kortárs képzőművészet
Rieder Gábor: Olyan kiállítási programot szeretnék, amely mindig meglepi az embereket
A Kieselbach neve elsősorban az aukciós piachoz és a klasszikus modern magyar művészethez kötődik. A Falk Miksa utcában most megnyíló kortárs kiállítótér, a K2 azonban más irányt vesz. Rieder Gábor művészeti igazgatóval arról beszélgettünk, miért most jött létre a kortárs galéria, hogyan fér össze kereskedelem és intézményi gondolkodás, és miért lett az AI a nyitóprogram egyik kiindulópontja.
Kucsora Márta: Ha nem viszem végig, akkor általában a kukába kerül a mű
Kucsora Márta festményei nem engedik, hogy kívül maradjunk: monumentalitásukkal és érzékiségükkel megtorpanásra késztetnek, majd – ha akarjuk, ha nem – beszippantanak. Elég eléjük állni, és természeti képzetek, kozmikus víziók támadnak bennünk, máskor pedig úgy érezzük, mintha egy Petri-csésze mikrovilága nyílna meg előttünk.
Kemény György a kilencvenen túl sem tesz pontot színes életműve végére
Augusztus 31-ig látható a A GYURIII! az Új Városházi Galériában. Kemény György életmű-kiállítása megmutatja, mennyi játékosság, pimaszság és szellemi szabadság sűrűsödik Gyuriban – ahogy mindenki hívja –, és hogyan ölt mindez újra meg újra más formát: plakátban, rajzban, festményben, digitális munkában vagy szoborban.
A teremtett rend és a rend teremtése találkozik Füreden
Lantos–Fajó: akár egyetlen művész neve is lehetne. Ha ugyanis egymás mellé tesszük a két ikonikus alkotó tiszta színekből és geometrikus alapformákból építkező műveit – ahogy azt most a balatonfüredi Zsdrál Galériában is látjuk –, első pillantásra nagyon nehéz eldönteni, hogy hol ér véget az egyik életmű, és hol kezdődik a másik.
Ezen a kiállításon elmosódnak az álom és a valóság határai
Felébredünk, kinyitjuk a szemünket és felismerjük a szobát. Mégsem áll össze rögtön minden. A tárgyak a helyükön vannak, de az álom hangulata egy darabig még ott marad rajtuk. A szentendrei Karnevál Kávéházban látható Hipnopomp című kiállítás ezt az élményt bontja ki hat különböző művészi megközelítésen keresztül.
Tomasz Piars: Sokféle látvány és gondolat összeütközéséből építkezem
Tomasz Piars képei egyszerre idézik a modernizmus tiszta formáit, az art deco eleganciáját, a futurizmus progresszivitását vagy éppen a kubizmus analitikusságát, ugyanakkor mindig ott van bennük a gesztusfestészet nyers anyagisága is. Legújabb sorozatában elképzelt terek, egy ember utáni világ látványa elevenednek meg. A hónap alkotójával a művészeti munka mellett arról is beszélgettünk, hogy miként jutott el a gyermekkori tapasztalatoktól az Art Salon Contemporary szalonvilágáig.
Tomasz Piars: Sokféle látvány és gondolat összeütközéséből építkezem
Tomasz Piars képei egyszerre idézik a modernizmus tiszta formáit, az art deco eleganciáját, a futurizmus progresszivitását vagy éppen a kubizmus analitikusságát.
Simon Debóra: Nem szeretném, hogy a képek teljesen elnehezüljenek
Simon Debóra Eszter festményein puha, lazúros felületek találkoznak tűkkel, ollókkal, szemekkel és vörös cseppekkel. A képek első pillantásra meditatív, szinte súlytalan világokat nyitnak meg, közelebbről nézve azonban rendre felbukkan bennük valamilyen behatolás vagy fenyegetés. A művésszel gyerekkori rajzairól, az édesapja elvesztése után megjelenő felhőkről, az irányított véletlenekről, és a tanításról beszélgettünk.
David Hockney magyar művészekkel mutatja meg, milyen világ marad a gépek után
Mit kezd egy autógyártó cég az iparosodás, a sebesség és a hatalom árnyoldalaival? A Mercedes-Benz Art Collection első magyarországi bemutatkozása meglepően önreflexív választ ad: nemzetközi világsztárok és nagyszerű magyar alkotók művein keresztül vizsgálja, milyen világot hozott létre a gép – és mi maradhat utána.
Renderelt művészet – Mátrai Erik
Mátrai Eriket fényművészként tartjuk számon, de a festőként végzett alkotó akkor is hű marad klasszikus gyökereihez, amikor nem táblaképet készít: installációiban is festőként gondolkodik. Műtermében az alkotófolyamatok mellett arról is beszélgettünk, hogyan vált a lélegzet festői eszközzé.
Végh Júlia egzotikus növényi motívumai egészen Ferenc Józsefig vezetnek vissza
A Gutenberg-ház legfelső szintjén, egy gyönyörű ólomüveges ajtón keresztül jutunk Végh Júlia műtermébe, ahonnan elképesztő kilátás nyílik a városra. Nem meglepő, hogy az alkotó kompozícióin folyamatosan megjelennek a titokzatos belső tereket és különös tájakat idéző világok, amelyek valamilyen módon mindig túlmutatnak a hétköznapiságon.
Boruzs Boglárka egy lidérces hangulatú űrhajóbelső gyomrába visz
Boruzs Boglárka Plazma Rising című, Eged Bertalan kurátori közreműködésével megvalósult kiállításán különös, hibrid lények jelennek meg: egyszerre vonzók és taszítók, meseszerűek és bizarrak, emberiek, állatiak, gépiek. Boruzs festészetének igazi ereje azonban nem pusztán a transzhumán víziókban rejlik.
Poszter helyett: Kalán Viktória
Kalán Viktória festészete a klímaszorongásra adott érzékeny, mégsem didaktikus válaszként olvasható. A Csak a legfontosabbakat című festményén egy lángoló erdőrészlet előtt egy hibrid alak látható.
Hírmozaik – július 10.
Meghívást kapott a magyar képzőművész a lyoni biennáléra, magyar koprodukciós rövidfilm Velencében, Anthony Hopkins saját szerzeményeiből ad ki albumot – hírösszefoglalónk.
Bencs Dani kiállításán a víz kitör a vásznak határaiból
A képzőművész kiállításának kompozícióin nem puszta motívumként jelenik meg a víz, hanem mozgásban lévő, folytonosan hömpölygő gondolati anyagként, ami halad, zubog, körbejár, majd új formában tér vissza.
Kondor Attila: A festészet lehetőség arra, hogy a végső kérdésekkel foglalkozzunk
Kondor Attila művei lassan bevonnak egy figyelmesebb, kontemplatív állapotba. Bár klasszikus festészeti hagyományokból indulnak ki, sosem nosztalgikusak vagy avíttak. Inkább azt keresik, hogyan lehet ma érvényes módon beszélni a szépségről és a nehezen megfogható állandóságról. A festészet iránti alázatról, a fegyelemről, manualitásról és a művészet végső kérdéseiről beszélgettünk.