Ezen a napon történt

November 16-án történt

„A színészeten túli színészet a nagyoknál érhető tetten. Azt hiszed, a művész nem csinál semmit. Egyszerűen csak jó. Azt azonban nem tudod megmondani, hogy miért. Egyszerűen magától értetődő a jelenléte, a szöveghez és a szituációhoz való viszonya” – fogalmazta az 1961. november 16-án született – és 2026-ban elhunyt – Jászai Mari-díjas színművész, Scherer Péter, akit többek között az Arvisura Színházi Társulat és a Bárka Színház előadásaiban, illetve A játszma, a Lepattanó, az Egy bolond százat csinál és a Szenvedélyes nők című filmekben láthattunk.

November 15-én történt

1912. november 15-én született – és 1968-ban hunyt el – Görbe János Kossuth-díjas színművész, a 20. századi magyar színjátszás egyik meghatározó alakja. A rövid, de rendkívül jelentős életművet maga után hagyó művészt többek között a Nemzeti Színház, a Magyar Néphadsereg Színháza, a Miskolci Nemzeti Színház és a győri Kisfaludy Színház előadásaiban, illetve az Emberek a havason, az Ének a búzamezőkről, a Barbárok, az Egy pikoló világos, a Húsz óra, a Tízezer nap és a Szegénylegények című filmekben láthattuk. Lánya, Görbe Nóra követte a színészi pályán.

November 14-én történt

Ma ünnepli hatvankettedik születésnapját Bergendy Péter Balázs Béla-díjas filmrendező. A pszichológusi végzettséggel is rendelkező művész a Magyar Televízióban, rendezőasszisztensként kezdte filmes pályáját, később reklámfilmeket és videóklipeket is készített. Első nagyjátékfilmje a 2004-ben bemutatott Állítsátok meg Terézanyut! című vígjáték volt, amit 2011-ben A vizsga, 2018-ban pedig a Trezor című történelmi thrillerek követtek. Legutóbbi alkotása, az első világháború utáni Magyarországon játszódó Post Mortem című horrorfilm 2021-ben került a mozikba.

November 13-án történt

„Optimista vagyok. Szeretem az életet. A tökéletességre törekszem. Ha a művészetem pesszimistának tűnik, az a folyamatos optimizmusom és annak kiábrándulásának a következménye. Legalább lelkesedésem van. Minden szakmában szükséges a lelkesedés a sikerhez” – fogalmazta az 1974. november 13-án elhunyt olasz filmrendező és színész, Vittorio De Sica, akinek olyan emlékezetes alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Biciklitolvajok, a Csoda Milánóban, A sorompók lezárulnak, a Termini pályaudvar, A nő hétszer, az Egy asszony meg a lánya és a Házasság olasz módra.

November 12-én történt

„El kell jutni odáig, hogy az ember legalább ember legyen, mert amíg nincs ember, addig nincs színész” – fogalmazta a róla készült portréfilmben hazánk egyik legismertebb és legkedveltebb karakterszínésze, az 1984. november 12-én elhunyt Bánhidi László. A Mudris László néven született színművészről legtöbbünknek a Tüskevár Matula bácsija jut eszünkbe, de a Fekete István regényéből készült tévésorozat mellett olyan emlékezetes filmekben is szerepelt, mint az Ember a vízben, az Indul a bakterház, A Pogány Madonna és a Nem élhetek muzsikaszó nélkül.

Programok

November 11-én történt

„Művészetből nem lehet megélni. A művészettel csak elviselhetőbbé lehet tenni az életet. A művészet, akármilyen jól vagy rosszul csinálja valaki, a lelket táplálja, az Isten szerelmére! Énekeljünk a tus alatt! Táncoljunk a rádió mellett! Meséljünk történeteket. Írjunk verset, akár rossz verset is a barátainknak. Csináljuk olyan jól, amilyen jól csak tudjuk. Csodálatos jutalomban lesz részünk. Alkotni fogunk valamit” – fogalmazta az 1922. november 11-én született – és 2007-ben elhunyt – világhírű amerikai regényíró és esszéista, Kurt Vonnegut.

November 10-én történt

„Szeretem ezt a hivatást. Szeretném, ha szeretnék, amit csinálok. S azért is szeretem ezt a hivatást, mert miközben csinálom, aközben mind jobban, intenzívebben szerethetem az embereket, azáltal, amit csinálok” – fogalmazta az 1937. november 10-én született – és 2025-ben elhunyt – Kossuth- és Balázs Béla-díjas író, dramaturg, filmrendező, Elek Judit, akinek olyan emlékezetes alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Sziget a szárazföldön, a Tutajosok, az Ébredés, A hét nyolcadik napja, a Meddig él az ember? és a Mondani a mondhatatlant – Elie Wiesel üzenete.

November 9-én történt

„Sztárnak lenni azt jelenti, hogy birtokolni kell az egész világot és az összes embert. A sztárság íze mellett minden más szegénység” – fogalmazta az 1914. november 9-én született – és 2000-ben elhunyt – osztrák–amerikai filmcsillag, Hedy Lamarr, aki először jelent meg meztelenül a filmvásznon, és érzéki szépségével lenyűgözte Hollywoodot. Közel negyven filmben szerepelt, és olyan hírességek voltak a partnerei, mint Spencer Tracy, Clark Gable és Judy Garland. Mindemellett feltalálóként is tevékenykedett, többek között a GPS és a wifi is részben neki köszönhető.

