MNMKK Országos Széchényi Könyvtár
Február 4-én történt
„Lehet vitatkozni róla, de nincs politika nélkül semmi. El tudok képzelni nagy írókat nélküle, de nemigen. Minden politika, az egész élet politika. Attól pedig nem félek, hogy emiatt az utókor számára elavulok, és nem tudok örök érvényűeket írni” – fogalmazta a 2012. február 4-én elhunyt kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus, Csurka István, akinek olyan emlékezetes drámák és regények fűződnek a nevéhez, mint a Deficit, a Döglött aknák és a Házmestersirató, illetve a Moór és Paál, A kard, a Dagonyázás és a Hamis tanú.
Február 3-án történt
1996. február 3-án hunyt el Vámos László Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, aki többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház és az Operettszínház főrendezője, illetve művészeti vezetője volt. „Megteremtette a magyar drámának azt a színvonalát, amely mércéül kell szolgáljon minden darab színrevitelénél Magyarországon” – mondta róla Bessenyei Ferenc színművész, míg Psota Irén színésznő megalapította emlékére a Vámos László-díjat, amellyel fiatal rendezőket és színészeket jutalmaznak a színházi világnap alkalmából.
Február 2-án történt
„Az ember akár bevallja, akár nem, a családjából, a környezetéből profitál, művészként, emberként. Világlátást, értékrendet, az élet megértését. Én rengeteget köszönhetek a szüleimnek s az ő szeretetüknek. Rengeteget? Mindent” – nyilatkozta az 1989. február 2-án, mindössze negyvenegy évesen elhunyt Jászai Mari-díjas színész, rendező, Tímár Béla, akit többek között a Madách Színház előadásaiban, valamint az Illetlenek, a Sosem lehet tudni és A Pendragon legenda című filmekben láthattunk.
Február 1-jén történt
„A színháznak meg kellene maradni Thália templomának, ahol az emóció, az érzelmek és a lélek viszi a prímet, nem pedig a hideg, tiszta ész és logika. Élesen le kellene választani a kettőt” – fogalmazta a 2020. február 1-jén elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Andorai Péter, akit többek között a Várszínház, a József Attila Színház és Veszprémi Petőfi Színház előadásaiban, valamint a Bizalom, a Vörös rekviem, a Hajnali háztetők, a Simon mágus és a Könnyű testi sértés című filmekben láthattunk.
Január 31-én történt
2020. január 31-én hunyt el Tornai József Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó első mestere Szabó Lőrinc volt, írói alapelve pedig, hogy a 20. században is a modern és az ősi egységet kell felmutatni. Első önálló kötete, a Paradicsommadár 1959-ben jelent meg, amit hét évtizedes pályafutása során közel ötven másik követett, köztük Az égig érő föld, a Nap jár a homoktetőkön, A menekülő, A szerelem szürrealizmusa és a Fejem alatt telihold.
Január 30-án történt
„Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig” – fogalmazta az 1978. január 30-án elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, Nagy László. Az eredetileg festőnek készülő és grafikusként is kitűnő művész a huszadik századi magyar költészet meghatározó alakja volt, és olyan kötetek fűződnek a nevéhez, mint a Tűnj el fájás, A tüzér és a rozs, a Deres majális, a Ki viszi át a szerelmet és a Himnusz minden időben.
Január 29-én történt
„Bűnös dolog, hogy bennünket, színészeket megfosztottak az alkotói címtől. Azt senki ne mondja, hogy nem vagyunk alkotók. Kezembe kapom a szerepet, akkor a szereptanulás közben jönnek a gondolatok, a felfedezések, hogy mi van mögötte. Ebből a megtalálásból származik az egyszerűség, a spontaneitás, néha a poén is, amit talán még a szerző sem érez, amikor írja” – fogalmazta az 1899. január 29-én született Kossuth-díjas színművész, Páger Antal, akit olyan emlékezetes filmekben láthattunk, mint a Hattyúdal, a Pacsirta és a Tanulmány a nőkről.
Január 28-án történt
Ma ünnepli hetvennyolcadik születésnapját Kern András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező. Az énekesként, humoristaként és Woody Allen szinkronhangjaként is népszerű művész gyermekszínészként kezdte a pályáját, majd az 1962-es Ki mit tud?-on szerzett országos ismertséget paródiáival. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a Vígszínházhoz szerződött és máig a társulat tagja, de olyan emlékezetes filmek is fűződnek a nevéhez, mint a Ripacsok, a Sztracsatella, a Te rongyos élet, a Pogány Madonna és A miniszter félrelép.
