A malomkerekek, amelyek visszafelé forgatják az időt
Kosztolányi számára a malom az unalom metaforája, azt írja, hogy „lelkem éjén rossz malom zakatol: az unalom”. Manapság a malom maga a titokzatos világ, nem csoda, hogy ahol megmaradt, ott jórészt látogatóközpont létesült. Az alábbiakban jelképesen meghajtunk öt malomkereket, illetve szó lesz arról is, hogyan működtek ezek a mára már ipari műemlék státuszú vízimalmok.
A malomban csak egy unalmas dolog van, és az a definíciója, mely szerint szilárd anyagok őrlésére szolgáló létesítmény. A legtöbbször szél- vagy vízenergia hajtotta, de voltak többek között állati erővel vagy éppen gőzzel működő malmok is. A rómaiak Krisztus születése idején állatokkal is hajtatták malmaikat, de Augustus császár idejében a Tiberis római szakaszán már vízikerekekkel hajtották az őrlőberendezéseket.
A szélmalmok a keresztes háborúk idejében terjedtek el, először Franciaországban, majd Angliában, az első gőzmalomra pedig 1781-ig kellett várni, akkor építette meg John Smeaton. A gőzgéppel közvetlenül hajtott malmot 1784-ben Londonban építette meg James Watt és Matthew Boulton. Magyarországon még a 19. század végén is állt öt olyan vízimalom, amelynek az alapjait Szent István idejében építették. Ehhez képest meglepő, hogy a szélmalmok csak az 1800-as évek elején terjedtek el. A gőzmalmok is viszonylag későn terjedtek el, melyek közül az egyik legismertebb az 1839-es keltezésű pesti József-hengermalom.
Az alábbiakban kiválasztottunk öt, ma is látogatható vízimalmot, melyekben a malomkerekek visszafelé tekerik az időt: ugyanis afféle múzeumi terek lettek.
1. Fenyves Malom – Veszprém
A Fenyves Malom Veszprém mára már egyetlen épségben megmaradt, működőképes vízimalma, pedig a Séd patak partján annak idején tucatnyi malom őrölte a városnak a gabonát. A sétánk során megismerkedhetünk a malom szerkezetével, idegenvezető mutatja meg az ipari műemléket működés közben, azaz gabonát is őröl nekünk a szerkezet. A gyerekek számára külön játszószoba is van, ahol a maguk módján malmozhatnak is.
A Séd vize mellé már 1037-ben malmot építettek, és a 19. század második felében a patak veszprémi szakaszán 15 malom kereke forgott. Többségük túlélte a II. világháborút is, de az 1951-es államosítást már nem. Nagy részüket megszüntették, a berendezéseiket tönkretették, ugyanakkor néhány malomépület még ma is áll, funkciót váltva, vendéglátóipari egységként, lakóházként, múzeumként. A Fenyves Malomban sétálva megismerkedhetünk az őrlés teljes munkafolyamatával, aki akar, szitálhat, mázsálhat kedvére, míg a gabonából liszt lesz. A lisztet haza is lehet vinni kis zsákocskában, vagy éppen langallót süthetnek a vendégek az udvari kemencében.
2. Tapolca, Malom-tó
A tapolcai malom az ország egyik legszebb adottságú ipari műemléke, a tóparti főtérrel, magával a Malom-tóval és a mellette található középkori eredetű házsorral. Az egész olyan, mintha egy mesefilm világába csöppent volna a látogató. A tó 18 Celsius-fokos forrásvízből táplálkozik, így nem fagy be télen sem. Ha ez a szelfipontnak is tökéletes városközpont nem lenne elég hívogató – miközben az Országos Kéktúra is érinti a tópartot –, akkor tegyük hozzá: Tapolca alatt festői barlangrendszer húzódik.
A Tapolca-patakot már a rómaiak is felduzzasztották, és erre az ipari struktúrára épült az Árpád-kori malom is. A ma ismert építmény elődje már az 1300-as évek óta áll, és azóta sok egyéb vízimalom-épület is állt a tóparton. A malomnak urbanisztikai szerepe is van, az választja el az úgynevezett Nagytavat, azaz a Malom-tavat a Kistótól. Tehát csak azért duzzasztották fel még egy helyen a patakot, hogy egy második malmot is meghajtsanak vele.
