fortepan_190999.jpg

Jeles napok

Jeles napok

A nők egyetemi tanulmányainak engedélyezése – 1895

Egy 1895. november 18-án kiadott rendelet tette lehetővé nők számára a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi képzést és gyakorlatot, igazi változást azonban ezen a téren csak a világháború körüli időszak hozott. Az első női mérnökhallgatókat 1918-ban vették fel a Műegyetemre, összesen négyet. Az első női egyetemi tanárt 1930-ban nevezték ki.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1995)

Keczkés Károly születésnapja – 1799

KECZKÉS KÁROLY (Lőcse, 1799. november18. – Bécs, 1856. november 18.) vízépítő mérnök, földmérő, Vasvári Pál után Széchenyi István legközelebbi partnere a folyamszabályozási kérdések megoldásában. Tanulmányait a pesti Királyi Egyetem Mérnökképző Intézetében végezte, az Institutum Geometrico-Hidrotechnikum-ban. 1822-ben szerezte meg oklevelét. Kezdetben a Duna folyamatban lévő feltérképezését végezte, majd hajózási mérnökként dolgozott a Rábán és a Pinkán. Ezután a fiumei kikötő építési munkálataiban gátakat, zsilipeket, keresztszelvényeket tervezett. A szabadságharc bukása után Széchenyivel való kapcsolata miatt rövid ideig mellőzték, majd 1853-tól bécsi hivatali álláshoz jutott. Elsősorban a tiszai árvizeket tanulmányozta, és műszaki berendezést talált fel a tiszai átvágások kotrógépeinek tökéletesítésére.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Jendrassik Jenő születésnapja – 1824

JENDRASSIK JENŐ (Kapnikbánya, 1824. november 18. – Budapest, 1891. március 3.): fiziológus, egyetemi tanár, a magyar orvosi fizika megteremtője. A bölcsészdoktori oklevél elnyerése után 1847-től Bécsben végezte orvosi tanulmányait, ahol 1853-ban orvosi oklevelet nyert. Két évig dolgozott a bécsi közkórházban műtőnövendékként, majd Erdélyben koleraorvos volt. A továbbiakban Brücke és Ludwig élettani intézeteiben képezte tovább magát. 1857-ben Kolozsvárott az orvos-sebészi tanintézetben az elméleti orvostan tanára. 1860-tól haláláig az élettan tanára a pesti egyetemen, 1884–85 között az egyetem rektora is volt. Tervei szerint épült fel a budapesti élettani intézet, amely akkor a legkorszerűbbek közé tartozott. Az orvosi fizika első hazai művelője. Jelentősek a bordaközi izmok működésére, a szemmozgások mérésére vonatkozó tanulmányai. Több élettani regisztráló készüléket szerkesztett. Az izomműködést elektromos és mágneses folyamatokra vezette vissza. Az izomelektromosság számos jelenségét írta le, a kérdésnek elismert kutatója volt. Nagy szerepe volt az Országos Közegészségügyi Tanács megszervezésében.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Köleséri Sámuel születésnapja – 1663

Erdély kiemelkedő polihisztor tudósa, a karteziánus filozófia és a természettudományok képviselője, messze földön híres bányászati szakértő és orvosdoktor, KÖLESÉRI SÁMUEL (Szendrő, 1663. november 18. – Nagyszeben, 1732. december 24.) a hollandiai Leydenben és Franekerben járt egyetemre az erdélyi kancellár támogatásával. Teológiai, filozófiai és orvosi diplomával tért haza és Nagyszebenben lett tartományi főorvos. Erdély gazdag ásványvilága érdeklődését a bányászat felé fordította és annak legjelentősebb szakemberévé vált. 1700-ban a leromlott erdélyi bányászat felügyelőjévé nevezte ki I. Lipót császár és megbízta annak újjászervezésével. Munkássága eredményeként Erdély nemesfém-bányászata fellendült és újra virágkorát élte. 1717-ben megjelent munkája, a latin nyelvű Auraria Romano-Dacica (A római-dáciai aranybánya) a magyar bányászat első kiemelkedő szakmunkája. Elsőként ismertette Erdély aranybányászatának történetét, valamint fontos kultúrtörténeti és természetismereti adatokat is tartalmazott.

Köleséri igazi polihisztor volt; ezt tükrözi korának legnagyobb magángyűjteményeként számon tartott 4000 kötetes könyvtára is, melyben orvosi, természettudományos, filozófiai, államismereti és történeti művek is helyet kaptak. Neki 40 műve jelent meg nyomtatásban latin, német illetve magyar nyelven; tárgyuk széles kört ölelt fel: foglalkozott a filozófia, teológia, fizika, orvostudomány, történelem, jog, nyelvészet és bányászat kérdéseivel. Általában a gyakorlatban hasznosítható tudományok híve volt; szorgalmazta a természettudományos kutatásokat és a technika fejlesztését.

