuer Marcell tulajdonában lévő tárgyakat.
Végre állványok nélkül látható a Parthenón
Évtizedek óta először látható teljes pompájában, állványzat nélkül az Akropoliszon az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Parthenón.
Kockaházakban lakunk, és mindig vidámak vagyunk
A 20. század második felében a vidék domináns épületévé vált Kádár-kockáról Tamáska Máté szociológussal, egyetemi tanárral, az MTA doktorával beszélgettünk.