A százéves szentendrei Régi Művésztelep alkotóit mutatja be a MűvészetMalom kiállítása

A nagyszabású jubileumi kiállítás az 1926-ban alapított szentendrei Régi Művésztelep százéves történetét tekinti át nemcsak a jól ismert, hanem ritkábban látott vagy nemrégiben felbukkant műalkotásokkal. Olyan művészek kötődtek ide – csak néhány nevet említve –, mint Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Kondor Béla, Korniss Dezső, Miháltz Pál, a nemrégiben elhunyt Aknay János, a kortársak közül Baksai József, Bereznai Péter, Buhály József, Martin Henrik, Szakács Imre, akiknek életművében fontos szerep jutott ennek a környezetnek.

Mint írták, a mostani alkalom egészen kivételesnek számít elsősorban a centenárium, illetve a tágas kiállítóterek, a MűvészetMalom három épületszárnya miatt. Így egy helyen, együtt nyílik lehetőség arra, hogy közel száz művész, az alapítók – Bánáti Sverák József, Bánovszky Miklós, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Onódi Béla, Paizs Goebel Jenő, Pándy Lajos, Rozgonyi László – és néhány, általuk példaképnek tekintett mester alkotásától kezdve egészen a ma is a telepen alkotók munkásságáig áttekintsük a művésztelep történetének fontosabb periódusait.

A kiállítás a korszakok mellett a jellegzetesebb tematikai egységeken vezeti a nézőt száz év történetében, és kiemelten jelenik meg a művészek által kedvelt téma, a kert, amely lehetett a művésztelep lenyűgöző, ősfás parkja vagy – tágabb értelemben – Szentendre rejtettebb, zártabb része, de maga a város is, melyet leggyakrabban széles horizontú természeti környezetbe illesztettek – írták a szervezők közleményükben.

1945 után, amikor több, az Európai Iskolához kapcsolódó művész válik a művésztelep tagjává, a szürrealista látásmód megerősödik, és feltárul a természet, a kert titokzatosabb oldala is. A későbbiekben is találkozhatunk a kerttéma feldolgozásával: úgy mint az örök kert vagy az ipari civilizációtól mentes természet és akár a metafizikus rend jelképe.       

Az elmúlt száz év alatt a művésztelep átalakuló társadalmi, szociológiai, kultúrpolitikai háttérben, változó politikai közegben alakította ki saját arculatát, miközben más csoportosulások is megjelentek Szentendre képzőművészeti életében. Már a kezdeti időszakban egyik fontos eleme lett a város kultúrpolitikai, turisztikai elképzeléseinek, története idővel összefonódott a településével, ezzel párhuzamosan pedig a hazai művészettörténet szerves részévé vált.

Nyitóképen: A Művésztelep 100 című, a százéves szentendrei Régi Művésztelep történetét áttekintő kiállítás a MűvészetMalomban 2026. május 16-án. Fotó: MTI/Kovács Attila