Hírmozaik – május 13.

Kiállítások Victor Vasarely születésének 120. évfordulóján

Május 14-én nyílik és 15-től látogatható a 120 éve született Victor Vasarely életmű-kiállítása a Szépművészeti Múzeumban, ahol több mint 140 műalkotást, valamint dokumentumokat és eddig nem ismert fotókat, filmeket is láthat a közönség. A tárlat átfogó módon vizsgálja Victor Vasarely művészetét, hiszen munkássága meghatározó szerepet játszott a háború utáni geometrikus absztrakció, valamint az op-art kibontakozásában, és máig alakítja a vizuális kultúráról való gondolkodást – olvasható az MTI tudósításában.

Az idén megnyitásának szintén 120. évfordulóját ünneplő Szépművészeti Múzeum kiállításán látható műalkotások és dokumentumok a magyarországi tárlatok történetében korábban nem látott teljességgel igyekeznek megrajzolni Vasarely életművét. A tárlat elsősorban a művész által alapított budapesti kollekcióra épít, amely a legnagyobb és legátfogóbb Vasarely-közgyűjtemény a világon, de kiemelkedő, eddig Magyarországon még nem látott művek is érkeztek az aix-en-provence-i Fondation Vasarelyből, de a pécsi Vasarely Múzeumból és magángyűjteményekből kölcsönzött műtárgyak is gazdagítják az évfordulós tárlatot.

A kiállítás időrendben követi Vasarely pályájának fő alkotói korszakait, a korai, figurális kísérletektől a geometrikus absztrakció letisztult rendszerein át az optikai jelenségek tudatos szerkesztéséig. A látogató megismerheti, miként törekedett Vasarely arra, hogy a művészet kilépjen a hagyományos műtermi keretek közül, hogy a mindennapi környezet, az építészet és a városi tér alakítójává váljon.  A műveket tematikus-kronologikus egységekben, öt szekcióban, a Korai művek, az Út az absztrakció felé, A kinetizmus születése, az Op-art és a Művészet mindenkinek elnevezésű kiállításrészekben mutatják be.

Az életmű-kiállításhoz kapcsolódik a Magyar Nemzeti Galériában látható Kinetikus víziók. Nicolas Schöffer és Victor Vasarely dialógusban című kamaratárlata, amely a Szépművészeti Múzeum kiállításánál kevésbé hangsúlyos, mégis meghatározó nézőpontokra koncentrál, különös tekintettel a Vonal-korszak műveire, a városligeti Neo Kortárs Művészeti Térben szeptember közepéig látható Vasarely Don’t Go Home! című tárlat pedig a hatvanas–hetvenes évek kísérletező művészetének szemszögéből vizsgálja, hogyan hatott Vasarely a magyar művészetre. A három kiállítás közös, kedvezményes árú belépővel is látogatható.

Megkezdődött a 79. cannes-i fesztivál

Megkezdődött a világ legnagyobb filmfesztiválja, a 79. cannes-i fesztivál, amelynek versenyprogramjában 22 alkotás, köztük Nemes Jeles László első francia nyelvű játékfilmje, a Moulin versenyez a legjobb filmnek járó Arany Pálmáért – tudósít az MTI. A nemzetközi zsűri elnöke, Park Csanuk filmrendező, a kilenctagú zsűriben helyet foglal még Demi Moore amerikai filmsztár, az Oscar-díjas kínai Chloé Zhao, a Hamnet című film rendezőnője, Stellan Skarsgard Oscar-díjra jelölt svéd színész, Paul Laverty skót forgatókönyvíró, Ken Loach filmjeinek szerzője, Isaach de Bankolé elefántcsontparti-amerikai színész, Laura Wandel belga rendezőnő és forgatókönyvíró, Diego Céspedes chilei rendező és forgatókönyvíró, valamint Ruth Negga ír-etiópiai producer.

A 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Pierre Salvadori francia rendező La Vénus électrique (Elektromos Vénusz) című romantikus vígjátékának versenyen kívüli premierjével veszi kezdetét. A nyitófilm bemutatója előtt a fesztivál tiszteletbeli Arany Pálmával tünteti ki életművéért a háromszoros Oscar-díjas új-zélandi rendezőt, Peter Jacksont.  

A hivatalos programban mintegy nyolcvan alkotást mutatnak be, amelyek közül 22 versenyezhet az Arany Pálmáért, köztük Nemes Jeles László részben Magyarországon forgatott első francia alkotása. Az Oscar-, Golden Globe-, BAFTA-díjas Saul fiát jegyző magyar rendezőnek a Moulin a negyedik nagyjátékfilmje és együttműködése Erdély Mátyás operatőrrel. Az Olivier Demangel által írt forgatókönyv alapján készült történelmi dráma a második világháború alatti francia ellenállás jelképének, egyik vezetőjének és vértanújának, Jean Moulinnek utolsó napjait követi nyomon.

