D__TT20260516017.jpg

A százéves szentendrei Régi Művésztelep alkotóit mutatja be a MűvészetMalom kiállítása

A szentendrei Régi Művésztelep alapításának százéves jubileuma alkalmából a MűvészetMalomban grandiózus kiállítás nyílt május 16-án, amelyen az alapítóktól a kortársakig közel száz művész több száz alkotása látható – adták hírül a szervezők.

A nagyszabású jubileumi kiállítás az 1926-ban alapított szentendrei Régi Művésztelep százéves történetét tekinti át nemcsak a jól ismert, hanem ritkábban látott vagy nemrégiben felbukkant műalkotásokkal. Olyan művészek kötődtek ide – csak néhány nevet említve –, mint Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Kondor Béla, Korniss Dezső, Miháltz Pál, a nemrégiben elhunyt Aknay János, a kortársak közül Baksai József, Bereznai Péter, Buhály József, Martin Henrik, Szakács Imre, akiknek életművében fontos szerep jutott ennek a környezetnek.

Mint írták, a mostani alkalom egészen kivételesnek számít elsősorban a centenárium, illetve a tágas kiállítóterek, a MűvészetMalom három épületszárnya miatt. Így egy helyen, együtt nyílik lehetőség arra, hogy közel száz művész, az alapítók – Bánáti Sverák József, Bánovszky Miklós, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Onódi Béla, Paizs Goebel Jenő, Pándy Lajos, Rozgonyi László – és néhány, általuk példaképnek tekintett mester alkotásától kezdve egészen a ma is a telepen alkotók munkásságáig áttekintsük a művésztelep történetének fontosabb periódusait.

A kiállítás a korszakok mellett a jellegzetesebb tematikai egységeken vezeti a nézőt száz év történetében, és kiemelten jelenik meg a művészek által kedvelt téma, a kert, amely lehetett a művésztelep lenyűgöző, ősfás parkja vagy – tágabb értelemben – Szentendre rejtettebb, zártabb része, de maga a város is, melyet leggyakrabban széles horizontú természeti környezetbe illesztettek – írták a szervezők közleményükben.

A Művésztelep 100 című, a százéves a szentendrei Régi Művésztelep történetét áttekintő kiállítás a MűvészetMalomban 2026. május 16-án. Fotó: MTI/Kovács Attila
A Művésztelep 100 című, a százéves a szentendrei Régi Művésztelep történetét áttekintő kiállítás a MűvészetMalomban 2026. május 16-án. Fotó: MTI/Kovács Attila

1945 után, amikor több, az Európai Iskolához kapcsolódó művész válik a művésztelep tagjává, a szürrealista látásmód megerősödik, és feltárul a természet, a kert titokzatosabb oldala is. A későbbiekben is találkozhatunk a kerttéma feldolgozásával: úgy mint az örök kert vagy az ipari civilizációtól mentes természet és akár a metafizikus rend jelképe.       

Az elmúlt száz év alatt a művésztelep átalakuló társadalmi, szociológiai, kultúrpolitikai háttérben, változó politikai közegben alakította ki saját arculatát, miközben más csoportosulások is megjelentek Szentendre képzőművészeti életében. Már a kezdeti időszakban egyik fontos eleme lett a város kultúrpolitikai, turisztikai elképzeléseinek, története idővel összefonódott a településével, ezzel párhuzamosan pedig a hazai művészettörténet szerves részévé vált.

A kiállítás október 25-ig látható, csütörtöktől vasárnapig 10.00 és 18.00 óra között.

Nyitóképen: A Művésztelep 100 című, a százéves szentendrei Régi Művésztelep történetét áttekintő kiállítás a MűvészetMalomban 2026. május 16-án. Fotó: MTI/Kovács Attila 

Ez is érdekelheti

Végh Júlia egzotikus növényi motívumai egészen Ferenc Józsefig vezetnek vissza

A Gutenberg-ház legfelső szintjén, egy gyönyörű ólomüveges ajtón keresztül jutunk Végh Júlia műtermébe, ahonnan elképesztő kilátás nyílik a városra. Nem meglepő, hogy az alkotó kompozícióin folyamatosan megjelennek a titokzatos belső tereket és különös tájakat idéző világok, amelyek valamilyen módon mindig túlmutatnak a hétköznapiságon.

Kertmozi Pécsen, táncház a Kobuciban, Keep Floyding-koncert a csillagos ég alatt – Programajánló

Balaton-koncert a Magyar Zene Házában, nyári táncház a Kobuci Kertben, azerbajdzsáni szőnyegek a Néprajzi Múzeumban, kertmozis vetítések a Zsolnay Kulturális Negyedben, Keep Floyding-koncert a Svábhegyi Csillagvizsgáló parkjában – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.

Boruzs Boglárka egy lidérces hangulatú űrhajóbelső gyomrába visz

Boruzs Boglárka Plazma Rising című, Eged Bertalan kurátori közreműködésével megvalósult kiállításán különös, hibrid lények jelennek meg: egyszerre vonzók és taszítók, meseszerűek és bizarrak, emberiek, állatiak, gépiek. Boruzs festészetének igazi ereje azonban nem pusztán a transzhumán víziókban rejlik.

Poszter helyett: Kalán Viktória

Kalán Viktória festészete a klímaszorongásra adott érzékeny, mégsem didaktikus válaszként olvasható. A Csak a legfontosabbakat című festményén egy lángoló erdőrészlet előtt egy hibrid alak látható.