Január 27-én történt
Ma ünnepli negyvenhetedik születésnapját Hajduk Károly Jászai Mari-díjas színművész, aki a Bárka Színház stúdiósaként lépett először színpadra, később a Katona József Színház, a Szputnyik Hajózási Társaság, a Vígszínház és a Narratíva Kollektíva művésze volt, jelenleg az Örkény Színház társulatát erősíti. Számos filmszerep is fűződik a nevéhez, többek között A martfűi rém, a Fekete kefe, az Akik maradtak, a Mesterjátszma és A fekete múmia átka című mozikban láthattuk.
Január 26-án történt
„Én nagyon szeretek élni, szeretem azt, ahogy kisüt a nap vagy esik az eső, de nagyon sok mindenen túl kellett jutni, hogy ezeket a dolgokat észrevegyem. Azért, hogy látunk, hallunk, hogy levegőt veszünk, ezért mind hálát kell adni az Istennek, hogy ez van” – fogalmazta a ma nyolcvanharmadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Esztergályos Cecília, akit többek között a BÚÉK, a Vámmentes házasság és az Isten veletek, barátaim! című filmekben, valamint a Família Kft. című tévésorozatban láthattunk.
Január 25-én történt
Ma ünnepli hetvennyolcadik születésnapját Vikidál Gyula Liszt Ferenc-díjas énekes, színész. Zenei pályáját a hatvanas évek végén kezdte amatőr zenekarokban, majd 1974-ben a P. Mobil tagjaként vált országosan ismertté. Később a Dinamit, a P. Box és az MHV énekese lett, illetve szólólemezeket is készített. Színészként a nyolcvanas években fedezték fel, majd – többek között – az István, a király Koppányaként, a Jézus Krisztus Szupersztár Pilátusaként, a Nyomorultak Jean Valjeanjaként és a Mária Evangéliuma János apostolaként láthattuk, hallhattuk.
Január 24-én történt
2025. január 24-én hunyt el Lukáts Andor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, aki a Pinceszínház amatőr színészeként kezdte a pályáját, majd a kaposvári Csiky Gergely Színház segédszínésze, illetve a Budapesti Katona József Színház tagja lett, ahol megrendezte a teátrum történetének legnagyobb szériában futó darabját, a Portugált. Alapító igazgatója volt a Sanyi és Aranka Színháznak, és olyan emlékezetes filmekben is szerepelt, mint az Eszkimó asszony fázik, a Hülyeség nem akadály, a Vakvilágban és a Tiszta Amerika.
Január 23-án történt
„Nekünk, művészeknek egyik legfontosabb feladatunk, hogy erősítsük mindenkiben a toleranciát, az önzetlen szeretetet. Még abban a tudatban is, hogy nem mindig számíthatunk viszonzásra érte” – fogalmazta az 1944. január 23-án született – és 2018-ban elhunyt – Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Tahi Tóth László, aki a főiskoláról kikerülve csatlakozott a Vígszínház társulatához, melynek a haláláig tagja volt. Számos filmben, tévéjátékban és kabaréműsorban szerepelt, emellett festett, és könyvet is írt a színház, a színészek világáról.
Január 22-én történt
1943. január 22-én született – és 2009-ben halt meg – Cseh Tamás Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, előadóművész. Zenei karrierje a hetvenes évek elején indult, miután találkozott szerzőtársával, Bereményi Gézával, akivel számtalan közös dalt írtak, és feledhetetlen albumaik – például a Levél nővéremnek, az Antoine és Désiré, a Műcsarnok és a Frontátvonulás – születtek. Mindemellett színházi és filmzenéket komponált, előadói esteket tartott, könyvet írt, és olyan filmekben szerepelt, mint a Nyom nélkül, a Turné és a 6:3, avagy játszd újra Tutti.
Január 21-én történt
„Én bízom abban, hogy nyelvünk, mint a folyó, kiveti magából mindazt, ami káros. Amit pedig felold, azt részévé teszi” – fogalmazta a 2024. január 21-én elhunyt nyelvész, nyelvművelő, Grétsy László, akit ismeretterjesztő tevékenysége, közérthető, könnyed hangvételű kötetei – többek között a Nyelvi illemtan, a Szójátékos anyanyelvünk és az Anyanyelvi rejtvénytár –, illetve a magyar nyelv hagyományaival, ápolásával kapcsolatos televíziós műsorai, például a Vágó Istvánnal közösen vezetett Álljunk meg egy szóra! tettek országszerte ismertté.
Január 20-án történt
1984. január 20-án hunyt el Johnny Weissmüller. A legismertebb Tarzan Weissmüller János néven, bánáti sváb család sarjaként született 1904-ben, majd lett Amerikában ötszörös olimpiai bajnok úszó, aki hatvanhét világrekordot úszott, és elsőként teljesítette a 100 méteres gyorsúszás távját egy percen belül. Kitűnő fizikumának köszönhetően később kiválasztották Tarzan, a majomember szerepére, amelyben fergeteges sikert aratott: 1932 és 1948 között tizennyolc Tarzan-filmben játszott, és mindig dublőr nélkül dolgozott.