Egy magyar animációs rövidfilmet, Kreif Zsuzsanna ADGWA-ATA című alkotását a fesztivál Kritikusok hete elnevezésű párhuzamos programjának versenyében mutatják be. A 15 perces 2D/computer animáció egy misztikus amazon beavatási rituáléba enged bepillantást. A dzsungel mélyén élő harcias amazon törzs erőszakkal elragad három fiatal lányt, hogy csoportjuk tagjaivá formálják őket.

A versenyprogramban lesz látható Aszgar Farhadi Oscar-díjas iráni filmrendező Histoires paralleles (Párhuzamos történetek) című francia nyelvű filmje Isabelle Huppert-rel és Vincent Cassellel a főszerepben, a spanyol Pedro Almodóvar műve (Amarga Navidad) pedig hetedik alkalommal szerepel a versenyben. Andrej Zvjagincev orosz rendező a francia Les Films du Losange gyártásában készítette el a versenybe meghívott Minotaurusz című filmjét az ukrajnai háborúba belefáradt orosz középosztályról, míg a román Cristian Mungiu Fjord című alkotása és Kore-eda Hirokazu japán rendező Sheep in the box című filmje is a fődíjért versenyezhet.

Pawel Pawlikowski újabb fekete-fehér alkotása, az 1949 – amely Thoman Mann első németországi látogatásáról szól a második világháború után – szintén a versenyben mutatkozhat be Arthur Harari újabb rendezéséhez hasonlóan, amelynek címe L'Inconnue (Az ismeretlen). Az idei versenybe csak két amerikai rendező, Ira Sachs (The Man I Love) és James Gray (Paper Tiger) kapott meghívást.

A versenyfilmek bemutatói május 13-án kezdődnek. Versenyen kívül mutatja be a fesztivál szerda este a 2020-as francia iszlamista tanárgyilkosságról készült játékfilmet L’Abandon (A cserbenhagyás) címmel, Vincent Garenq rendezésében.

Két új, az NFI támogatásával készült, hazai vígjátékot a külföldi forgalmazók először Cannes-ban, a fesztivál ideje alatti filmvásáron nézhetnek meg: a Dobó Kata és Szilágyi Fanni rendezésében készült Még egy kívánság, és Orosz Dénes alkotása, a Félrelépni szabad a Megafilm Service gyártásában készültek, Helmeczy Dorottya producer vezetésével. Az NFI a filmvásáron saját standon várja a külföldi filmvásárlókat, míg a hazai filmipar és az NFI szolgáltatásai iránt érdeklődőket a cannes-i International Village Magyar Pavilonjában.

Barlangtúrát indít az Aggteleki Nemzeti Park a Kossuth-barlangba

Barlangtúrát indít az Aggteleki Nemzeti Park május 17-én a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Jósvafőn található Kossuth-barlangban. Az összesen 1,2 kilométer hosszú túra időtartama várhatóan három óra lesz, a teljesítéshez gumicsizma vagy váltócipő, valamint terepi öltözet kötelező – írja az MTI. A túra egészen a Reménytelen-szifonig vezet, az odáig vezető úton pedig feszített drótkötelek segítik a tavon való közlekedést. A barlangban a csoport tagjai saját lámpákkal biztosítják a világítást, valamint sisak használata is kötelező.

A túra előzetes bejelentkezés alapján indul el. Az útvonalon csak 14 éves kornál idősebbek vehetnek részt, jegyet pedig kizárólag online lehet vásárolni. A túra a jósvafői Kúria Oktatóközponttól indul, a szervezők pedig lehetőséget biztosítanak barlangászfelszerelések bérlésére az információs irodában akár több napra is. Mivel a barlangászoverall felpróbálása és cseréje időbe telik, ezért a résztvevőket arra kérik, hogy Aggtelekre korábban érkezzenek, mert Jósvafőre időben át kell érniük.

Átadták a Moholy-Nagy-díjat

Idén huszadik alkalommal adták át a Moholy-Nagy-díjat a MOME Auditóriumában, melyet a Tavaszi címátadóval egybekötve rendezett az egyetem – adta hírül az intézmény. Az elismerést ezúttal egyszerre két alkotó, Fudzsimoto Szú japán építész és Agnes Denes magyar származású, New Yorkban élő képzőművész, a konceptuális művészet úttörő alakja kapta.

