Ezen a napon történt

Július 7-én történt

1948. július 7-én született Barta Tamás, az LGT tragikus sorsú zenésze, akit nemcsak kitűnő gitárosként tart számon a magyar rocktörténet, hanem szerzőként is, hiszen rövid pályafutása során mintegy huszonöt LGT-, Zalatnay Sarolta- és Kovács Kati-számnak írta a zenéjét. A Gyere, gyere ki a hegyoldalba vagy az Ő még csak tizennégy máig az LGT legnépszerűbb dalai közé tartoznak. A legendás zenész 1974 nyarán disszidált az Egyesült Államokba, ahol 1982. február 16-án, mindössze harminchárom évesen – máig tisztázatlan körülmények között – lelőtték.

Július 6-án történt

„Szerintem két típusú színész van: aki hároméves korában eldönti, aztán űzi-hajtja, hogy a pályára kerüljön, és vannak azok, mint én is, akik szeretnének még kicsit gyerekek maradni, ezért tizennyolc évesen olyan foglalkozást választanak, ahol ezt megtehetik” – fogalmazta egy interjúban a ma harmincnyolcadik születésnapját ünneplő Tasnádi Bence Junior Prima díjas színművész, akit a Katona József Színház előadásaiban, illetve az 1945, a Trezor, a Zavarok, a Szelfi Egyetem, a Mióta velem jár és a Szia, Életem! című filmekben láthattunk.

Július 5-én történt

1914. július 5-én született – és 1995-ben hunyt el – a zongora poétájának is nevezett Fischer Annie, a huszadik század egyik legnagyobb, háromszoros Kossuth-díjas zongoraművésze, aki csodagyerekként kezdte a pályáját, majd csaknem hét évtizeden át volt a magyar zenei előadó-művészet meghatározó alakja. „Annie igazi művész volt, aki felemel a földről. A játékát hallva elfelejtkeztem magamról. Jelenség volt, aki nem zongorázott, hanem történeteket mesélt a billentyűkön” – fogalmazta róla a szintén Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, Vásáry Tamás.

Július 4-én történt

„Jó rendezőkkel dolgoztam egész életemben, és mindig nagyon jó szerepeket kaptam, de például A vágy villamosában nagyon szeretném egyszer Blanche DuBois-t eljátszani, szerintem már megértem rá. Mindig is érdekeltek az ilyen furcsa nők, akik kicsit pszichiátriai esetek. Hogyan lehet hitelesen eljátszani őket, és megtalálni, mi az ő igazságuk” – fogalmazta egy interjúban a ma negyvennyolcadik születésnapját ünneplő Pikali Gerda Jászai Mari-díjas színésznő, akit többek között a Papírkutyák, a 129 és a Külön falka című filmekben láthattunk.

Július 3-án történt

„Fiatalon én is írtam verseket. Mint annyi műfordítóban, bennem is lappangott egy elfuserált költő. De szerencsére elég korán rájöttem, hogy jó fordítónak lenni több, mint közepes költőnek” – fogalmazta az 1926. július 3-án született – és 1998-ban elhunyt – kétszeres József Attila-díjas író, költő, műfordító, Rab Zsuzsa, aki költőként letisztult, személyes hangvételű verseket írt, az igazi életművét azonban műfordítóként alkotta meg: elsősorban az orosz irodalom és költészet kiváló és rendkívül termékeny tolmácsolójaként vált ismertté.

Programok

csütörtök július 9.
DLAPE20260422125.jpg

Felfedezők és sarkkutatók nyomában

Budapest, Ludovika tér 2-6.

ROMANI_OROKOLT_KARACSONY_HJL_03926.jpg

Kertekről és virágokról a népművészet nyelvén

Budapest, Corvin tér 8.

fortepan_82639.jpg

A pesti tőzsde világa

Budapest, Korona tér 1.

874418e0-235f-4a04-9eae-6c4e36fd3eac.jpg

Picasso-kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban

Szeged, Roosevelt tér 1-3.

