Prágában született, Bécsben tanult, de Budapesten lett híres építész Láng Adolf
113 éve, 1913. május 2-án hunyt el Láng Adolf, a magyar historizmus egyik legnagyobb építésze, az Osztrák–Magyar Monarchia tipikus hőse. Prágában született 1848-ban, Bécsben hunyt el, de a Budapesten töltött negyedszázad bőven elég volt számára, hogy beírja magát a magyar építészet történelemkönyvébe.
A német nyelven beszélő, zsidó felmenőkkel rendelkező Láng fő műve az Andrássy úti Régi Műcsarnok épülete, a honi neoreneszánsz kiemelkedő alkotása, amely ma a Magyar Képzőművészeti Egyetemnek ad otthont. Láng élete tele van kacskaringókkal. Senki nem tud biztosat arról, hogy miért változtatta több-kevesebb rendszerességgel a lakhelyét. Budapesten cirka negyedszázadot töltött, két részletben: először 1873–1878, majd 1890–1908 között élt a fővárosban. Amikor először hagyta el Budapestet, tanított a prágai képzőművészeti akadémián, majd Bukarestben is élt, végül Bécsben hunyt el.
Ilyen a Pécs városképét meghatározó Pécsi Nemzeti Színház, a pesti Magyar Színház és a Kassai Nemzeti Színház is. Szintén meghatározó munkája az 1882-ben az Andrássy út 1. szám alatt megépült Stein-palota, a sugárutat megnyitó egyik épület, ami elhelyezkedésének köszönhetően alapvetően határozza meg az Andrássy élményvilágát. A monumentális, két sarokkupolában végződő eklektikus bérházat Stein Károly Lipót gabonakereskedő építette. Láng azonban nem csak az Andrássy út egyik nagy „belépőjét” tervezte meg. Ott vannak az Oktogon közelében, egymás mellett a Régi Műcsarnok, azaz a mai Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Régi Zeneakadémia épületei.
Láng, miután építészmérnöki diplomát szerzett a bécsi Politechnikumban, észak-olaszországi tanulmányútra ment, ahogy egy világpolgár építésztől el is várható. Ennek többek között azért van jelentősége, mert az út emléke Budapest arcélén is nyomot hagyott.
Az 1534-ben épült reneszánsz villa az itáliai építész, Sanmicheli alkotása. Láng épülete nem szolgai másolat, de azért a legtöbb veronai otthon érezné magát az Andrássy és Izabella sarkán.
A Régi Műcsarnok építésére nemzetközi pályázatot írtak ki, Láng terveit a negyvenöt pályázó közül találta legjobbnak a részben bécsi építészekből álló zsűri. Láng mint a kor ízlésének egyik fő reprezentánsa ezután lett a megbízhatóság és a precizitás garanciája. Nem csoda, hogy hamarosan őt kérték föl a Vörösmarty utca és az Andrássy sarkán található Zeneakadémia megtervezésére. Az intézmény alapító elnöke Liszt Ferenc volt, akinek a ház első emeletén alakították ki a lakását.
A két épület mit sem veszített a szépségéből, annak ellenére, hogy hamarosan funkcióváltáson mentek át, ugyanis 1896-ra átadták a Hősök tere melletti új Műcsarnokot. A régit megörökölte a Mintarajztanoda, a mai Magyar Képzőművészeti Egyetem. A Zeneakadémia 1903-ban került át a fényűzőbb Liszt Ferenc téri szecessziós palotájába. A Vörösmarty és Andrássy sarkán árválkodó ház nehezen talált magára, irodának és kávéháznak is használták, míg végül újra a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola használatába került, oktatási célokra. Liszt egykori lakásában ma emlékmúzeum található, de itt kapott helyet a Liszt Ferenc Kutatóközpont és Kutatókönyvtár is.
Nevéhez kötődik a Hevesi Sándor téren álló Magyar Színház megtervezése is, de ezt az 1897-ben átadott épületet már csak a színezett képeslapokon láthatjuk, ugyanis úgy átalakították, hogy Láng maga sem ismerne rá. Először Vágó László építette át, még 1914-ben, aztán 1945 januárjában bombatalálatot kapott.
A színház mai arculatát 1964–66-ban nyerte el, ami szintén felért egy bombatalálattal. Sem a térrel, sem a tágabb környezettel nem harmonizáló tömböt hat évtized után sem tudta megszokni Budapest népe. Lecsupaszították, csak a nézőtér főfalrendszere, tetőszerkezete, valamint az üzemi rész főfalrendszere maradt meg. Szerencsésebb volt a Kassai Nemzeti Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, illetve a szegedi Móra Ferenc Múzeum is, ezek a dekoratív, városképi szempontból is meghatározó épületek ma is állnak. Talán megérezve, hogy a világ végérvényesen megváltozik, Láng 1913. május 2-án, egy évvel az első világháború kirobbanása előtt hunyt el Bécsben.
Címlapfotó: Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút) – Andrássy út sarok, balra a Foncière-palota, jobbra a Stein-palota. A felvétel 1890-1893 között készült. Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.03