Az ünnepséget Kovács Csaba megbízott rektor gondolatai nyitották, köszöntőbeszédében felidézte, hogy a díjat 2006-ban Kopek Gábor alapította, abban az évben, amikor az egyetem Moholy-Nagy László fotográfus, festő, a Bauhaus kiemelkedő tanárának a nevét felvette. Moholy-Nagy művészeti és tanári tevékenysége mellett iskolaalapító is volt, mélyen autonóm személyiség, olyan ember, aki szabadon kísérletezve nyert univerzális tudást, válaszolt meg a 20. században 21. századi kérdéseket – mondta.

Somogyi Krisztina építészetkritikus Fudzsimoto Szú laudációjában a Magyar Zene Házából kiindulva az építész egész munkásságát jellemezve azt mondta, hogy a Városligetben „egy olyan épület kapott helyet kultúránkban, amely nem szétválaszt, hanem összeköt, és ráirányítja a figyelmet az átmenetekre – külső és belső tér, keleti és nyugati kultúra, természet és épület, építészet és zene, a körülöttünk lévő és a bennünk lévő művészet között”.

Fudzsimoto előadásában elsőként ugyancsak a Magyar Zene Házáról beszélt, a tervek első vázlatába erdőben táncoló, zenélő embereket rajzolt, ezt kellett aztán lefordítani az építészet nyelvére. Az eredmény az áttört, lombkoronát idéző tető, a parkba olvadó üveghomlokzat, a meglévő fák integrálásával tervezett épület lett.

Idős korára tekintettel Agnes Denes nem tudott személyesen jelen lenni a díjátadón. Illés Anikó megbízott rektorhelyettes, egyetemi tanár azt a nemrég New Yorkban tett látogatást idézte fel, amikor a MOME küldöttsége átadta az elismerést a kilencvenöt éves művésznek.

Az ikonikus alkotót German Kinga művészettörténész, a MOME docense laudálta. Kitért arra, hogy Denes már az 1970–1980-as évek elején felhívta a figyelmet bolygónk törékenységére, „saját ökologikát fogalmazott meg. Ekkor ez még nem volt divatos, nem tűnt időszerűnek, és a műtárgypiacon sem volt gyümölcsöző.” A Búzamező–szembesítés (1982) German Kinga szavaival „figyelemfelkeltő, prioritásaink végiggondolására ösztönző és a humánum alakító erejére utaló élő tükör”.

Agnes Denes kívánsága volt, hogy az egyetem ültessen fát a díjátadó alkalmából a MOME Campus kertjében, ez meg is történt, és ahogyan German a beszéde végén elmondta – reméljük, hogy Agnes Denes üzeneteire, hagyatékára emlékeztet majd, és arra, hogy a „»láthatatlan folyamatok« leírhatók, lerajzolhatók, láthatókká tehetők, és együtt meg is valósíthatók”.

Mesekihívást indít a Libri Mini

A Libri Mini 30 napos kihívása a meseolvasás és történetmondás pozitív hatásaira szeretné felhívni a figyelmet: május közepétől mindennap egy-egy mesét ajánlanak közös olvasásra, ezzel segítve a szülőket, nagyszülőket és a gyermekekkel foglalkozó szakembereket.

Mint a Libri közleménye írja, a kihívás célja, hogy a mese a mindennapok részévé váljon, és mindennap jusson egy kis idő a közös olvasásra a kicsikkel és nagyobbakkal. A most induló kihívás keretein belül a Libri arra biztatja a felnőtteket, hogy minél többet és többfélét olvassanak a gyermekeknek. Az aloldal ehhez magyar és külföldi szerzők köteteiből kínál ízelítőt – a honlapra feltöltött „beleolvasóknak” köszönhetően a felnőttek és gyermekek klasszikus és kortárs mesékkel, valamint számos friss megjelenéssel is megismerkedhetnek. 

A Libri Mini a most induló 30 napos kihívással egy időben Libri Mini Könyvklub néven egy zárt Facebook-csoportot is elindít – az érdeklődők itt könyvajánlókat, a gyermekek életkorának és érdeklődési körének megfelelő cikkeket olvashatnak, ugyanakkor elsőként értesülhetnek a Libri Mini gyerekeknek szóló programjairól és egyes gyerekkönyves akciókról is.

Címlapfotó: A Vasarely 120 című, Victor Vasarely születésének 120. évfordulójához kapcsolódó életmű-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban a sajtóbemutató napján, 2026. május 13-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI