MNMKK Országos Széchényi Könyvtár
Június 16-án történt
„Mindig is olyan rendezőkkel szerettem együtt dolgozni, akiknek volt vizuális érzékük. Akik nemcsak jó történetet írtak, de képekben is gondolkodtak. Nagy szerencsém volt, hogy sok ilyen alkotóval hozott össze a sors” – fogalmazta az 1930. június 16-án született – és 2016-ban elhunyt – magyarországi születésű Oscar-díjas amerikai operatőr, rendező, Zsigmond Vilmos, aki olyan világhírű színészekkel és filmrendezőkkel dolgozott együtt pályafutása során, mint Jack Nicholson, Sean Penn, Woody Allen, Steven Spielberg, Michael Cimino és Brian De Palma.
Június 15-én történt
„Úgy gondolom, a művészet egy hatalmas égig érő fa, amelyből oldalágak nyílnak. Az ágakon levelek vannak, amelyek a rengeteg próbálkozást szimbolizálják. Ezek megújulnak, hiszen a művészet él és virul, létezik. Úgy gondolom, soha, semmiféle próbálkozást nem szabad lebecsülni. Még a legszélsőségesebbet sem, amelyre most azt mondanánk, hogy ez nem az én világom. Ezeket a trendfordulókat is érdeklődéssel figyelem” – fogalmazta egy interjúban a ma nyolcvanegyedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Harsányi Gábor.
Június 14-én történt
„Mindig a közönségen múlik, hogy milyen az előadás. Nem a színész privát körülményei határozzák meg, teljesen független attól, hogy neki aznap milyen problémái vannak a magánéletében. Az a tény, hogy belép egy olyan erőtérbe, ahol ő van egyedül, és ötszáz ember figyelme egyszerre csak rá irányul, ez egy olyan erős elektromos erőteret hoz létre, ami elsöpör minden nyomasztó problémát” – fogalmazta az 1925. június 14-én született – és 2007-ben elhunyt – Kossuth- és Jászai Mari-díjas díjas színész, Darvas Iván, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Június 13-án történt
Ma ünnepli ötvenegyedik születésnapját Balázsovits Edit Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő. A színészcsaládba született művész – édesapja Balázsovits Lajos, édesanyja Almási Éva színművész – számos színdarabban, tévéjátékban és filmben játszott, többek között a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darab 40. évfordulóján bemutatott Popfesztivál 40 című előadásban, ahol ugyanazt a szerepet énekelte, amelyet korábban édesanyja. Új Republic-dalok című szólóalbuma 2009-ben jelent meg az együttes által kifejezetten számára írt dalokkal.
Június 12-én történt
„Sokan félnek attól, hogy a komolyzenei közönség kiöregedik. Én azonban sosem hittem abban, hogy a húsz-harminc évesek körében kellene erőltetni a hangversenyre járást. Ugyanis nem most öregedik a közönség, hanem soha nem is volt fiatal. Az a tapasztalatom, hogy a negyvenes korosztálynál jellemző az, hogy elkezd hangversenyekre járni, főleg akkor, ha gyerekként köze volt a zenéhez” – mondta egy interjúban a ma negyvennyolc éves Kossuth-díjas hegedűművész, karmester, Kelemen Barnabás, a Fesztivál Akadémia Budapest művészeti vezetője.
Június 11-én történt
1937. június 11-én született – és 2026-ban elhunyt – Maurer Dóra Kossuth-díjas grafikus, festőművész és filmkészítő, a magyar neoavantgárd egyik legjelentősebb képviselője. Több mint hat évtizedes pályája során festészettel, grafikával, fotóval, filmmel, installációval és konceptuális művészettel foglalkozott, de tanárként és szervezőként is nagy hatást gyakorolt a magyar művészeti életre. Munkáiban a geometria, a mozgás és a rendszerszerű gondolkodás kapott központi szerepet. Művei számos hazai és külföldi múzeum gyűjteményében megtalálhatók.
Június 10-én történt
„Ha a színész igazán felfedezi, hogy a szerep-ember is benne lakozik, az olyan csoda boldogság, hogy reszketve várja újra meg újra az esti előadást. Minden jól eltalált szerep létfenntartó tudathasadás! S ez a valódi színészt boldogsággal tölti el. Csak a technikát lehet megtanulni” – fogalmazta az 1927. június 10-én született – és 1985-ben elhunyt – Kossuth-díjas színművész, Márkus László, akit többek között a Madách Színház előadásaiban, illetve a Defekt, Az ötödik pecsét, a Nem vagyunk angyalok és az Első kétszáz évem című filmekben láthattunk.
Június 9-én történt
1916. június 9-én született – és 1993-ban hunyt el – Somogyi József Kossuth- és Munkácsy-díj díjas szobrász, aki 1953-ban készítette el első kiemelkedő művét, a Martinászt, amit a hatvanas években olyan ikonikus alkotások követtek, mint Szántó Kovács János bronzplasztikája Hódmezővásárhelyen, Zrínyi Miklós lovas szobra Szigetváron és a Mednyánszky-síremlék a Fiumei úti sírkertben. A köztéri szobrok mellett a terrakotta körplasztikák, a bronz kisplasztikák, a domborművek, az érmek, valamint a rajzok is művészetének fontos részét képezték.