DBOGI20260423051.jpg

Mangakiállítás a Néprajzi Múzeumban

Budapest, Dózsa György út 35.

b622fefa-b087-48ef-94ea-bdb6cc9891e2_16.jpg

Az ünnepről magunk közt szólva – Kiállítás Szentendrei Régi Művésztelepen

Szentendre, Bogdányi út 51

DBZOL20260304003.jpg

Fő a kávé – Interaktív kiállítás a kávékultúra történetéről

Budapest, Kazinczy utca 21.

DSC_2900.jpg

Irány a Galaxis! Magyarország és az űrkorszak, 1957–1983

Budapest, Szent György tér 2

shutterstock_2277103365.jpg

Utak és útkereszteződések – III. Fotóművészeti Nemzeti Szalon 2026

Budapest, Dózsa György út 37.

fortepan_42553.jpg

Szabad szappanozni – A tisztaság kultúrtörténete

Budapest, Corvin tér 8.

DTAMS20260528001.jpg

Felvétel! – Pillanatok a 125 éves magyar film történetéből

Budapest, Nagymező utca 20.

shutterstock_1933032536.jpg

Korea fényei - Csindzsu selyemlámpásai

Budapest, Frankel Leó út 30-34.

BARABAS_ZSOFI_HJL_06745_16.jpg

A lélegző ég alatt – Barabás Zsófi kiállítása

Budapest, Mozsár utca 1

DBOGI20260408063_16.jpg

Magyarország 1948 – Robert Capa szemével

Budapest, Nagymező utca 8.

kovalovszky-daniel-2.jpg

Zárt ajtók mögött – Terek és gesztusok egy diktatúrából

Budapest, Nagymező utca 8.

649713326_964354132590447_1614714851311780579_n.jpg

Szabadtéri kiállítás a 100 éves Szentendrei Régi Művésztelepről

Szentendre, Fő tér

19:00
e8ea911e-d835-4f02-9fc6-c335973c80cb_16.jpg

Nyári táncház a Szélműves és a Mártones zenekarral

Budapest, Fő tér 1. (Zichy-kastély)

20:00
4a25ecd2-b688-46d8-adb3-046677469fd2_16.jpg

Balázs Elemér Group-koncert a Várkert Bazárban

Budapest, Ybl Miklós tér 2-6

péntek július 10.
DLAPE20260422125.jpg

Felfedezők és sarkkutatók nyomában

Budapest, Ludovika tér 2-6.

ROMANI_OROKOLT_KARACSONY_HJL_03926.jpg

Kertekről és virágokról a népművészet nyelvén

Budapest, Corvin tér 8.

fortepan_82639.jpg

A pesti tőzsde világa

Budapest, Korona tér 1.

874418e0-235f-4a04-9eae-6c4e36fd3eac.jpg

Picasso-kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban

Szeged, Roosevelt tér 1-3.

DBOGI20260423051.jpg

Mangakiállítás a Néprajzi Múzeumban

Budapest, Dózsa György út 35.

b622fefa-b087-48ef-94ea-bdb6cc9891e2_16.jpg

Az ünnepről magunk közt szólva – Kiállítás Szentendrei Régi Művésztelepen

Szentendre, Bogdányi út 51

DBZOL20260304003.jpg

Fő a kávé – Interaktív kiállítás a kávékultúra történetéről

Budapest, Kazinczy utca 21.

DSC_2900.jpg

Irány a Galaxis! Magyarország és az űrkorszak, 1957–1983

Budapest, Szent György tér 2

shutterstock_2277103365.jpg

Utak és útkereszteződések – III. Fotóművészeti Nemzeti Szalon 2026

Budapest, Dózsa György út 37.

fortepan_42553.jpg

Szabad szappanozni – A tisztaság kultúrtörténete

Budapest, Corvin tér 8.

DTAMS20260528001.jpg

Felvétel! – Pillanatok a 125 éves magyar film történetéből

Budapest, Nagymező utca 20.

shutterstock_1933032536.jpg

Korea fényei - Csindzsu selyemlámpásai

Budapest, Frankel Leó út 30-34.