November 8-án történt

„A hitelesség a legfontosabb: az ember ne akarjon másnak látszani, mint aki valójában. Mondták már nekem azt is, hogy miért nem megyek a Rózsadombra. De minek mennék? Én nem vágyom oda, Kőbányán érzem jól magam, ide tartozom” – fogalmazta utolsó interjújában az 1948. november 8-án született – és 2026-ban elhunyt – Máté Péter-díjas bluesénekes, Deák Bill Gyula, akinek olyan emlékezetes szerzemények fűződnek a nevéhez, mint a Rossz vér, a Kőbánya blues, a Kastély a hóban, a Bill kapitány imája, a Bűnön, börtönön, bánaton túl és a Felszarvazottak balladája.

November 7-én történt

„A művészet önmagában nyilvánvalóan nem tudja biztosítani azt az újjászületést, amely elhozza az igazságot és a szabadságot. De nélküle ez az újjászületés formátlan lenne, azt mondhatnánk, hogy létre sem jöhet. A kultúra nélkül az a relatív szabadság, amelyet egy – ha akár tökéletes – társadalom is létre tudna hozni, nem lenne más, mint egy dzsungel. Ezért van az, hogy minden igazi alkotás egy-egy ajándék a jövőnek” – fogalmazta az 1913. november 7-én született – és 1960-ban elhunyt – Albert Camus francia író, filozófus, a Közöny, A pestis és A bukás szerzője.

November 6-án történt

„A történet megírásakor nem szabad elveszni a részletekben! Se belemerülni a családi, baráti anekdoták, sztorik olcsó sikerébe. Ezt sokan megtették már. Nem szabad ítélkezni sem. Ezt is megtették már jó néhányan. Valaki a történetben se jó, se rossz. Mindig van felmentés a gonosz számára. A jó pedig tele van hibákkal” – fogalmazta a 2019. november 6-án elhunyt Kossuth-díjas rendező, színigazgató, Karinthy Márton. Karinthy Ferenc író fia maga is kipróbálta magát íróként: Ördöggörcs című kötete 2003-ban, A vihar kapuja című könyve 2007-ben látott napvilágot.

November 5-én történt

„Közhely az, ami olyan mértékben igaz, hogy azt már nem is érdemes hangsúlyozni. Szeresd apádat, anyádat, hogy hosszú életű légy a földön; ne lopj; ne ölj; ne paráználkodjál... Lehet-e ennél banálisabbat mondani? És mégis: ez a pár ordító közhely, maga a tízparancsolat is lehetne a televízió legfontosabb műsora. Mert hát: melyiket tartjuk be?” – vallja a ma kilencvennegyedik életévét betöltő Vitray Tamás, Kossuth-díjas újságíró, főszerkesztő, riporter és kiváló művész.

November 4-én történt

„Jó előadásban jót játszani jó emberekkel az nagyon jó dolog. Persze az élettől se mindig azt kaptam, amit vártam, de attól ez az élet egy teljes élet, és ezt el kell fogadnod. A színház is ilyen. Tökéletesen nem eshet minden egybe. Éppen azért kell nagyon résen lenni, mert csak akkor találod meg a boldogságodat. Néha elmegyünk mellette, elfelejtjük, hogy mi tett boldoggá, gyakran azt is, hogy boldogok voltunk” – fogalmazta egy interjúban a 2014. november 4-én elhunyt Margitai Ági Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész.

November 3-án történt

„Amit színészként tettem, annak minden pillanatát mámoros örömmel éltem meg. Ami pedig kimaradt… azt majd talán a következő életemben valóra váltom” – fogalmazta a ma hetvenkilencedik születésnepját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, Bencze Ilona, akit többek között a Madách Színház, a kecskeméti Katona József Színház, az Örkény István Színház, a Soproni Petőfi Színház és a Játékszín előadásaiban, illetve a Staféta, Az álommenedzser, a Holdfogyatkozás, a Fehér rozsda, az Amerikai komédia és az Egy kis hely a nap alatt című filmekben láthattunk.

November 2-án történt

2024. november 2-án hunyt el Szörényi Szabolcs Kossuth-díjas basszusgitáros, énekes, zeneszerző. Szörényi Szabolcs 1958 óta zenélt testvérével, Szörényi Leventével, 1965 és 1973 között az Illés zenekar, 1974-től 1984-ig pedig a Fonográf együttes tagja volt. Ezután főként színházi, film- és lemezprodukciók zenei rendezőjeként tevékenykedett, egyetlen szólóalbuma 1990-ben jelent meg Lökd ide a ...! Kocsmadalok címmel. A zene mellett a vasútmodellezés is a szenvedélye volt: legendás terepasztala ma a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményét színesíti.

November 1-jén történt

„A szerencsém ott kezdődött, hogy apám nem talált olajat… különben gazdagok lettünk volna. Akkor sosem indulok el Hollywoodba a kamerámmal, és sokkal kevésbé lett volna izgalmas az életem” – fogalmazta az 1982. november 1-jén elhunyt magyar származású amerikai filmrendező, King Vidor. A hatvanhét éven át tartó hollywoodi rendezői karrierjével a Guinness-rekordok Könyvébe is bekerült művész olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Audrey Hepburn, Gary Cooper és Henry Fonda, csak éppen egyik legjobb barátjával, Charlie Chaplinnel nem filmezett soha.