Barcsay Jenő
Április 2-án történt
„Nálam a szín sohasem játszott elsődleges szerepet, mindig a rajz és a forma, a konstrukció volt az első, csak aztán a szín” – vallotta művészetéről az 1988. április 2-án elhunyt kétszeres Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, Barcsay Jenő. A magyar konstruktív-geometrikus művészet legjelentősebb egyéniségét legtöbben a számos nyelvre lefordított Művészeti anatómia szerzőjeként és Szentendre meghatározó festőjeként ismerik, de grafikái és mozaikjai is igen jelentősek, illetve művészetpedagógiai munkássága is kiemelkedő.
A jelen archívuma – három Barcsay-díjas alkotó gondolatai
Hogyan gondolkodnak a fiatal képzőművészek a jövőről, a társadalmi rendszerekről vagy az emlékezetről a digitális korszakban? A 2025-ös Barcsay-díjasok, Agg Lili, Molnár Judit Lilla és Tomecz Dániel körkérdésünkre válaszolva beszélnek aktuális kutatásaikról és alkotói terveikről.
A jazz a klasszikus zenével, a koreai tradíció a magyar kreativitással találkozik – Programajánló
Barcsay-díjasok kiállítása Szentendrén, a jazz és a klasszikus zene találkozása, beszélgetés a nemzetközi bookinggyakorlatokról, kiállítás a polgári étkezési kultúráról, Bob Marley-emlékkoncert az A38 Hajón – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
Az idei Barcsay-díjasok
Harminchetedik alkalommal adják át Szentendrén a Barcsay Jenő szellemi örökségét és művészi alázatát hirdető Barcsay-díjat.
Január 14-én történt
„A piktúra olyan, mint az alkoholista kezében az alkohol, nem könnyű lemondani róla. Aki ezt véglegesen meg tudta tenni, nem is lehetett nagy festő! Azonban a lángész is ember, akkor is remél, amikor már alig van remény” – fogalmazta az 1900. január 14-én született – és 1988-ban elhunyt – Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, Barcsay Jenő, a 20. századi magyar képzőművészet egyik legkiemelkedőbb alakja.
Barcsay öröksége: fegyelem vagy érzékiség?
Most közel száz alkotáson fedezhetjük fel Barcsay Jenő alapvető kérdését: hogyan lehet a fegyelmet és az érzékiséget, a tudományos pontosságot és a művészi költőiséget egyszerre érvényesíteni?
Múzeumok a Szigeten, Queen a Nemzeti Múzeumban
Programajánlónkban múzeumi standhoz, koncertre és a Queen 1986-os budapesti tartózkodását dokumentáló fotókiállításra invitáljuk olvasóinkat.
Barcsay Jenő műveiből nyílik állandó kiállítás Szentendrén
Jazzkoncerttel nyílik meg a Fő téri Kmetty Múzeumban a Látványból szerkezet – A táj és a test transzformációi Barcsay Jenő művészetében című kiállítás a Szentendrei Múzeumok Éjszakáján, június 21-én.
Barcsay Jenő szobányi műve ötven évig feltekerve hányódott
Egyedülálló műalkotással gyarapodott a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteménye: Barcsay Jenő 1964-ben készült, több mint 21 négyzetméteres szénrajza került az intézmény tulajdonába. A hat évtizedig lappangó, restaurált művet a nagyközönség először a Magyar Képzőművészeti Egyetem július 16-án megnyíló Barcsay-életmű-kiállításán láthatja.
Eddig soha nem látott képeken mutatják meg Barcsay Jenőt
Huszonöt fotóművész és négy képzőművész munkáin keresztül elevenedik meg Barcsay Jenő emblematikus figurája a szentendrei kiállításon. A tárlaton látható André Kertész fotója is, melyet 1934 végén készített.
Barcsay Jenőről szól a tavasz és a nyár Szentendrén
Barcsay Jenő-festmény a szentendrei városházán, koszorúzások a művész műterménél és szobránál, emléktábla-avatás a Szentendre-mozaiknál, új kiállítások Barcsay portréfotóiból a Ferenczy Múzeumban és emblematikus műveiből a Kmetty Múzeumban, nyári művésztelep – tavasszal és nyáron is zajlik a mester születésének 125. évfordulóját ünneplő programsor Szentendrén.
Barcsay Jenő tökéletes rajztudással alkotott absztrakt műveket
A Magyar Képzőművészeti Egyetem különleges életmű-kiállítással tiszteleg a 125 éve született Barcsay Jenő előtt. A Tökéletes egyensúly. Keresztmetszet – Barcsay Jenő életműve új megvilágításban című tárlat bemutatja a művész igen gazdag életművét, és friss perspektívába helyezi Barcsay művészetét.
Megvan a Barcsay-emlékév első szenzációja
Már dolgoznak a Ferenczy Múzeumi Centrum restaurátorai azon a monumentális szénrajzon, amelynek megtalálása a Barcsay 125 jubileumi emlékév egyik szenzációja. Az Asszonyok című, hatalmas, 21 négyzetméteres mű 1964-ben készült, és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Barcsay-mozaikjának egy az egyes arányú kartonja.
Január 14-én történt
1892-ben ezen a napon avatták fel Szatmárnémeti új színházépületét, amely ma is otthont ad az Északi Színház intézményének. Felavatása idején a legkorszerűbb színházépületek közé tartozott – forgószínpaddal is rendelkezett –, és olyan művészek fordultak meg színpadán, mint Beregi Oszkár, Márkus Emília, Jászai Mari és Neményi Lili.
Kiállítással és díjátadóval nyitja a Barcsay 125 jubileumi évet a Magyar Képzőművészeti Egyetem
A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) 2025-ben nagyszabású programsorozattal emlékezik meg Barcsay Jenő születésének 125. évfordulójáról.