Június 8-án történt
„Nagyszüleim a kultúrát nem fogyasztották, hanem ahogy a földet is, művelték. Együtt mulattak vagy gyászoltak, a falu tagjai többek között amatőr színjátszó kört, dalárdát működtettek. Ez az én örökségem, és egyben küldetésem kiindulópontja” – fogalmazta a ma hatvanötödik születésnapját ünneplő Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas rendező, forgatókönyvíró, Káel Csaba. A Művészetek Palotája vezérigazgatója több mint ötven opera-előadást rendezett, de számos koncert- és dokumentumfilm, valamint a Magyar menyegző című táncfilm is a nevéhez fűződik.
Június 7-én történt
„Ha muzsikálok, nem nézem az órámat, hogy mikor jár már le a dolgom. Akkor is szívből játszom, ha valaki a táncházban jön oda hozzám mulatni fél háromkor, vagy akkor, amikor egy koncertteremben hallgatnak. Az emberek megérzik, hogy szeretem, amit csinálok. Ha egy kisgyerek pördül elém a Pávában, úgy kell éreznie, hogy csak neki muzsikálok, hogy most ő lehet a legboldogabb ember a világon! Ehhez nem kell magamat megerőltetnem, mert ebben nőttem fel” – fogalmazta egy interjúban a ma negyvenhat éves Liszt Ferenc-díjas népzenész, Pál István Szalonna.
Június 6-án történt
„A színész egy sajátos képződménye a teremtésnek vagy a fajfejlődésnek, mindegy, minek nevezzük. A színész egy teljesen külön állatfajta. A színészt nem lehet se pró, se kontra normál értékrenddel mérni. Lehetséges normálisnak tekinteni azt a meglett honpolgárt, aki este magára vesz egy lepedőt, kardot ragad, kiáll néhány nyikorgó fadarabra, és azt hiszi, hogy ő a Julius Caesar?” – fogalmazta az 1913. június 6-án született – és 1988-ban elhunyt – Kossuth-díjas színművész, Gobbi Hilda, a magyar színház- és filmtörténet egyik legérdekesebb alakja.
Június 5-én történt
„Nekem a színházban is a kérdésfelvetés a legfontosabb. Ahogy a gyerek tud őszintén érdeklődni a világ dolgai felől, ugyanúgy nekünk is meg kell fogalmaznunk a kérdéseinket. Mit miért teszek? Minek mi a célja, értelme? Észre kell vennünk az ellentmondásokat, a hamisságokat, a sötét foltokat. A színházban sem kész válaszokat kell adnunk. Nem is értheti az, hogy miről beszélünk, akinek nincsenek kérdései. Jó kérdései” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvannyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Szarvas József.
Június 4-én történt
„A színész rendkívül összetett ember. Sokféle én-gén rejtőzik benne, és szangvinikusabban, nagyobb lázzal, nagyobb hőfokon ég és él, mint a többi ember, hiszen foglalkozása folyton égést, folyton gondolkozást, földúsított érzelmi világot kíván tőle. Következésképpen kevésbé fegyelmezhető, rendszerezhető, kevésbé kollektivizálható. Akkor értékes, ha minél egyedibb, minél több én van benne” – fogalmazta az 1976. június 4-én elhunyt Jászai Mari- és posztumusz Kossuth-díjas színművész, a színészkirályként is emlegetett Latinovits Zoltán.
Június 3-án történt
„A hírnév külön hivatás. Úgy érzem, nekem két foglalkozásom is van: az egyik a színészet, a másik az, hogy híres vagyok” – fogalmazta az 1925. június 3-án született – és 2010-ben elhunyt – magyar származású amerikai filmcsillag, Tony Curtis. A hollywoodi színészlegenda mintegy 130 alkotásban szerepelt, többek között A bostoni fojtogató, a Van, aki forrón szereti és az Azok a csodálatos férfiak című filmekben, illetve a Minden lében két kanál című sorozatban láthattuk. Lánya, Jamie Lee Curtis Oscar-, BAFTA- és Golden Globe-díjas színésznő.
Június 2-án történt
„Görbe tükör az emberi értelem, melyben az igazság tükröződik, és hol a geometria, mely megmutatja, mennyivel torzít ez a tükör, hogy a valóságot legalább elképzelhessük, ha már látni nem láthatjuk!” – fogalmazta az 1921. június 2-án született – és 1992-ben elhunyt – Kossuth- és háromszoros József Attila-díjas író, Karinthy Ferenc, a Szellemidézés, a Don Juan éjszakája, az Epepe, a Budapesti tavasz és a Budapesti ősz című regények, illetve a Bösendorfer, a Dunakanyar, a Gellérthegyi álmok, a Gőz és a Hangok az űrben című színművek szerzője.
Június 1-jén történt
„Senki nem tud segíteni, amikor kimész a színpadra. Ez a világ legigazságosabb pályája, mert ha rossz vagy, a közönség megérzi, ha meg jó vagy, akkor támogatnak” – fogalmazta a ma hetvenkilencedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, Benkő Péter, akit többek között a Thália Színház, a József Attila Színház, a Turay Ida Színház és a Soproni Petőfi Színház előadásaiban, illetve A koppányi aga testamentuma, A fekete város, a Csínom Palkó, az Egri csillagok, a Julianus barát és a Különös házasság című filmekben láthattunk.