Köleséri a XVIII. század eleji Erdély tudományos és közéletének kiemelkedő alakja volt, a karteziánus filozófia képviselője, a korai német felvilágosodás eszmeáramlatának közvetítője, akit Pápai Páriz Ferenc mellett kora legnagyobb orvosának tartottak. Tudását külföldön is elismerték: a londoni Royal Society első magyar tagjává választották 1729-be, továbbá tagja volt a német akadémiának és a páduai Tudós Társaságnak.

Bod Péter Magyar Athenas című művében így írt róla: „… Erdélybe jövén tsak hamar elhíresedett, mint-hogy minden-féle tudományokban nagy böltsessége volt; az orvoslás mesterségében pedig nagy földön mássa nem volt, aki olly jól a nyavalyák okait észrevehette volna, s olly fundamentomosan orvosolhatta volna. Nem tartottak az ő idejében a két Hazában hozzá hasonló tudósembert”.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988 [Csíky Gábor])

Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet megalakulása – 1919

Eötvös Loránd 1919. április 8-án bekövetkezett halála után a geofizikai kutatások felügyelete a Pénzügyminisztériumhoz került. November 18-án a minisztérium a területen a korábbi egyetemi szervezeti kapcsolódásaitól leválasztottan új szervezetként létrehozta a Geofizikai Intézetet, amely az intézmény első vezetőjének, Pekár Dezsőnek a javaslatára vette fel Eötvös Loránd nevét. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) a világ első, alkalmazott geofizikával foglalkozó intézete volt.
A torziós inga használata a kőolajkutatás területén a 20-as és 30-as években vált elterjedtté, ez tette világhírűvé halála után Eötvös Loránd nevét. Az ingák alkalmazási lehetőségeinek megismerésére már ekkoriban számos külföldi kutató kereste fel az Intézetet.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ (Szabó Zoltán))

Európai antibiotikum-nap

A minden évben megrendezett Európai antibiotikum-nap célja, hogy beszéljenek az antibiotikumok megfontolt alkalmazásának fontosságáról, valamint az antibiotikumok túlzott, indokolatlan vagy nem megfelelő alkalmazásának veszélyeiről.

 

November 18-án történt

„Ha egy író megírt egy szerepet, annak biztosan oka, feladata van a darabban. Ezért számomra nincs kis szerep. Egy színész az színész. Az én dolgom az, hogy a szavaimmal, a testemmel és egész idegrendszeremmel megpróbáljam megértetni a nézőtéren ülőkkel, amit szeretnénk elmondani. Hiszen ezért csináljuk az egészet: a közönségért” – fogalmazta a 2023. november 18-án elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Csomós Mari, akit többek között a Nemzeti Színház és az Újszínház darabjaiban, illetve a Makra és a Kulcskeresők című filmekben láthattunk.

Csomós Mari színművésznő 1974-ben. Fortepan / Szalay Zoltán
Csomós Mari színművésznő 1974-ben. Fortepan/Szalay Zoltán

November 18-án történt

1095 Megkezdődött a clermont-i zsinat, amelyen II. Orbán pápa november 27-én meghirdette az első keresztes hadjáratot.
1307 A legenda szerint Tell Vilmos svájci hős ezen a napon lőtte le fia fejéről az almát.
1421 Hollandiában az Északi-tenger elöntött 72 falut, a katasztrófa mintegy 10 ezer ember halálát okozta.
1626 Rómában felszentelték a Szent Péter-bazilikát, amely több mint 120 éven át épült.
1885 Megtette első útját az első motorkerékpár, amelyet Gottlieb Daimler tervezett.
1895 Ferenc József engedélyezte, hogy az egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti tanfolyamaira nőket is felvegyenek.
1904 A budapesti Király Színházban bemutatták a János vitéz című daljátékot, amelynek zenéjét Kacsóh Pongrác szerezte, librettóját – Petőfi Sándor nyomán – Bakonyi Károly írta.
1918 Kikiáltották a független Lett Köztársaságot.
1919 Megalakult az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet.
1928 Először tűnt föl Miki egér a filmvásznon, és elindult a Walt Disney produkció sikersorozata.
1969 Holdra szállt az Apollo–12 űrhajó két űrhajósa, ezzel másodszor jutott el ember a Földet kísérő égitestre.
1978 Az amerikai Népek Temploma szekta mintegy 900 tagja követett el tömeges öngyilkosságot a guayanai őserdőben felépített Jonestownban.
1988 Budapesten, a Pilvax kávéházban újjáalakult a Független Kisgazdapárt (FKGP).
1991 A délszláv háborúban a szerbek bevették a horvátországi Vukovárt, ahol több száz embert öltek meg. Ez a nap Horvátországban a honvédő háborúban elesettek emléknapja, 2020 óta nemzeti ünnep.
2009 Megszűnt Magyarország első kereskedelmi adója, a Danubius Rádió.

