műterem-látogatás
Fülöp Gábor műveinek csendjében sok minden felerősödik
Fülöp Gábor műterme első pillantásra egy elhagyatott csernobili fogorvosi rendelőre emlékeztet. Az indusztriális környezetben száll a por, mindenhol farönkök, tömbök, készülő és elkészült munkák sorakoznak.
Kecső Endre művészetében a mítosz tűként fúródik a történelem spiráljába
Kecső Endrének jó néhány éve Szolnokon van a műterme, ott van otthon igazán – nemcsak földrajzi értelemben, hanem szellemileg is.
Kovács Gabriella titokkal övezett, burjánzó univerzumai
A Vasas Székházban található műtermében találkozunk vele, ahová nemrég költözött át a Nyolcésfélből. Kovács Gabriella meséli, hogy négy év után nem volt könnyű maga mögött hagyni a napsütötte festőtermet és az ottani közösséget, de mostanra az új épületben is megtalálta azokat az alkotókat, akikkel rezonál. A költözés új munkaritmust is hozott, miközben nemrég zárult Agavé című kiállítása a Hybridart Space-ben.
Juhász Dóra: A nagyvonalú, egészben gondolkodó megközelítés érdekel
Juhász Dóra huszonöt éve dolgozik ugyanazzal az alapformával, amelyre nem elhatározásból, hanem festés közben talált rá. Csendéleteket festett, amikor felismerte, hogy nem a tárgy érdekli igazán, hanem az, ahogyan a formák egymáshoz viszonyulnak.
Kis Róka Csaba soha nem azt csinálja, amit elvárnak tőle
Soha nem a jól bevált utat járja, nem azt csinálja, amit „érdemes”, nem azt, ami működik vagy éppen trendi. Ha pedig az történik, hogy amit csinál, egyszer csak divatossá válik, kanonizálódik vagy hype lesz belőle, akkor ő aztán biztos, hogy tudatosan szembemegy vele.
Tarr Hajnalka: A szépség ma már nem a hibáktól mentes harmónia
Mázpróbák, félkész formák és égetésre váró darabok között, útközben a művész a hatalmas kemencét is megmutatja, ahol a kerámiái készre égnek.
A magyar valóság rétegzettségét sokkal inkább sajátomnak érzem
„A káoszban találom meg a harmóniát” – mondja Koltai Barbara, miközben a műtermébe lépve hétköznapinak látszó tárgyak, régi fotók és szövött anyagok között lépdelünk. A látszólagos rendetlenségben azonban van valami szakrális, valami belső rend.
Gőbölyös Luca lakásműterme A nagy Gatsby világába repít
A „lázas húszas évek” pompája és titkokkal teli atmoszférája: minden sarokban újabb különleges műtárgy bukkan fel. Saját képei mellett szülei alkotásai, sőt egy Bokros Birman Dezső-mű is helyet kap a falakon.
A női létezés színes tárgyözöne azonnal beburkol
Gesztelyi Nagy Zsuzsa festészete gyermekkori emlékekből és városi terekből táplálkozik. Álomszerű világokat nyit meg, ahol a személyes és az egyetemes, a rend és az érzelem találkozik.
Már gyerekként is gyönyörűnek látta a levágott kacsafejet
Boros Viola kompozícióinak sűrű rétegzettsége, harsánysága, radikalitása és őszintesége odaszegezi vásznaihoz a nézőt, aki szinte zavarba jön e képek energiájától és erejétől.
Ezek a portrék hiányként mutatják fel a testet
Verebes György minden festményén keresztül a létezés esszenciáját kutatja: kompozícióinak középpontjában az ember áll, akinek spirituális és filozófiai jelenvalóságát igyekszik megragadni a művész.
Mindig úgy nézek egy képre, mint egy emberre
Felhőtlenség és játékosság árad a képeiből. Somody Péter munkáival azért jó együtt lenni, mert ezeket a műveket nézve minden gondunk tovatűnik egy pillanatra, és megérezzük a létezés könnyűségét.
Lényszerűség és érzékiség a pszichés térben
Bóbics Diána művészetében a 2010-es évek során felerősödött az absztrakció szerepe, legújabb sorozata mégis természeti ihletésű, így a rétegek között felsejlik a narrativitás.
Budapest romkocsmafestője varázslóként kelti életre az addig szürkén létező helyeket
Babos Zsili Bertalan neve fogalom. Sokakat bosszant a bekategorizálhatatlansága, az, hogy mindenféle határon átível a tevékenysége. Ellátogattunk a műtermébe.
Ha az ember belekerül egy tornádóba, akkor nincs kiszállás
Varga Rita szerteágazó művészetében az áldozati szereppel, az alárendeltséggel, valamint az abból való kilépés lehetőségével, a nők túlélési képességével és szívósságával foglalkozik.
Körbetáncolod a képet, és minden más ki van zárva
Baráth Áron festői nyelve rendkívül érzelmes és személyes, a gesztusfestészet lendületessége és a grafika kiszámítottsága, valamint a Balkán ízessége és a nyugati festészet precizitása keveredik benne.