A magyar, aki körbeírta a világot
Bíró László József 1943. június 10-én kapott szabadalmat Argentínában benyújtott találmányára, a golyóstollra, és ettől egy tollvonásnyival jobb lett a világ. Míg a Rubik-féle, szintén világhírű bűvös kockából az alapszíneket rakhatjuk ki, Gábor Dénes Nobel-díjas hologramja képes arra is, hogy újraalkossuk képünket a világról. A golyóstoll mindkettőre alkalmas: színeket írhatunk körül, és ezzel akár újra is alkothatjuk a világot.
Ez az írás nem akarja újraalkotni a világot, csak annyira vállalkozik, hogy bemutassa Bíró László József találmányát és kalandos életét. Nietzsche másképp viszonyult az ambícióhoz, ő azt mondta: „Adj egy lap papírt és valamit, amivel írhatok, és kifordítom a világot a sarkaiból.” Az 1844-ben született szenvedélyes klasszika-filológus és filozófus írhatott volna golyóstollal is, annak ellenére, hogy 1900-ban már elhunyt, és Bíró László József csak 1943-ban szabadalmaztatta a találmányát. Hogy is van ez?
A korábbi találmányok – még Galilei is tervezett egy golyóstollat a 17. században – nem tettek lehetővé precíziós gyártást, ehhez kellett a 20. század, a modern kémia, hogy megfelelő festéket tudjanak előállítani. Az első golyóstollat 1888-ban szabadalmaztatta egy bizonyos John J. Loud nevű úriember, majd ezt követte 1924-ben a Glo Lien Lorenz-féle Mungo nevű toll, amely már sorozatgyártásba került, de ezek a tollak nem adagolták egyenletesen a tintát.
Szóval Bíró László József nem tett mást, mint kijavította a konstrukciós hibákat, és övé lett a dicsőség. A világ őt tartja a golyóstoll feltalálójának. És ez olyannyira így van, hogy magát a golyóstollat az olaszok és az angolok és a franciák is birónak vagy biro pennek hívják, míg az argentinok birome-nak.
Ilyen például az automata sebességváltó, amely – lám, milyen a sors – valahogy úgy lett másé, ahogy a golyóstoll az övé. Az automata sebességváltó gyártási jogát megvásárolta a General Motors, de a terv nem került gyártásba. A GM megvette, majd azt továbbfejlesztve saját verzióval állt elő.
Szintén Bíróhoz kötődik a golyós dezodor megalkotása is, aminek akkor lett igazán jelentősége, amikor évtizedek múlva a kiemelt környezetvédelem a kozmetikai ipar fókuszába került. Bíró 1930-ban konstruált egy mosógépet is, amit a tűzhelyhez kapcsolt, és nevéhez kötődik az úgynevezett sérthetetlen zár kifejlesztése és az ampullanyitó kis készség megtervezése is.
Bíró László József a megfelelő minőségű golyóstollat már nem itthon alkotta meg. Talpraesett és élelmes feltaláló volt, aki hipnotizőrként, autóversenyzőként és szürrealista festőként is bemutatkozott, de olyan erővel találta magát szemben, amihez nem volt elég a leleményessége. A történelem olyan kihívások elé állította, amelyek jóval túlléptek egy laboratórium falain.
1938-ban már annyi atrocitás érte a magyar zsidókat, annyi korlátozást vezettek be, hogy Bíró jobbnak látta, ha elhagyja az országot. Először Párizsba ment, de onnan az argentin államelnök, Agustín Pedro Justo hívására Argentínába költözött. További kísérletezések után 1943. június 10-én mutatta be golyóstollát az argentin szabadalmi hivatalnak.
A nagy költői kérdés, mely szerint lehet-e a toll fegyver, el is dőlt a német légtérben. Aztán francia vállalkozók BIC néven részvénytársaságot hoztak létre, hogy forgalomba helyezzék a Bíró-féle golyóstollat. Ekkor alkották meg az ikonikus, eldobható golyóstoll sztenderdjét. Aztán 1957-ben jött a Parker, amely már a golyóstoll prémium változatával állt elő.
Argentínában 1986 óta szeptember 29-e, Bíró László József születésnapja a feltalálók napja (Dia del Inventor), emléktáblája utolsó budapesti lakásán, a budai Cimbalom utca 12. szám alatt található. 2006-ban felfedezett „327512 Bíró (2006 BR26)” jelzésű kisbolygó Bíró nevét viseli. Még látcsővel is egészen kicsinek látszik, akkorának, mint egy golyóstoll kis golyója.