BARABAS_ZSOFI_HJL_06745_16.jpg

A lélegző ég alatt – Barabás Zsófi kiállítása

Budapest, Mozsár utca 1

DBOGI20260408063_16.jpg

Magyarország 1948 – Robert Capa szemével

Budapest, Nagymező utca 8.

kovalovszky-daniel-2.jpg

Zárt ajtók mögött – Terek és gesztusok egy diktatúrából

Budapest, Nagymező utca 8.

649713326_964354132590447_1614714851311780579_n.jpg

Szabadtéri kiállítás a 100 éves Szentendrei Régi Művésztelepről

Szentendre, Fő tér

19:00
e77eb3ee-2675-4846-89a5-411822ff5ce2.jpg

Napsütötte sáv – A Danubia Zenekar nyáresti koncertje

Budapest, Olof Palme sétány 3.

e8ea911e-d835-4f02-9fc6-c335973c80cb_16.jpg

Nyári táncház a Szélműves és a Mártones zenekarral

Budapest, Fő tér 1. (Zichy-kastély)

Július 2-án történt

Ma ünnepli ötvenkilencedik születésnapját Györgyi Anna Jászai Mari-díjas színésznő, akit többek között a Madách Színház, az Arany János Színház, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, a Bárka Színház, az Új Színház, a Magyar Színház és a Miskolci Nemzeti Színház előadásaiban, illetve a Hat hét, a Veszettek, A boldogság színe, a Nincs kegyelem és a Drága besúgott barátaim című filmekben láthattuk. Mindemellett gyakran szinkronizál, többek között Audrey Hepburn, Meg Ryan, Julia Ormond, Juliette Binoche és Audrey Tautou magyar hangjaként vált ismertté.

Július 1-jén történt

1884. július 1-jén született – és 1975-ben hunyt el – Kisfaludi Strobl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész, a huszadik századi magyar szobrászat egyik legismertebb, nemzetközileg is elismert alakja, aki több mint hat évtizedes pályafutása során számos monumentális emlékművet, portrészobrot, aktot, kisplasztikát és domborművet alkotott. Legismertebb művei közé tartozik a Gellért-hegyi Szabadság-szobor, a Parlament előtti Kossuth-emlékmű, az egri Végvári vitézek szobor, valamint számos történelmi és közéleti személyiségről készített portré.

Június 30-án történt

1900. június 30-án született – és 1966-ban hunyt el – Szabó Ernő, a 20. századi magyar színjátszás és filmtörténet egyik legemlékezetesebb karakterszínésze, akit többek között a Magyar Néphadsereg Színháza, a Fővárosi Operettszínház és a József Attila Színház előadásaiban, illetve a Hannibál tanár úr, a Gerolsteini kaland, a Vasvirág, a Két emelet boldogság, a Házasságból elégséges és Az aranyember című filmekben láthatott a közönség. Népszerűségét növelte, hogy 1959-től haláláig ő alakította a legendás rádiós sorozat, A Szabó család családfőjét.

Június 29-én történt

1932. június 29-én született – és 2016-ban hunyt el – Deim Pál Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a hatvanas években induló magyar neoavantgárd generáció egyik meghatározó alakja. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó Szentendrén született, és egész életében szorosan kötődött a városhoz. Festőművészként a szentendrei hagyományokat ötvözte a modern európai képzőművészet törekvéseivel, miközben grafikákat, szobrokat és köztéri alkotásokat is készített. Művei számos neves hazai és nemzetközi közgyűjteményben megtalálhatók.

Június 28-án történt

„Mindig hűnek kell lenni, és mindig igazat kell szólni, mert nem szól igazán az ének, ha nem vagyunk őszinték” – vallotta a 2016. július 28-án elhunyt Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építészmérnök, Csete György, akinek munkáiban fontos szerepet kapott a környezettudatosság és a magyar kulturális hagyományok kortárs újraértelmezése. A magyar organikus építészet kiemelkedő képviselőjének nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint az orfűi Forrásház, a debreceni Tégláskert református temploma, illetve az ópusztaszeri Erdők temploma és a Világmagyarság Háza.

