interjú

Egy francia diplomata mesél a művészet helyzetéről a hidegháború legkeményebb éveiben

A napokban nyílt meg a Kiscelli Múzeumban A diplomata. Kultúra a hidegháborúban – Guy Turbet-Delof Budapesten című kiállítás, amely az 1956-os események egyik kevésbé ismert történetét meséli el. Árvai Máriával és Fábián Blankával, a kiállítás kurátoraival beszélgettünk.

Amrita Sher-Gil India Munkácsyja: világhírű és magyar születésű, de itthon alig ismerik

Amrita Sher-Gil, az indiai–magyar festőzseni örök hatással bíró festményeit nemzeti kincsként őrzi India. Amrita életéről és művészetéről Bagi Juditot, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum munkatársát kérdeztük.

A bongorról készült film elég mélyre ment, lehet, hogy túl mélyre is

Bongor, a népszerű rapper pokoljárását dolgozza fel az Extázis Uncut című film, amely a zenész legújabb konceptalbumára és saját életére támaszkodik. A film Berta Csongor gyermekkori emlékeitől indulva fikciós és dokumentumfilmes elemekkel vezeti végig a nézőt a súlyos függőségek kialakulásán át a megtisztulásig.

Horváth Lóczi Judit: A geometria nem érzelemmentes

A Szentendrei Régi Művésztelepen található műtermében rend van. Munkáin a festett felületek tiszták, a kontúrok pontosak, a geometrikus formák fegyelmezetten feszülnek egymásnak. Horváth Lóczi Judit műveiben a mértani pontosság azonban sosem hideg vagy steril.

Saly Noémi: Minden szakácskönyvet ihletforrásként használok

Budapest nagy tudású krónikása, kultúrtörténész, muzeológus. A francia irodalom egyetemi oktatója. Műfordító. Író. De leginkább talán egy utánozhatatlan jelenség, aki bármiről beszél és ír, bámulatos műveltségével elvarázsolja a közönségét, és akinek a magyar gasztronómia is sokat köszönhet – Cserna-Szabó András ezúttal Saly Noémivel beszélgetett.

Tamás Lóránt aranyműves, aki nem csupán órákkal, hanem időkapszulákkal foglalkozik

Műhelyében az aranyműves- és az órásszakma találkozik. Itt kapnak új testet olyan szerkezetek, amelyekből ma már alig elérhető egy-egy darab a világon. Tamás Lóránt aranyművesnél, a Fabergé magyarországi partnerénél, a Tamas L’orant márka alapítójának alkotóműhelyében jártunk.

Knyihár Amarilla: Egyszerre éljük át a szépséget és a veszélyeztetettséget

Knyihár Amarilla festészetében a látszólag távoli korszakokat ugyanaz a kérdés kapcsolja össze: mi történik a látvánnyal, amikor valamilyen felületen keresztül nézzük? Szentendre és a Papsziget folyton változó tájai azóta is meghatározó kiindulópontjai, képei ugyanakkor belső tájak is.

Akik megtartanak minket – Tóthné Almássy Monika

Mindannyiunk életében vannak olyan emberek, akik valamilyen módon megtartanak minket: jelenlétükkel, tudásukkal, figyelmükkel vagy éppen azzal, hogy akkor is kapaszkodót nyújtanak, amikor mi magunk már nehezen találjuk azt. Sorozatunkban a segítés kultúrájáról beszélgetünk azokkal, akik hivatásuk révén mások támaszává válnak. Vendégünk ezúttal Tóthné Almássy Monika, a tanulás gyógyító erejének teret adó KórházSuli alapítója.

Dukai István: A pontosság nem zárja ki az érzékiséget

Dukai István grafikusként és art directorként különböző arculatokon dolgozott, előtte pedig a graffiti anonim közegében alkotott. A kortárs képzőművészeti színtérre 2023-ban lépett be látványosan, amikor az első Inota Fesztiválon bemutatta CONTRAST című kiállítását. Azóta a geometrikus munkáktól egyre határozottabban halad a reliefek, talált tárgyak, helyspecifikus installációk felé.

Polgár Judit: A mai világban a kritikai gondolkodás képessége a legfontosabb

Polgár Judit minden idők legkiválóbb női sakkozója, a sportágtörténet korszakalkotó zsenije, aki újraértelmezte a női játékmódot és a világ legjobb férfi játékosait legyőzve rombolta le a nemi sztereotípiákat a sakktáblánál. Vele készített interjúnkban többek között arról mesél, hogyan járul hozzá a sakk a tudatos döntéshozatalhoz, a kreativitás és a logikai készségek fejlesztéséhez.

Miksa Bálint kompozíciói sehol sem nyugszanak meg

A Népszigeten található műteremben Miksa Bálint szabálytalan körvonalú festményei egymás mellett sorakoznak a falakon. Az egyik csillagrendszernek tűnik, a másik sűrű természeti tájnak: olyan képek, amelyekbe éppúgy bele lehet burkolózni, mint amennyire el lehet veszni bennük.

Akik megtartanak minket – Böcskei Balázs

Mindannyiunk életében vannak olyan emberek, akik valamilyen módon megtartanak minket: jelenlétükkel, tudásukkal, figyelmükkel vagy éppen azzal, hogy akkor is kapaszkodót nyújtanak, amikor mi magunk már nehezen találjuk azt. Sorozatunkban a segítés kultúrájáról beszélgetünk azokkal, akik hivatásuk révén mások támaszává válnak. Ezúttal Böcskei Balázs addiktológiai konzultánst kérdeztük.

Képes Gábor: Sokáig egészen biztos voltam abban, hogy a számítógép a műveltségterjesztés eszköze

Könyvtárak, archívumok, teljes életművek elérhetők egyetlen kattintással – mégsem lettünk műveltebbek, egyre nehezebb elmélyülni bármiben. Hol szakad meg a lánc a hozzáférés és a valódi tudás között? Képes Gábor muzeológussal, a KSH Könyvtár kutatástámogató és statisztikatörténeti főosztályának digitális tartalomfejlesztőjével beszélgettünk.

A StEFREM legújabb lemezén van mélység, de remény is

Új korszakba lépett a StEFREM – az együttes Égrekiáltó című albuma generációváltás és organikus közösségi alkotás lenyomata. A nyolctagú együttesben éneklő Bubnó Lőrinccel beszélgettünk.

A karaktereket meg kell formálni, nem lehet az ösztönre rácsücsülni – Pap Lujza, a Kaszás Attila-díj jelöltje

A Domján Edit-díjas Pap Lujza 1977-ben született Ajkán. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Nádasdy Kálmán Színészképző Stúdiójában szerzett színészvégzettséget 1999-ben. 1996 óta tagja a Hevesi Sándor Színháznak, tehát a 2026–2027-es évadban kezdi el harmincadik évadát Zalaegerszegen.

Úgy éreztem, hogy valódi dolgokat csak farmerben lehet csinálni – Ötvös András, a Kaszás Attila-díj jelöltje

Társulati tag volt a Katona József Színházban, évadokat játszott Egerben, volt krétakörös és részt vett a KoMa Társulat alapításában is. Szerepelt népszerű sorozatokban és közönségfilmekben is, 2022 óta pedig a Vígszínház társulatát erősíti. A szakma és a nézők is nagyra tartják, mindezek ellenére, vagy talán épp ezért, nem szeret magáról beszélni.