Tapolca 1346-tól a karthauzi szerzetesek egyik központja volt, akik a törökdúlás után elhagyták a várost. Ingóságaik a veszprémi püspökséghez kerültek, többek között a malom is. A malom épületének jellegadó motívuma az alsó szinten látható köves szint. Az építményhez természetesen hozzátartozik a kerék is, ami azonban már csak díszíti a malmot.
3. Csopak, Plul-malom
A csopaki Plul-malomban a kerék mellett maga a történelem is őröl. A veszprémi káptalannak 1082-ben írott oklevélben – amiről kiderült, hogy hamisítvány – három csopaki malmot említenek. Az is ismert, hogy 1588-ban a csopaki Gellért Illés malomadót fizetett a tihanyi várnak. Ahogy a történelmi építményekkel lenni szokott, egymásra épülnek a rétegeik. Ez történt a Vígmolnár Csárdával is, ami alatt szintén volt egy malom. Azt 1910-ben elbontották, és építettek helyére egy új malmot, amit Plul Vilmos üzemeltetett. Aztán a Rákosi-korszakban tőlük is elrekvirálták a malmot, ami még a hetvenes években is üzemelt.
A malom forgó kerekét is a Séd patak hajtja. Ma ipari műemlék. Vannak, akiknek felcsillan a szemük, amikor azt hallják, hogy a malom félautomata, serlegfelvonós, két hengerszékes, hasábszitás, de akik csak egy romantikusnak tűnő, a múltat idéző ipari műemlékre kíváncsiak, azok számára is érdekes utazás lesz a malomséta. Arról nem beszélve, hogy mindezt izgalmas helytörténeti gyűjtemény egészíti ki.
4. Cserkút
Pécstől kilenc kilométerre, a Mecsekalján található Cserkút, és annak egyik nevezetessége, az 1889-ben épült malom. A műemléket 2019-ben újították fel, tehát az eredeti szerkezete 137 éves. Az egykori malom az 1960-as évekig darálta a helyieknek a kukoricát. Az ipari műemlék Magyarország legkisebb malma, ami viszont nem jelenti azt, hogy ne tudnánk hasznosan eltölteni itt az időt, hiszen láthatunk itt kovácsműhelyhez tartozó tárgyakat és helytörténeti gyűjteményi darabokat is.
Maga az épület alapterülete tényleg nem nagy, ezért előfordulhat, hogy a vendégeknek várakozni kell, azonban ezekben a percekben filmvetítéssel és játékkal szórakoztathatják magukat, sőt sokszor vannak vásári bábelőadások is. A malom szerkezetét és az épületet is az eredeti állapotának megfelelően újították föl, sőt a melléképületeket is a hagyományos vályogépítészet technológiájával restaurálták. Cserkút nevezetessége az 1290-ben épült román stílusú Keresztelő Szent János-templom, melynek oltárát az a Ferenczy Károly tervezte, akinek képeiből nemrég nyílt kiállítás Párizsban.
5. Zalaszántó
Zalaszántó térsége 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Már a török időkben is vízimalom állt a zalaszántói Kotsy-malom helyén, a kerekét pedig a közelben eredő Kovácsi-patak vize hajtotta. A malom az elmúlt századok alatt mindig megújult, de állaga az államosítást követően rohamosan romlani kezdett, az 1960-as években az őrlés is megszűnt. A pusztuló épületet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vásárolta meg.
2003-ban újult meg, majd 2005-ben adták át a bemutatóhelyet. A vízimalmok szerelmesei számára különösen izgalmas, hogy a kerékház 390 cm átmérőjű felülcsapott vízikereke ma is működik, a muzeális térben pedig interaktív bemutatóteremben látványos módon ismerkedhetünk meg az őrlés világával. A legszebb az egészben az, hogy bár kezdetben a patak vize forgatta a vízikereket, és később átálltak a dízelmotoros, majd a villamos energiával történő meghajtásra, a felújítás után ismét a Kocsi-patak hajtja a kereket. A gyerekeket játszótér, a felnőtteket ajándékbolt is várja.
Címlapfotó: Tapolca, Malom-tó 1925-ben. Fotó: Fortepan / Fortepan