Június 27-én történt

Ma ünnepli 66. születésnapját Szögi Csaba Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus, a Közép-Európa Táncszínház igazgatója, a Bethlen Téri Színház művészeti igazgatója. Tizenegy évesen kezdett táncolni, az 1977-es Ki mit tud? döntőseként vált országszerte ismertté, majd számos neves alkotóműhely táncosaként, koreográfusaként, oktatójaként és szakmai vezetőjeként tevékenykedett. Munkásságát a néptánc hagyományainak megőrzése, a kortárs tánc megújítása, a fiatal alkotók támogatása és rangos fesztiválok létrehozása fémjelzi.

Június 26-án történt

Ma ünnepli 63. születésnapját Epres Attila Jászai Mari-díjas színművész, akit többek között a Vidám Színpad, az egri Gárdonyi Géza Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a szolnoki Szigligeti Színház, a József Attila Színház és az Örkény István Színház előadásaiban, a Cha-cha-cha, a Vérszerződés, az Indián nyár és a Szerelem második vérig című filmekben, illetve a Szomszédok, a Kossuthkifli és a Hotel Margaret című sorozatokban láthattunk. Mindemellett keresett szinkronszínész, számos világsztár szólalt meg a hangján a mozikban.

Június 25-én történt

„Nem gondoltam volna, hogy az élet olyan lesz, mint az 1967-es táncdalfesztivál, de még annál is rosszabb” – fogalmazta az 1947. június 25-én született Munkácsy Mihály-díjas festőművész, performer, színész, rendező, író, énekes feLugossy László, a magyar underground művészet kultikus figurája. Az autodidakta művész a hetvenes évektől állít ki rendszeresen, a szentendrei Vajda Lajos Stúdió egyik alapítója, az egykori A. E. Bizottság zenekar énekese és szövegírója. Munkásságában szorosan összefonódik a képzőművészet a költészettel és a zenével.

Június 24-én történt

„Azelőtt mindig könnyen és biztos kézzel tudtam dönteni. Rájöttem, hogy ez azért van, mert az ifjúságunkban a kérdés mindig ez: a jobbat vagy a kevésbé jót választom-e. Most már csak két rossz közt választhatok, ezért olyan nehéz a döntés” – fogalmazta az 1979. június 24-én elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író, Örkény István, a magyar groteszk próza egyik legkiválóbb képviselője, akinek olyan művek fűződnek a nevéhez, mint a Tóték, a Macskajáték, a Kulcskeresők, a Lágerek népe, a Pisti a vérzivatarban és a stílusteremtő Egyperces novellák.

Június 23-án történt

„Én az animációt tekintem a rajzfilm lényegének, és akkor tudom elfogadni, ha azt látom, hogy nemcsak az akciókban él, mozog a figura, hanem gondolkozni is tud. Gondolkozni! Gusztáv alakját is akkor tudtam igazán szeretni, amikor már eljutottunk odáig, hogy előttünk gondolkozott a filmvásznon. Ez az én szakmai mércém: gondolkozzon a figura, és ő beszéljen, ne a színész! Még akkor is őt hallja a néző, ha a legismertebb színészek hangján szólal meg” – fogalmazta egy interjúban az 1934. június 23-án született Kossuth-díjas rajzfilmrendező, Nepp József.

Június 22-én történt

1962. június 22-én hunyt el Uray Tivadar Kossuth-díjas színművész, a 20. századi magyar színjátszás egyik jelentős alakja, aki elegáns megjelenése, kivételes orgánuma, kifinomult játéka és sokoldalú jellemábrázoló képessége miatt minden alakítását hitelesen és nagy sikerrel formálta meg. A munkácsi születésű művészt többek között a Belvárosi Színház, a Vígszínház és a Nemzeti Színház előadásaiban, valamint a Szegény gazdagok, a Hotel Kikelet, az Elkésett levél, az Egy szív megáll és a Mindenki mást szeret című filmekben láthatta a közönség.