November 18-án született

1663 Köleséri Sámuel, Erdély kiemelkedő polihisztor tudósa
1743 Johannes Ewald dán író, Dánia „nemzeti költője”
1783 Perényi Zsigmond báró, nagybirtokos, a szabadságharc vértanúja, az MTA tagja
1787 Louis Daguerre francia díszlettervező, a fényképészet úttörője, a daguerreotípia feltalálója
1799 Keczkés Károly vízépítő mérnök
1804 Klauzál Gábor ügyvéd, 1848-ban az első magyar kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere
1824 Jendrassik Jenő fiziológus, biofizikus, a magyar orvosi fizika megteremtője
1825 Lévay József magyar költő, műfordító
1881 Rátkai Márton Kossuth-díjas színész, érdemes és kiváló művész
1886 Münnnich Ferenc kommunista politikus, 1958–61-ben miniszterelnök
1889 Tildy Zoltán református lelkész, miniszterelnök, 1946–48 között köztársasági elnök
1890 Indig Ottó újságíró, író, színműíró, költő
1901 George Gallup amerikai reklámszakember, a Gallup közvéleménykutató intézet megalapítója
1906 Klaus Mann német író, publicista, a Mephisto című regény szerzője
1923 Alan Shepard, az első amerikai űrhajós
1925 Vavrinecz Béla magyar zeneszerző, karmester, zenei vezető
1927 Viola József magyar költő, író, műfordító
1930 Maróti Lajos József Attila-díjas magyar költő, író
1930 Miszlay István Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész
1939 Margaret Atwood kanadai író, költő, a brit becsületrend tagja
1939 Amanda Lear francia énekesnő
1943 Káldi Nóra Jászai Mari-díjas színésznő
1948 Medvigy Endre József Attila-díjas irodalomkutató, szerkesztő
1950 Cakó Ferenc Kossuth-díjas animációsfilm-rendező, grafikus
1960 Kim Wilde angol popénekesnő
1968 Owen Wilson amerikai színész és forgatókönyvíró
1974 Chloë Sevigny amerikai színésznő
1974 Horváth Réka magyar színésznő
1977 Richter Flórián Hortobágyi Károly-díjas artista
1983 Julia Ducournau francia filmrendező és forgatókönyvíró

November 18-án halt meg

1664 Zrínyi Miklós költő, hadvezér, a Szigeti veszedelem írója
1752 Brentán Károly  jezsuita szerzetes, dél-amerikai missziók résztvevője
1922 Marcel Proust francia kritikus, író, Az eltűnt idő nyomában szerzője
1933 Zombory Lajos építész, festő, az állatábrázolás kiemelkedő alakja
1951 Hudacsek József gépszerkesztő
1952 Paul Éluard (eredeti neve Eugéne Emile Paul Grindel) francia költő
1962 Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója
1966 Tardos Béla Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző
1970 Boldogfai Farkas Sándor szobrász
1980 Makláry János színész, érdemes művész
1984 Kucs Béla Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész
1986 Bárdos Lajos Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karnagy
2002 James Coburn Oscar-díjas amerikai színész
2007 Miklósy György Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész
2017 Malcolm Young skót származású ausztrál zenész, az AC/DC ausztrál rockegyüttes gitárosa
2020 Benkő László Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas rockzenész, billentyűs, zeneszerző, az Omega együttes alapítója
2023 Csomós Mari Kossuth-díjas színésznő, a nemzet színésze

#eztörténtma

Ez is érdekelheti

Rocktörténeti forrásmunka lehet a Kóbor Jánosról szóló kötet

Kóbor Jánosnak és az Omega zenekarnak állít emléket Csatári Bence Kóbor – Az utolsó interjú című könyve. Ennek ürügyén beszélgettünk a szerzővel Kádár-korszak könnyűzenei életéről.

A Műegyetem kollégiumától a világhír küszöbéig – Benkő László, az Omega billentyűse

Június 12-én lenne nyolcvanéves Benkő László, a Kossuth- és Liszt-díjas Omega együttes billentyűse.

10 disztópikus regény, amelyet érdemes elolvasni

A jövő olyan, amilyenné alakítjuk, a disztópiák pedig figyelmeztetnek, milyen jövőtől óvjuk magunkat. Bár az alábbi tíz regény csak kiindulópont, de közelebb vihetnek minket ezek a művek ahhoz, mi is az ember, mi a nyelv, és mit kezdjünk a jövőért való felelősségünkkel.

Az első magyar Oscar-díjas játékfilm egyben történelmi tabló és erkölcsi parabola

Mindig van valaki, aki elsőként lépi át a határokat, és ezzel történelmet ír. Ezúttal az első magyar Oscar-díjas film, a Mephisto kerül górcső alá – az a mestermű, amellyel Szabó István a magyar filmművészetet felhelyezte a nemzetközi térképre.